Egy héttel ezelőtti Facebook-posztjában még kifejezetten cáfolta Ács polgármestere, hogy akkumulátor-gyár épül a településen.
„Bár polgármesterként kértem, hogy a hangulat és indulatkeltéstől próbáljon mindenki távol maradni, mégis elindult egy olyan latolgatás, miszerint akkumulátor üzem létesülhet Ácson. Ezt most szeretném megcáfolni. Mivel a befektető kérésére -üzleti érdekeit szem előtt tartva- azt nem lehet egyelőre publikálni, hogy milyen jellegű üzem szeretne idetelepülni, de azt kijelenthetem, hogy nem akkumulátor gyárról van szó és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne”
– fogalmazott Szentirmai István fideszes polgármester.
Majd egy héttel később hivatalosan is bejelentették, hogy „a lítium-ion akkumulátorok és új kobalt anyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott kínai Huayou Cobalt építi fel első európai üzemét Ácson, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz.”
Tehát ha a szó szoros értelmében nem is akkugyár épül a településen, ahogy a Telex is felhívja rá a figyelmet cikkében, a katódgyártás az akkumulátoripari értéklánc fontos része, és az üzem követlenül az akkumulátorgyártást szolgálja majd ki.
A cég közleménye szerint olyan akkumulátorgyártók igényeit fogja majd kielégíteni, mint a CATL, az AESC, az EVE Power és az LGES. A késztermékeket pedig várhatóan a BMW, a Volkswagen és más európai autógyárak elektromos járműveiben fogják használni.
A Telex cikkében azt is megjegyzi, hogy a gyár kapacitása az első bejelentés szerint évi százezer tonna lesz, ennyi nehézfém és vegyi anyag megmunkálása pedig jelentős környezeti veszélyekkel járhat. A szállítás emellett évente öt-tízezer kamionnal jár majd a környéken.
A HVG kereste a bejegyzéssel kapcsolatban Ács polgármesterét és a jegyzőt is, de nem kaptak választ a kérdéseikre.
Szijjártó Péter szerdán jelentette be, hogy a beruházás mintegy 520 milliárd forintért valósul meg, és 900 új munkahelyet hoz létre. Ezzel ez lesz az egyik legjelentősebb magyarországi beruházás. A vállalatnak a magyar állam pénzügyi támogatást nyújt, ennek mértékét azonban csak akkor hozzák majd nyilvánosságra, ha azt az Európai Bizottság jóváhagyta.
„A kocka el van vetve (..) Az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni.”
– fogalmazott a miniszter az MTI tudósítása szerint.
Szijjártó hozzátette, az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben, az ágazat tíz legnagyobb cége közül négy befektet az országban.
Mint arról beszámoltunk, a heves tüntetéseket kiváló CATL-beruházás után Debrecen újabb akkugyárat fog kapni. A kínai Eve Power 400 milliárdos beruházásából 14 milliárdot Magyarország áll majd. Bár Szijjártó a beruházást „környezetbarátként” mutatta be, mert szerinte a gyártás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, éppen a CATL gyár példája mutatja, hogy a város vízkészlete egyetlen akkumulátorgyár kiszolgálását sem teszi lehetővé. Vélhetőleg megoldást az ún. szürkevíz, azaz az újra felhasznált szennyvíz sem jelent, hiszen a hatástanulmányok közzétételét éppen a kormány hátráltatja, s aligha amiatt, mert a technológia olyan sikeres lenne.
Tiltakoznak az emberek Győrben is, ahol még nem épült akkumulátorgyár, éppen csak tervezik. Ott a 400 hektáros ipari park bővítését tervezi az önkormányzat, minden bizonnyal akkumulátorgyár fog állni e helyen. Iváncsán már épül az akkugyár, s a kiszolgáltatottság első jelei is kiütköztek. Nemrég a gyárat építő egyik cég munkásai kezdtek sztrájkba, mert az alvállalkozó hetek óta nem fizette ki őket.
A gödi Samsunghoz kötődő visszaélésekről számos riportban számoltunk be, hiszen a helyieknek évek óta nem sikerül elérniük, hogy a gyár betartsa a jogszabályban rögzített zajhatárértékeket, betartson minden munka- és tűzvédelmi szabályt, és hogy a lakosság, valamint az önkormányzat számára átláthatóan működjön. A számos gödi lakóháztól néhány száz méterre fekvő, több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó akkumulátorgyár zaja és egyéb környezeti hatásai, valamint az elmúlt években ismétlődően elkövetett – többek közt súlyos tűzvédelmi és munkavédelmi – szabálysértések híre eddig még nem jutott el a kormányzat fülébe. Vagy ha el is jut, úgy tesz, mint a Fidesz támogatását bíró, de függetlenként polgármesteri széket nyert Kammerer Zoltán, aki egyszerűen távozott a teremből, amikor a sajtó az akkumulátorgyárról kérdezte.
Az akkumulátorgyárak kérdéseiről Czirfusz Mártonnal, a Periféria központ munkatársával és Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk, aki a közelmúltban jelentetett meg egy tanulmányt a témában, valamint a Mérce két újságírójával. Bogatin Bencével, aki az elmúlt hetekben többször is járt Debrecenben akkumulátorgyár-ellenes tüntetéseken, és Csengel Karinával, aki a kormány és az ellenzék által egyaránt példaként hivatkozott gödi Samsung-gyár ügyét a magyar sajtóban egyedülálló módon évek óta figyelemmel kíséri.
Az adás elérhető a Lahmacun rádió archívumában, a Spotify-on, a Google Podcasten és az Anchoron.