A 2024-es költségvetés volt a csütörtöki kormányinfó fő témája, amin Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette a kormányzat terveit.
Varga Mihály elmondta, hogy jövőre jelentősen megemelik a katonaság büdzséjét: 1300 milliárd forinttal költenek majd többet, összesen a GDP mintegy 2 százalékát kapja meg a védelmi terület.
Fenntartják továbbá a családtámogatási, valamint a rezsitámogatási rendszert, és az inflációkövető nyugdíj-emelést, amiknek a fedezetét többek között az extraprofitadó adja. Majd ennek fényében kissé ellentmondásosan a pénzügyminiszter bejelentette, hogy
2024-től megkezdik a legfontosabb szektorokban az extraprofitadó kivezetését.
Az árstopok kapcsán Varga elmondta, hogy akkor vezetik ki, ha egyszámjegyűre tudják csökkenteni az inflációt. A pénzügyminisztertől azt is megkérdezték, hogy várhatóak-e megszorítások, amire azt válaszolta:
„Megszorítások? Magát a szót sem ismerjük.”
A válság elmélyülése óta bevezetett széles körű megszorító intézkedésekről az alábbi cikkeinkben olvashatnak.
A konkrét gazdasági mutatók kapcsán Varga Mihály ismertette, hogy az elmúlt évekhez később kiemelkedő, 4 százalékos gazdasági növekedést várnak, 3 százalék alatt tartanák az államháztartási hiányt, és kijelentette, hogy 6 százalékra viszik le az éves inflációt.
A pénzügyminisztertől megkérdezték azt is, hogy tervezi-e a kormány évközben emelni a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Varga elmondta, hogy ugyan van lehetőségük közbeavatkozni, amennyiben a munkáltatói és munkavállalói oldal nem egyezik meg, a kormánynak azonban nincs ilyen előirányzata a költségvetésben.
Korábban írtunk arról, hogy bezár a Migration Aid menekülteket segítő civil szervezet által fenntartott szálló, amennyiben nem találnak támogatókat. A szervezet a kormánytól is kért segítséget, a Telex erre kérdezett rá Gulyás Gergely miniszternél. Gulyás azt válaszolta, hogy „előtte nem volt ilyen kérelem, de utána néz”, és „ha szükséges az, amit csinálnak”, akkor segíteni kell nekik.
Az ATV újságírójának pedagógus-béremelésre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy ha megjönnek az Uniós pénzek, akkor két év alatt a kormány szeretné elérni a szektorban a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ha nem, akkor a magyar kormány önerőből azt tudja vállalni, hogy jövő évben az infláció felett, és utána évről-évre 10 százalékkal növelik a pedagógusbéreket.
Továbbá a „legleszakadtabb” térségekben többletjuttatást szeretne adni a kormány akár saját költségvetésből.
Varga Mihály pénzügyminiszter az Erasmus és Horizont Uniós projektpénzek lehetséges megvonása kapcsán elmondta, hogy az oktatásra 2024-ben többet tervez költeni a kormány, 3400 milliárdot összesen. Az Erasmus vagy a Horizon kiesése 5 milliárdos elvonást jelent, ha ez megtörténik, akkor a magyar költségvetésnek van akkora fedezete a pénzügyminiszter szerint, hogy pótolja a forrásokat jövőre, 250 milliárd felett van a tervezett költségvetési tartalék. „Ha 5 milliárdot nem tudnék erre a célra előteremteni, akkor bajban lennénk.”
Varga Mihály elmondta azt is, hogy a debreceni akkumulátorgyár számára minden szükséges állami támogatást megadnak az Uniós törvények keretein belül. A konkrétumok kapcsán nem adott egyértelmű választ és pontos összeg sem hangzott el.
