Hiába vált országosan meghatározó témává az akkumulátorgyárak szerepe, a Samsung ügye az előző önkormányzati választáshoz képest ezúttal kisebb hangsúlyt kapott a gödi időközi választási kampányban: 2019-ben, még a különleges gazdasági övezet kijelölése és a gyár brutális léptékű bővülése előtt valószínűleg az ellenzéki összefogás is több lehetőséget látott a gödiek Samsung-gyárral szembeni érdekérvényesítésére. Ennek megfelelően fontos szerepet töltöttek be a Gödi Összefogás frakció ígéretei a kampányban, ami nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz is, hogy 2019 őszén a gödiek végül leváltották Markó József fideszes polgármestert, és a kormánypárt a képviselő-testületben is kisebbsége került.

Bár a kormány azóta rengeteg jogától megfosztotta az önkormányzatot, amely a gödiek pártját fogta, valamennyi mozgástér még így is maradt.

A lakosság továbbra is bizalmatlan a Samsunggal, miután sorozatos, súlyos szabálysértéseket követett el, több tucat család pihenését ellehetetleníti a zajával, és pontosan azt sem tudni, hogy a működése hosszú távon milyen hatással van a környezetre és a gödiek egészségére. Ahhoz, hogy a helyiek indulata csillapodjon, véderdőre lenne szükség, zajvédő falra, továbbá arra, hogy a gyárat a szabályok betartására kényszerítsék, készüljenek a működésével kapcsolatos hatástanulmányok, amint a legszükségesebb változások közé tartozik az is, hogy a civilek érdekvédő, tényfeltáró munkája nagyobb visszhangot, segítséget kapjon.

Még ha ebben a harcban korlátozottak is a lehetőségek, a legkevesebb, amit a lakosok várhatnak a polgármesterüktől, hogy kiálljon mellettük, amire a jelöltek mindegyike, bár különböző mértékben, de hajlik is. Az viszont látszik, hogy a Fidesz által megfelelő jelöltnek tartott ex-olimpikon, Kammerer Zoltán és a korábbi DK-s Szilágyi László is tartózkodna a jogi lépésektől és a komolyabb konfrontációtól. Ők inkább az elmúlt évek alatt sokat emlegetett, de soha meg nem valósult „jó viszony” kialakításával próbálkoznának. Rajtuk kívül versenyben van még, de nincs esélyesként számon tartva Rataj András civil jelölt, aki városi feladatnak – is – tekinti a Samsung ellenőrzését, a kibocsátások monitorozását és a káros hatások elleni védekezést, mindazonáltal ő is az együttműködést erősítené a céggel.

Nem pártoknak való vidék

Vasárnap olyan időközi polgármester-választást tartanak Gödön, amelyen annak ellenére sem lesz pártszínekben induló jelölt, hogy a Pest megyei kisváros az ott felépült és egyre csak bővülő Samsung-gyár miatt az elmúlt hónapokban az országos közvéleményt uraló akkumulátorkérdés egyik szimbólumává vált. Ennek több oka lehet, így például az, hogy a Fidesz rendre pártlogó nélkül, de a kormánypárt bizalmát élvező jelölteket indít, az ellenzék pedig szétforgácsolódott a tavalyi választások után.

Az alábbiakban azokra a helyi politikai sajátosságokra mutatunk rá, amelyek miatt olyan darázsfészeknek tűnhet a gödi önkormányzat intézménye, amelynek a kétes súlyú hatalmáért  az egy éven belül, a 2024-es önkormányzati választáson várható újrarendeződésig nem is látszik a pártok szempontjából racionális döntésnek versenyezni.

Göd a Samsung-gyár körüli anomáliák miatt bár messze nem az egyedüli, de a leglátványosabb állatorvosi lova volt a 2019-ben országszerte várakozáson felüli számú önkormányzati mandátumot nyerő ellenzéki összefogásnak.

Bár 2019 októberében sok más településhez hasonlóan Gödön is az ellenzéki pártok összefogásával sikerült legyőzni a Fideszt, ez az együttműködés nem egészen egy évvel később éppen akkor bomlott fel, amikor az önkormányzat helyzete is megingott részint a kormány által létrehozott különleges gazdasági övezetek miatt, részint pedig azért, mert a helyiek akarata ellenére bővült a Samsung-gyár. Jól mutatja, hogy a gyárhoz való viszony már 2020-ban mennyire meghatározta az ellenzéki belharc alakulását, az a mozzanat, amikor Balogh Csaba, az akkor még momentumos volt polgármester leváltotta alpolgármestereit, és az LMP-s Fülöp Zoltán cseréjét részben azzal indokolta, hogy szerinte nem végezte el az városvezetés által rábízott Samsung-gyárral kapcsolatos feladatait.

A helyiek az ellenzéki koalíció kettészakadását követően kevéssé bízhattak abban, hogy a az önkormányzat érdemben képviselni tudja őket, hiszen a Samsung-helyzet kezeléséről merőben eltérő álláspontok rajzolódtak ki. A most a polgármesteri székért versenybe szálló ex-DK-s Szilágyi László – akkor még korábbi pártja kötelékében – is tagja lett a szakadás után annak a négyfős frakciónak, amely szerint inkább diplomáciai úton, tárgyalásokkal kell rávenni a Samsungot, hogy élhető maradjon a gyár környezete. Ugyanennek a képviselőcsoportnak a tagjai tartózkodásukkal nem támogatták tavaly májusban, hogy a város beszálljon abba a perbe, amelyet a Göd-ÉRT Egyesület helyi civil csoportosulás indított a Samsung akkumulátorgyára köré tervezett kétszer két sávos, illetve kétszer egy sávos utak építése ellen.

