„Rétvári Bence állításaival szemben a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás” – írja Rétvári Bence tegnapi nyilatkozatára reagálva a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).  A Belügyminisztérium államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

„Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon.”

A PDSZ szerint azonban normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap, Magyarországgal csak a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete miatt kivételeznek. Amint a szakszervezet emlékeztet, a magyar kormány az EFOP PLUSZ programon keresztül a legmagasabb összegeket a pedagógus életpálya címsoron hívhatja le. Ennek azonban feltételei vannak:

• olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi,
• amely szerzett jogokat nem von el és
• az autonómia csökkentésével nem jár.

A tervezett új jogállási törvény (státusztörvény vagy bosszútörvény) ennek a hármas feltételnek még az egyeztetéseken szóban előadott változtatásokkal sem felel meg – írja a PDSZ.

„A kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni.

A kormány vállalásai között szerepel még ugyanis a pedagóguslétszám markáns, 140 ezer főre történő növelése. Ha a státusztörvény bevezetése következtében, ill. a mindenki számára biztos béremelés és a munkaterhelés csökkentésének elmaradása miatt ez nem valósul meg, a már felvett támogatást vissza kell fizetni”

– emeli ki a szakszervezet, kiemelve, hogy a státusztörvény bevezetése nem szerepel a kormány vállalásai között. Úgy vélik, az a magyar kormány felelőssége, hogy olyan törvényt akar keresztülerőltetni, mely nemcsak, hogy nem felel meg az Európai Uniónak tett vállalásainak, „de semmilyen módon nem szolgálja a közoktatás helyzetének javítását”. Pedig a PDSZ szerint a kormánynak elsősorban ezen kellene dolgoznia, amihez minden szakmai segítséget megkapna a szakszervezetektől és a szakmai szervezetektől.

A PDSZ felidézi, hogy minden politikai pártnak felajánlották, hogy érdemi szakmai és társadalmi egyeztetéseken keresztül olyan koncepció kidolgozásában közreműködnek, amely „a mindenki számára elérhető, közoktatási feladatellátás színvonalát szolgálja, megállítja a pályáról való tömeges elvándorlást, ezáltal a társadalom egészének érdekeit szolgálja”.

„Nem lehet a tüntetők, köztük diákok, kiskorú középiskolások elleni agresszív akciókkal, a diákok kriminalizálásával, a szakszervezetek elleni lejárató kampányokkal tartósan célt érni. Egyértelművé tesszük: az erőszakos fellépést nem támogatják a szakszervezetek, ám

az elmúlt évek békés tüntetései után az utóbbi hetekben kialakult erőszakos cselekményekért minden felelősség a kormányt terheli”

– fogalmaz a PDSZ, hozzátéve, a kormány nem vette figyelembe a pedagógusok, a diákok és szülők közös követeléseit, nem kezdődött meg a párbeszéd az oktatás egyre sürgetőbb átfogó reformjáról.

„Rétvári Bence ne adjon a szakszervezeteknek utasításokat, hanem azon dolgozzon, hogy végre érdemi egyeztetésekre kerüljön sor

a kormány és a szakszervezetek, valamint a tőle független szakmai szervezetek között, annak érdekében, hogy kormány eleget tegyen az Európai Uniónak tett vállalásainak és az uniós források révén meginduljon a pedagógusok béremelése, függetlenül a státusztörvénytől!”

Korábban írtuk, hogy a kormány a tanárok bérének emelésére hivatkozva március 2-án közzétette a státusztörvényként elhíresült tervezetet, amivel megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, és egy új jogállás alá, úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelné őket. A PDSZ szerint a bevezetni tervezett törvénnyel nemcsak nőnének a pedagógusok munkaterhei, de felszámolnák az autonómia maradékát is,

„a szakmából azok is menekülni fognak, akik eddig ezt nem tervezték”.

Ugyan a szakszervezetekkel való tárgyalások során már több pontban is visszalépett a kormány, a státusztörvény még így is elfogadhatatlan a tanárok képviselői számára.

A bosszútörvényként is ismerté vált tervezet ellen először április 24-én tüntettek a pedagógus- és diákszervezetek, valamint őket támogató civilek Budapesten. Akkor a rendezvény hivatalos vége után pedig Pankotai Lili diákaktivista felszólítására a tömeg jelentős része felvonult Orbán Viktor irodájához, a Karmelita kolostorhoz ahol dulakodás alakult ki a rendőrséggel, ami könnygázt is bevetett.

Majd május 3-án ismét demonstrációt tartottak a diákok és a tanárok, ami után ismét a kordonnal elzárt miniszterelnöki palotához vonultak a diákok. Ott a rendőri sorfal melletti építkezés falát kezdték el elbontani, mire a rendőrség ismételten, és az első alkalomnál is keményebben vetett be könnygázt a fiatalok ellen. A demonstrálók visszaszorítása után, a tonfákkal és pajzsokkal felszerelkezett rendőrök több diákot előállítottak, egy momentumos képviselőt, Tompos Mártont pedig mentelmi joga ellenére vittek be, miután a kezére gyorskötözőt helyeztek.