Miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pár héttel ezelőtt bejelentette, hogy hamarosan valamit bejelent, ma csakugyan bejelentett:
520 milliárd forintból épül új kínai akkugyár a Komárom-Esztergom megyei Ácson. A kivitelező a kínai Huanyou Cobalt lesz, amely egészen pontosan katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz a hétezer fős lakosú városban.
Mindenesetre az ácsiak sejthetik, mi vár rájuk. Hiszen csak pár kilométerre fekszik a várostól Koppánymonostor, ahol az SK on Hungary tölti be zajjal a csendes kisvárost.
Szijjártó miniszter rövid Facebook-bejegyzésében, kisvártatva pedig élő bejelentkezésében arról szólt, hogy a mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huanyou Cobalt, amely ehhez állami támogatást is fog kapni.
Arról, hogy pontosan mennyit, a miniszter nem közölt adatot: csak akkor fogják nyilvánosságra hozni a donáció összegét, ha a beruházást az Európai Bizottság is jóváhagyta.
Szijjártó Péter az egyezség megkötése utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „a kocka el van vetve”, hiszen „az elektromosautó-ipar fogja meghatározni az elkövetkező évek gazdasági fejlesztését”. Leszögezte, hogy „az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni. A kérdés csak az, hogy hol”. Nézete szerint verseny zajlik ezekért a gyárakért. A versenyzők, jelesül az európai országok, mindent megtesznek annak érdekében, hogy magukhoz csábítsák az akkugyárakat. A miniszter úgy látja, „gazdasági sorskérdés”, hogy melyik országok tudnak sikeresek lenni a szektor beruházásaiért zajló éles versenyben.
Szijjártó arról is beszélt szerdán, hogy a nyugati autógyárak hatalmas függésbe kerültek a keleti akkumulátoroktól, utóbbiak piacát ugyanis 95 százalékban Kína, Dél-Korea és Japán uralja.
„Európa csak akkor tud sikeres lenni ebben az új világgazdasági korszakban, hogy ha a keleti és a nyugati gazdaság mesterséges szétválasztása helyett arra törekszik, hogy a keleti és nyugati gazdaság a lehető legszorosabban működhessen együtt”.
Szerinte Magyarország kiváló példa az együttműködésre, mert „fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati cégeknek”.
Szijjártó emlékeztetett arra, hogy elmúlt hét évben – melyek a világgazdaság „viharos éveiként” vonulnak be a tankönyvekbe – ötvenegy, az elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben”. Azt is elmondta, hogy az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát Magyarország mellett.
Akkumulátoron az ország
A külügyminiszter bejelentése meglehetősen bizarr.
Valójában annak a bevallása, hogy Magyarország saját erejéből képtelen a Huanyou Cobaltéhoz hasonló beruházásra, ezért a nemzetközi szereplők megnyerésére korlátozódik a hatóképessége. Anélkül, hogy ennek az okaira rákérdezne, s valamiféle alternatíva mellett szánná el magát, az állam versenybe száll azáltal, hogy a tőke számára a lehető legjobb körülményeket biztosítja. Ez azonban ritkán jár a munkások lehetőségeinek javulásával. Azzal, hogy egy nemzetközi cég beruházását maga a külügyminiszter jelenti be, a kormányzat kifejezi, minek fogja a pártját. Ez pedig nem más, mint a tőke.
Holott talán nem kellene ilyen könnyen elköteleződni.
Mint arról beszámoltunk, a heves tüntetéseket kiváló CATL-beruházás után Debrecen újabb akkugyárat fog kapni. A kínai Eve Power 400 milliárdos beruházásából 14 milliárdot Magyarország áll majd. Bár Szijjártó a beruházást „környezetbarátként” mutatta be, mert szerinte a gyártás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, éppen a CATL gyár példája mutatja, hogy a város vízkészlete egyetlen akkumulátorgyár kiszolgálását sem teszi lehetővé. Vélhetőleg megoldást az ún. szürkevíz, azaz az újra felhasznált szennyvíz sem jelent, hiszen a hatástanulmányok közzétételét éppen a kormány hátráltatja, s aligha amiatt, mert a technológia olyan sikeres lenne.
Tiltakoznak az emberek Győrben is, ahol még nem épült akkumulátorgyár, éppen csak tervezik. Ott a 400 hektáros ipari park bővítését tervezi az önkormányzat, minden bizonnyal akkumulátorgyár fog állni e helyen. Iváncsán már épül az akkugyár, s a kiszolgáltatottság első jelei is kiütköztek. Nemrég a gyárat építő egyik cég munkásai kezdtek sztrájkba, mert az alvállalkozó hetek óta nem fizette ki őket.
A gödi Samsunghoz kötődő visszaélésekről számos riportban számoltunk be, hiszen a helyieknek évek óta nem sikerül elérniük, hogy a gyár betartsa a jogszabályban rögzített zajhatárértékeket, betartson minden munka- és tűzvédelmi szabályt, és hogy a lakosság, valamint az önkormányzat számára átláthatóan működjön. A számos gödi lakóháztól néhány száz méterre fekvő, több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó akkumulátorgyár zaja és egyéb környezeti hatásai, valamint az elmúlt években ismétlődően elkövetett – többek közt súlyos tűzvédelmi és munkavédelmi – szabálysértések híre eddig még nem jutott el a kormányzat fülébe. Vagy ha el is jut, úgy tesz, mint a Fidesz támogatását bíró, de függetlenként polgármesteri széket nyert Kammerer Zoltán, aki egyszerűen távozott a teremből, amikor a sajtó az akkumulátorgyárról kérdezte.