Nem véletlen, hogy Szilágyi is diplomatikusabb álláspontot fogalmazott meg a Samsunggal kapcsolatban. Úgy fogalmazott nemrég a lapunknak: „a Samsung működése nehézséget okoz a gödi lakosoknak, de ő azon dolgozik, hogy a gyár működéséből fakadó előnyök javára átbillenjen a mérleg”. A volt DK-s politikus egyébként márciusban írt egy levelet a dél-koreai cégnek, amelyben nehezményezi, hogy a gödi gyár „elrettentő példaként” jelenik meg a magyar nyilvánosságban, és szeretné velük közösen kidolgozni a „bizalomépítés programját”.

Ezzel szemben a posztjáról lemondott Balogh Csaba az üzem körüli botrányokon felháborodott gödi lakosság hangjának felerősítését igyekezett felvállalni, igaz, igen korlátozott eszköztárral. Ugyanis a különleges gazdasági övezettel az önkormányzat nemcsak a Samsungtól befolyó iparűzési adóbevételét, hanem minden beleszólási és hivatalos információszerzési lehetőségét is elvesztette a helyieknek sok bosszúságot és aggodalmat okozó gyárral kapcsolatban. Így érthető, hogy nem túl vonzó a városvezetői szék, pláne egy olyan jelölt számára, aki az országos közhangulatnak megfelelően az akkugyárral szembeni markáns kiállás politikáját választaná. Ráadásul a három, eddig egyenként négy-négy fős frakció közti patthelyzet feloldására sem nyílik addig lehetőség, amíg csak két képviselő-testületi helyről (a polgármesteré mellett a szintén lemondott Hlavács Judit megüresedett egyéni képviselői helyéről) lehet választáson dönteni.

A Balogh-féle megközelítés ugyanakkor nem volt teljesen eredménytelen: például tavaly a Pest megyei önkormányzattól a város visszanyerte a Samsung ingatlanjait határoló utak és egyéb ingatlanok tulajdonjogait. Ezzel – ha nem is túl széles körben –, de valamennyit visszaszerzett Göd a lakosság képviseletének lehetőségei közül, amelyre vélhetően a rendes önkormányzati választási hátralevő egy évben is szüksége lehet, bárkit is választanak meg polgármesternek.

Kammerer, farvizén a Fidesszel

Miután Markó József korábbi fideszes polgármester és a helyi kormánypárti frakció a gödiek háta mögött ágyazott meg 2018 nyarán a Samsung gigaberuházásának, a Fidesz olyannyira veszített a népszerűségéből, hogy nemcsak kikapott a 2019-es választáson, de az esélyekkel számot vetve az önálló jelölt indításáról is letett. Inkább a párt tagjaival jó barátságot ápoló, függetlenként induló Kammerer Zoltánt támogatják. Az ex-olimpikon egyszerű jelmondatokkal és kapcsolatrendszerének hangsúlyozásával igyekezett elnyerni a választók szimpátiáját. Miközben az elmúlt hónapokban Facebook-oldalán naponta posztolt arról, hogy Göd ügyeiben illetékes döntéshozókkal (pl. a város adóbevételének jelentős részén ülő Pest megyei önkormányzat elnökével) és más befolyásos emberekkel (pl. helyi vállalkozókkal), illetve a helyi közösség életében fontos, köztiszteletben álló személyekkel beszélget, a polgármesterjelölt konkrét intézkedéseket felsorakoztató programot nem mutatott be.

Kammerer sajátos módon élt a nyilvánosság eszközével: nem válaszolt lapunknak, amikor a Samsungról kérdeztük, nem ment el a Szilágyi Lászlót támogató civilek által szervezett polgármesterjelölti vitára, és nem élt azzal a lehetőséggel sem, hogy bemutatkozzon a választóknak a helyi lapban. Ehelyett önálló, nyolcoldalas kiadvánnyal állt elő, amely azonban az eddigi üres szlogenekhez képest nem sok újat mondott. A Samsung-ügyet nem sűrűn emlegető jelölt legalább itt megszólalt a város lakóit közvetve vagy közvetlenül, de mindenképp súlyosan érintő témában – nem meglepő módon nem túl konfrontatívan:

„Új alapokra fogjuk helyezni a források felhasználásának kérdéskörét. Ez azt jelenti, hogy időt, energiát nem kímélve dolgozni fogunk azon, hogy a Pest Vármegyénél rendelkezésre álló forrásokat, élve aktív kapcsolatrendszerünkkel, hatékonyan kihasználjuk. Ragaszkodunk továbbá ahhoz, hogy a Samsung gyár legyen valódi része a gödi közösségnek és érezhetően szolgáltasson az itt élőknek. Ehhez elengedhetetlen a tárgyalások stratégiai újragondolása, vagyis úgy fogjuk a kétoldalú kapcsolatokat megtervezni, hogy olyan eredményes tárgyalásokat folytassunk a gyárral, amelyeknek köszönhetően azok pozitív hatásait a lakosság a mindennapok során is érezze. Eközben vigyázó szemünket a gyárra vetjük.”

Kammerer egyébként láthatóan megosztja a választókat: míg sokan azzal érvelnek mellette, hogy jóban van fideszes vezető politikusokkal, ezért ő az egyetlen, aki pénzt tud szerezni a legfőbb adóbevételétől megfosztott városnak, sokan attól tartanak, hogy a Fidesz bábja lesz, és különösebb ellenállással nem fogja akadályozni az akkumulátorgyár szabálysértéseit vagy az esetleges további bővülését. Utóbbi eddig csak a közbeszédben jelent meg, azonban konkrét tervekről még nem tudni. Mindenesetre híven árulkodik a gödiek félelméről.