A hosszú hétvégére készülve Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki kormányinfójukon gondoskodnak róla, hogy a munkaszüneti napokon is legyen miről elmélkednünk.

A sajtótájékoztatón szó esett többek között az energiaválságról, az uniós forrásokról, a pedagógusok státusztörvényéről és az orvosok kamarai tagságáról is.

A sajtótájékoztatót az alább lehet videón, lejjebb görgetve pedig szövegesen követni.

 

Csökkentik a kkv-k és az önkormányzatok energiaköltségeit

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány hosszan foglalkozott az energetikai helyzetértékeléssel, melynek során megállapította hogy a költségvetésben rendelkezésre állnak a források a rezsicsökkentés jelenlegi formájának fenntartásához, amit ha lehet, az év vége után is fenntartanak.

Elmondta, hogy a gazdaság versenyképessége szempontjából hátrányos a magas energiaár, ezért a kis- és középvállalkozások egy részét segítik.

Ennek jegyében az egyetemleges szolgáltatásba és végső menedékes szolgáltatásba tartozó vállalatok, önkormányzatok és egyházak december végén automatikusan kötött szerződéseibe beavatkozik a kormány, és lehetővé teszi hogy az akkori piaci helyett a jelenlegi piaci áron kössék újra szerződéseiket.

Ez 14 ezer válságos helyzetbe került ügyfelet, ebből 10 ezer vállalkozást érint, amik év végén aktuális áron kötöttek energiaszerződést, az MVM-nek pedig 19-20 milliárd forintos bevételkiesést jelent. A döntés értelmében a villamos energiadíjuk kilowattonként 196-ról 80, gázköltségük pedig megajoule-onként 21 forint 20 fillérről 10 forint alá csökken.

Az intézkedés legkésőbb május elsejével életbe lép.

Az ATV kérdésére Gulyás elmondta, az átlagfogyasztás feletti lakossági energiaárak nem fognak változni májustól sem. Noha a piaci árak csökkennek, a „lakossági piaci ár” Gulyás miniszter szerint többek között azért sem csökken, mert ennek elsősorban télen van jelentősége.

A Népszava tudósítója szerint ezzel szemben a lakossági piaci árnak követnie kellene a versenypiaci helyzetet, az MVM pedig legalább január óta kevesebbet fizet a gázért, mint amennyiért az átlag feletti fogyasztást kiszámlázza a fogyasztóknak. Gulyás szerint ugyanakkor nem akarják túl gyakran módosítani az árakat, az állam pedig így is ezermilliárdos összegeket fizet a rezsicsökkentés fenntartásáért.

A Napi tudósítója szerint jelenleg a piaci ár köbméterenként nem lehet több 350 forintnál, ami a lakossági piaci ár nagyjából fele. Gulyás elmondta, hogy ugyan van esély arra, hogy csökkentik a lakossági piaci árat, de majd meglátjuk, hogy valóban így lesz-e.

Fel kell újítani az állami kézbe került vízközművek rendszereit

Az önkormányzati kézben lévő vízközművek átadásával kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy a vízvezetékrendszerek felújítása szükséges, átlagosan 22, de van ahol 60 százalék a rendszerben a vízveszteség.

Ráadásul a vízdíj országszerte eltérő, ezért felkérték Lantos Csaba minisztert hogy dolgozza ki a felújítások részleteit és az egységes tarifarendszert. Gulyás elmondta, a vízdíj mértéke és összetétele tekintetében egyelőre nincs döntés.

Az Origo kérdésére a miniszter elmondta, a hálózat teljeskörű felújítása ezer milliárdos nagyságrend, a fenntartáshoz jelenleg nagyjából évi 150 milliárddal járul hozzá a kormány.

A felújítás történhet költségvetési, uniós vagy hitelforrásokból, ennek részleteit Lantos jelentése fogja részletezni. Az önkormányzatok közül számos látta úgy, hogy a kormány zsarolja: hisz miközben árakat nem emelhetnek, fejlesztésekre sincsenek forrásaik. Eközben a kormány nem nyújt támogatásokat az elavult és leromlott állapotú rendszerek felújításához.

Gulyás szerint lesz elég víz a debreceni akkugyár kiszolgálására

A debreceni akkumulátorgyár telepítésével kritikus szakvéleményt megfogalmazó vízügyi vezető felfüggesztéséről Gulyás elmondta, a kormány elvárása, hogy minél szigorúbb környezetvédelmi elvárásokat támasszanak. Erre példa szerinte ez a szakvélemény is.

Az RTL azon felvetésére, hogy jelenleg nem képes kiszolgálni a rendszer az ipari park vízigényét, Gulyás elmondta, hogy a CATL akkumulátorgyár olyan engedélyt adott, amiből kiderül, mennyi a gyár vízhasználata, és a miniszter szerint Debrecen közművei ki tudják szolgálni az üzemet – ami jelentős részben szennyvizet fog használni.

