Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Betanított munkások dolgoznak az iskolákban” – a PDSZ majálisán szakértők osztották a kormányzatot

Ez a cikk több mint 1 éves.

A sok sebből vérző közoktatás számos problémájáról, így a szegregációról is szó esett a PDSZ által szervezett majálison egy szakmai beszélgetés keretében. A beszélgetésen a szakértők az oktatásügy problémáit tárták fel társadalmi és szakpolitikai szempontból.

A beszélgetők jobbára egyetértettek abban, hogy egy sor sürgős reformra lenne szükség, többek közt a sztrájkjog, az autonómia és a szegregáció területein.


Nahalka István oktatáskutató elmondta, hogy szerinte a tanárok mozgásterét addig szűkítette a kormány, hogy mára gyakorlatilag „pedagógiai betanított munkások dolgoznak az iskolákban”. Szerinte a az intézményi autonómiát megszüntették. Az igazán komoly probléma a szelekciónak és a szegregációnak a növekedése, hogy esélyegyenlőtlen a magyarországi oktatási rendszer, és ezeket nemzetközi kutatások is alátámasztják. A pedagógusoknak kevés lehetőségük van a fejlődésre, minden fejlesztési út abszolút központilag kijelöltté vált, és emiatt az „eredmények is tragikusak”. Nahalka szerint a pedagógusok érdekképviselete is visszaszorult az utóbbi időben, gondoljunk csak a sztrájktörvényre vagy a státusztörvényre. „Állandó attak” van a hazai pedagógiai rendszer ellen. Baj az is, hogy sztrájkolni és tüntetni kell,

„pedig rengeteg dolgunk lenne.”

Rácz Béla, a Polgár Alapítvány munkatársa és az 1 Magyarország Kezdeményezés társalapítója arról beszélt, hogy a szegregáció összekapcsolható a lakhatási helyzettel is. Nagy kérdés Rácz szerint, hogy mit tesz, vagy mit nem tesz a kormány ezzel a kérdéssel. Felelevenítette, hogy a rendszerváltás után volt erre valami kormányzati törekvés, de ebbe sem voltak bevonva az igazi érintettek.
Szerinte úgy nőnek fel nemzedékek, hogy roma-nem roma gyerekek nem is találkoznak, rossz minőségűek az iskolák, 16 évre szállították le az iskolakötelezettséget, s ez mind-mind nagyon rossz helyzetet teremt.
Rácz elmondta, hogy „az együttműködésnél indul el minden”. Ha lenne diákok szülők és tanárok között együttműködés, az jó kiút lehetne. De eközben a kormány gátakat szab az oktatási rendszernek és az intézményeknek. A párbeszédet kellene kialakítani, ez nagyon fontos, és nem csak a kormányzaton múlhat, hogy sikerül-e.

Forradalmi mörcs a PDSZ sátránál – kép: Mérce

A PDSZ-t képviselő Ravasz Ágnes szerint is nagyon fontos az oktatási rendszer azonnali megreformálása, többek közt azért is, mint kiemelte, mert nagyon nagy baj van az utánpótlással. Egyre kevésbé népszerű a pedagógus munka, mivel nem lehet belőle megélni, ráadásul a pedagógus meg van fosztva az autonómiájától is. Ezért indították el a másfél éve a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalásokat, amire a kormány elnyomással reagált, ennek „megkoronázása” a bosszútörvény.

Ez az új jogállási törvény tulajdonképpen háromféle szempontot vesz figyelembe: megpróbálja palástolni a pedagógushiányt, mégpedig a pedagógusok munkaterhének az extrém növelésével, próbálja akadályozni a szakszervezeteket és próbálja akadályozni a sztrájkot.

Tóth Viktor pedagógus egyetértett Nahalkával abban, hogy „szembe megyünk a világgal”. Tóth most jött vissza Washingtonból egy oktatási konferenciáról, amire 22 országból miniszterek és szakszervezeti vezetők együtt mentek el, ő meg egyedül volt Magyarországról, és úgy érezte magát, mint egy „marslakó”.

Mint említette, sok helyen közös célja van a szakszervezeteknek és a kormányzatoknak, hiszen felismerték, hogy helyben és globálisan is jobb irányba haladnak úgy a dolgok. Mi viszont ezzel szembe megyünk szerinte.

A hazai pedagógusok másfél éve tartó lázadását a Mérce szorosan követi, korábbi cikkeinket a témában itt találjátok. A bossszútörvényként emlegetett legutóbbi törvénytervezetről külön itt, a szegregációról itt, az utánpótlás-problémákról itt írtunk.

Címlapkép: Mérce