Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közös kincsünk… de magánterület – Lázár helyettese megindokolta az aligai Balaton-part elzárását

Ez a cikk több mint 1 éves.

Egy lejáró vezet le az aligai magaspartról a balatonparti Club Aligába, amit most lezárhatnak az Aligai Fürdőegyesület (AFE) szerint – számolt be róla a Szabad Európa. Az egyesület elnöke szerint az új tulajdonos nem ismeri el a korábbi által vállalt kötelezettségeket, amelynek része egy lépcsőlejáró fenntartása a beruházó területén. Bukovszki András szerint arra arra hivatkozva akarják lezárni a több ezer ember által használt lejárót, hogy az nem biztonságos.

A lépcsőn minden évben végeznek karbantartási munkákat a helyiek, amihez eddig minden évben megkapták a tulajdonos engedélyét, most azonban igazságügyi szakértői vélemény és hatósági engedélyt beszerzéséhez kötötték azt.

A lejáró lezárásával effektíve nem tudnák megközelíteni a helyiek a partot, csak 4-8 kilométer kerülővel.

„Az útnak a parttól távolabb eső oldala is fel lett parcellázva, s vélhetően a Pro-Mot ezeket a telkeket is el akarja adni. A felosztásba a lejárót is belevették, vagyis nincs lenti kijárata a part felé” – fogalmazott Bukovszki a Népszavának.

Forrás: ALIGAI FÜRDŐEGYESÜLET/FACEBOOK

Az ügyet felkarolta Vadai Ágnes, a DK képviselője is, aki írásbeli kérdéssel fordult Lázár János építési és közlekedési miniszterhez, hogy hogyan tudja elősegíteni a magyar állam, hogy a helyiek továbbra is hozzáférjenek a vízparthoz.

Vadai kérdésére kedden válaszolt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, rögtön kiemelve, hogy „a Balaton közös kincsünk, így mind környezetvédelmi, mind más szempontok alapján nagy odafigyelést igényel mindenki részéről”. Majd rögtön hátra is lép egy nagyot a Balatonhoz való szabad hozzáférés melletti radikalizmusából, konstatálva, hogy az érintett rész magánterület, így nincs mit tenni.

A miniszterhelyettes szavaival:

„Ami az Ön által említett, 292. helyrajzszámú, a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet elfogadása óta felosztott ingatlant illeti, a terület korábban is magántulajdonú terület volt. A közhasználat ezen a területen szokások alapján alakult ki, de sosem volt közterület, így kérem ezen tény figyelembevételét.”

Arra azonban a miniszterhelyettes nem tért ki, hogy az állam miért nem lép közbe, ha egy magánterület akadályozza több ezer helyi lakos hozzáférését „közös kincsünkhöz”, a Balatonhoz, és nem ismeri el azokat a kötelezettségvállalásokat, amiket az előző tulajdonostól örökölt a szabad hozzáférés biztosítása kapcsán.

Csepreghy végül mindezek fényében különösen semmitmondóan kiemelte, hogy „a magyar Kormány fontosnak tartja, hogy mind a helyiek, mind a vállalkozó joga a másik sérelme nélkül érvényesüljön.”

Csepreghy felettese, Lázár János tavaly júliusban még arról beszélt az Országgyűlésben a beruházás kapcsán, hogy biztosítani kell a „közhozzáférést”a Balatonhoz, valamint jelezte, ősszel a minisztériuma fölülvizsgálná a kiemelt beruházások rendszerét.

Ha egy beruházást Magyarországon kiemeltté nyilvánítanak, a beruházás környezeti hatásait nem kell előzetesen felmérni és a helyi lakosok véleményét sem kell kikérni a beruházásról, sőt, rendeletileg dönthet a a kormány a beruházás egyéb aspektusairól is. 2010 óta a kormány legalább 3000 beruházást nyilvánított „kiemeltté”.

A miniszter megígérte azt is, hogy az Országos Tervtanácsban véleményt fog mondani a Club Aliga beruházási terveiről „a közösség képviseletében”, és a beruházóval is föl fogja venni a kapcsolatot, hogy „Balatonvilágos önkormányzatával egyeztetve és megállapodva olyan megoldás szülessen, amely garantálja minden környéken élőnek, hogy a természeti értékek megmaradjanak és a közhozzáférés legyen biztosított”.

Az aligai Balaton-part fejlesztése körüli botrányok évek óta kiemelt figyelmet kapnak a sajtóban. A helyiek ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy a Pro-Mot nem hajlandó garanciát vállalni azért, hogy mindig ingyen, közúton hozzáférhető legyen a part számukra, valamint, hogy a turisztikai beruházások helyett sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a magáncélú apartman építések az eddigi tervekben. Éppen emiatt a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát is megkérdőjelezték a helyi civilek, hiszen a lakosságnak leginkább bosszúságot okoznak a különféle, kicsit sem a közérdeket szolgáló betonmonstrumok, amelyek amellett, hogy hasznot nem hoznak, még az aligai látképbe is belerondítanak.

Emellett felháborítja a helyieket, hogy a beruházó felparcellázta és kiárusította a parti sétányukat, hogy luxusvillák épülhessenek a helyére.

Mint emlékezetes, márciusban az Aligai Fürdőegyesület kezdeményezésére bíróság vonta vissza a magaspartra tervezett 5 darab, összesen 105 lakásos, hatszintes társasház, valamint a kikötő építési engedélyét is. Míg a parti sétány kiárusítását egyelőre nem sikerült megakadályozni, a fejlesztés egyéb részeit újra kell gondolnia a beruházónak a bírósági döntések és a lakossági felháborodás nyomán.

A legutóbbi, nem sajtónyilvános tájékoztatón bemutatott új tervekről egyébként a – valamilyen úton-módon mégiscsak beengedett – Magyar Építők írt cikket (miközben Magyar Narancs újságírói például csak a bejárat előtt toporoghattak).

A cikk alapján annyit biztosan tudhatunk, hogy tervben van

  • a kikötő fejlesztése és bővítése,
  • a strand megújítása,
  • Agora közösségi tér és sétány kialakítása,
  • a löszfal alatti terület rendezése, apartmanházak kialakítása,
  • lakóházfejlesztés,
  • a jövőben magasparti apartmanvillák kialakítása,
  • 80-100 szobás szálloda építése wellnessel és éttermi szolgáltatással,
  • a teljes 47 hektáros terület infrastrukturális fejlesztése.

A márciusi tájékoztatón az eddigieknél több szó esett a – nem csak egy-egy szűk réteget szolgáló – strandfejlesztésről, ugyanakkor az is kiderült, hogy a beruházó nem mondott le az óriási felháborodást kiváltó magasparti apartmanvillákról.

Bár úgy tűnik, ez későbbre tolódhat – feltehetően a jogi huzavona miatt -, a löszfal alatti terület így sem menekül meg.

Itt szintén apartmanházakat építenek 105 lakással, parkosítással, és „a természeti környezet maximális figyelembevételével.” Valamint épül egy 80-100 szobás szálloda is éttermi és wellness szolgáltatással.

Kiemelt kép: Mérce