Na de hol késnek az uniós források, amiből állítása szerint a pedagógusbéreket emelné a kormány?

A Magyar Nemzet kérdésére Gulyás kifejtette, az Európai Bizottsággal való megállapodás nem a kormányon, hanem az előbbin múlik, hisz véleményük szerint teljesítették a feltételeket. A Bizottság ezt nem így látja, az igazságszolgáltatás helyzetéről kell még megállapodni. Navracsics miniszter szerint nyáron várható a magyar kormány vállalásainak kiértékelése.

A pedagógusbérekkel kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy Ujhelyi István értesüléseivel szemben az emelésükre szánt források egyelőre nem állnak rendelkezésre.

Ellenben Gulyás szerint amennyiben a kormány garanciát kapna a folyósításukra, január elsejéig visszamenőlegesen emelné a béreket.

Az ATV riportere szerint ezek a források a kohéziós alap részei – Gulyás ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az igazságszolgáltatási rendszer magyarországi módosítására van szükség ahhoz, hogy ezekhez hozzáférjen a kormány.

A miniszter szerint jelenleg csak a mezőgazdasági támogatásokhoz fér hozzá Magyarország.

Gulyás szerint ugyanakkor az ország működtethető bármiféle uniós források nélkül is.

Gulyás szerint konstruktív tárgyalások zajlanak a státusztörvényről

Eddig 3500 pedagógus jelezte, hogy a státusztörvény bevezetése esetén felmondanak. Ezzel kapcsolatban Gulyás miniszter a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét szidalmazta, majd közölte, hogy a kormány szerint sem az érettségi, sem az oktatás nincs veszélyben.

Gulyás szerint a státusztörvény bevezetése egyenesen érdeke a pedagógusoknak, akár előnyös is lehet nekik.

Azt is kifejtette, hogy véleménye szerint a szakszervezetekkel konstruktív tárgyalásokat folytat a minisztérium, amit a pedagógus szakszervezetek nem így látnak, és a státusztörvénnyel is elégedetlenek.

A polgári engedetlenkedő pedagógusok felmentéséről pedig elmondta a miniszter, hogy „a törvényeket mindenkinek tiszteletben kell tartania”, vagyis jogosnak tartja a pedagógusok kirúgását. Arról hogy több száz polgári engedetlenkedő közül miért csak alig több mint tucatnyit rúgtak ki emlékeztetett, hogy úgy módosították a jogszabályokat hogy elég legyen csak év végén kirúgni az engedetlenkedő tanárokat.

Büntetné a kormány az új ügyeleti rendszert nem vállaló orvosokat?

A Magyar Orvosi Kamarába eddig több, mint 33 ezren léptek be, miután a kormány megpróbálta ellehetetleníteni a szervezetet. A kormány ezért mostanában kevésbé érdeklődik a kamara ellehetetlenítése iránt. Gulyás azt is kifejtette, hogy a kormány nem akar senkit büntetni, de nem cáfolta, hogy a kormányhivatalok akár ötmilliós bírságot szabhatnak ki azon orvosokra, akik nem kívánnak részt venni az új ügyeleti rendszerben, mindazonáltal kellő arány jelezték orvosok a részvételi szándékukat. A kellő arány ezek szerint nagyjából az orvosok harmada.

Az RTL kérdésére válaszul Gulyás elmondta, nem látja politikai véleménynyilvánításnak, hogy az orvosok jelentős része a kamara tagja marad.

A tavaly elhatározott, elvileg márciusra tervezett nemzeti laborrendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy a késedelmek ellenére folyamatban van. Egy non-profit kft. dolgozza ki a rendszer részleteit, ami valamennyi állami egészségügyi intézményt kiszolgál majd.

Az önkormányzatok szakrendelőiről való végleges döntés egyelőre folyamatban van, továbbra is praktikusnak tartanák ha állami fenntartásban működhetne a járóbeteg-ellátás. Egyelőre Gulyás nem tudott pontos számot adni arról, hány önkormányzat tartaná meg a rendelőjét, több önkormányzattal is tárgyalásokat folytatnak.

Állítólag nincs mit tenni a postabezárások ellen

A kisposták bezárásával kapcsolatban Gulyás ismertette, hogy mivel a postai szolgáltatásokat liberalizálta az EU, a cégeknek – így a Postának – nem lehet állami támogatásokat folyósítani. Ez ugyanis tiltott állami támogatás lenne, így a cégnél csökkenteni kell a kiadásokat.

A Posta állami támogatásának tiltása ugyanakkor gyakori hivatkozási alap a postások béreinek emelése ellen is – mondván a cég nem tudja kigazdálkodni az összegeket. Arra vonatkozó érveket eddig nem hallhattunk, hogy a kormány miért nem lép fel az Unióban hasonlóan harciasan ezen szabályozással szemben, mint más ügyekben – például a homofób törvény vagy a bevándorlás tekintetében.

Mi a kapcsolat az inflációs adatok és az árstopok között?

Gulyás elmondta, az árstop fenntartásáról szóló döntést nagyban befolyásolják majd az inflációs adatok. Decemberre szeretnék elérni, hogy egyszámjegyű legyen az éves infláció, ugyanakkor elmondta, hogy a 90-es évek szintjét még mindig nem sikerült elérni.

Június végéig bevezetnek egy „árfigyelő” rendszert, ami láthatóvá teszi, hogy az egyes üzletekben milyen áron kaphatók az egyes termékek, ami az árversenyt is elősegíti.

Szentkirályi azt is elmondta, év elején 468 üzletet ellenőriztek az árstoprazzia keretében, 334 eljárást indítottak, amiből 83 megszűnt. Több mint 169 esetben szabtak ki bírságot, és üzletenként 2-3 jogsértést tapasztaltak. 333 millió forintos bírságot szabtak ki összesen. Az ellenőrzések a továbbiakban is folytatódnak, és szeretnék elősegíteni a kereskedők közötti árversenyt is, amivel kapcsolatban kérdések merültek fel az utóbbi időben.

Nem tárgyal az önkormányzatokkal a kormány a földadó eltörléséről

A földadó eltörlésével kapcsolatban Gulyás elmondta, vizsgálják a kormány jogi lehetőségeit. Véleményük szerint a településeknek nincs joguk adót kivetni a termőföldre, és noha szabad adókivetési joguk van az önkormányzatoknak, a termőföldre ez nem vonatkozik. Hogy miért, azt Gulyás nem tudta egyelőre részletesen elmondani.

Az agrárium képviselőivel, az agrárkamarával rendszeresen kommunikál a kormány, a csaknem száz tucat érintett önkormányzattal ugyanakkor nem.

A miniszter szerint a kormány elvi szinten nem ért egyet a termőföldre kivetett adóval.

A kormány szerint jó a végrehajtói rendszer ahogy van

A bírósági végrehajtói rendszer átalakításáról – miképp a Telex felhívta rá a figyelmet – a kormány a Schadl György letartóztatása óta eltelt másfél évben sem lépett. Gulyás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem tudja, mit kellene még tennie az Igazságügyminisztériumnak – ami egyébként belső vizsgálatot folytat az ügyben szintén érintett Völner Pál korábbi államtitkárral szemben.

Gulyás megvédte a jogszabályokat, és továbbra is úgy látja, hogy a hiba nem a végrehajtói rendszerben volt, egyéni szabálysértések történtek. Jelenleg épp a korábbi fejlemények miatt szigorúbban ellenőrzik a jogszabályok betartását. Ugyanakkor a végrehajtói kamara belügyeibe nem kíván beleszólni.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnökének hogy a kormány szívesen fogad a témában ellenzéki javaslatokat – ezzel szemben nem tesz így a Telex tudósítója szerint, mert a bizottságokban sorra leszavazzák a javaslatokat.

Gulyás szerint e tekintetben nem lehet általánosítani. Ugyanakkor sajnálja, hogy súlytalanok lettek az országgyűlési viták, sőt, még a kormánypártok felelősségét is látja e tekintetben, majd a politikai kultúra állapotán sajnálkozott.

Szó esett emellett számos további kérdésről:

• A háborúval kapcsolatban a kormány „békepártiságáról”, az ukrajnai menekültek segítéséről és az infrastruktúra újjáépítésében nyújtott segítségről és Magyar Levente bucsai látogatásáról.
• Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról.
• A Honvédkórházról és az egészségügyi VIP-listáról.
• Az önkormányzati ingatlanok egyházaknak való átadásáról: a törvény kötelezi őket.
• Az Egyesült Államok diplomáciájáról, ami a kormány szerint magyar belügyekbe szól bele.
• Donald Trump, az USA egykori elnöke és jelenlegi elnökjelölt, Orbán Viktor, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, valamint Guy Verhofstadt liberális vezető EP-képviselő Twitteren bimbódzó kapcsolatáról.
• A kormány szerint küszöbön álló világháborúról. Gulyás szerint óvatosan érdemes használni a kifejezést.
• A Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásáról. Tárgyalnak a tulajdonosokkal, és nem biztos, hogy az állam lesz a többségi tulajdonos.
• Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökről, az Demokratikus Koalíció elnökéről, a Momentum politikusai társaságában kordont bontó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőről és más ellenzéki politikusokról.