Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Navracsics: áprilisban dönthet az EU a felfüggesztett kohéziós források folyósításáról

Navracsics Tibor uniós forrásokért, valamint területfejlesztésért felelős miniszter és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kedden sajtótájékoztatón számoltak be az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás részleteiről.

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy január elsejétől várhatóan érkezhetnek az uniós források – bár írásos megállapodás még nincs, és elképzelhető hogy „újabb feltételeket” támaszt az Európai Bizottság.

Mindazonáltal az operatív programok elfogadásáért felelős szervek Navracsics szerint elégedettek a magyarországi haladással. A miniszter szerint minden olyan célunk megvalósult, amit júliusban maga elé tűzött a kormány, vagyis sikerült megállapodni a Bizottsággal a kohéziós tervekről, a Tanács pedig jóváhagyja a magyar helyreállítási tervet.

Ez azt jelenti, hogy a Bizottság gyorsított eljárásban hagyhatja jóvá az operatív programokat. A miniszter azt is elmondta, a helyreállítási terv 48 százaléka klímapolitikai és energiapolitikai tervek végrehajtását, 30 százalék digitális készségek fejlesztését teszi lehetővé.

A kohéziós alapból az eddig megítélt 4 ezer mellett 9-10 ezer milliárd forintnyi összeg állhat rendelkezésre.

Ebből egyébként 2600 milliárd forintnyit továbbra is zárolt az EU, és március végéig az országgyűlés elfogadhat olyan törvényeket, melyek fényében ennek a felfüggesztését is feloldhatják áprilisra.

Magyarország nyitott a tárgyalásokra a miniszter szerint – aki azt is elmondta, az uniós döntéshozók „kiválónak” találják a magyar helyreállítási tervet.

Az európai uniós forrásokról és folyósításukról részletesen ebben a cikkünkben, a hétfő éjszakai fejleményekkel pedig itt foglalkoztunk.

Navracsics kifejtette, hogy a feltételességi eljárás keretében a teljesítést a folyamatos párbeszéddel ellenőrzi a Bizottság, ez egyébként az ő feladata. Véleménye szerint másodlagos kérdés, hogy konkrétan mikor érkezik a pénz, hisz sokszor utófinanszírozás formájában folyósítják.

A kormány márciusig 25 pályázatot fog kiírni uniós forrásokra – hisz a lényeg véleménye szerint, hogy a források jussanak el a kedvezményezettekhez és valósuljanak meg a beruházások.

A helyreállítási alapban foglalt hitel felvételéről hat hónapon belül dönt a kormány.

A kormány az éppen aktuális nemzetközi gazdasági környezet függvényében hoz erről döntést. Tehát egyelőre csak a helyreállítási alapban foglalt vissza nem térítendő támogatásra tart igényt Magyarország kormánya, az opcionális hitelre nem.

Elhangzott, hogy amint megérkezik az uniós pénz, foganatosítják a pedagógusok béremelését.

Ez vélhetően a Gulyás által korábban bejelentett 21+25+30 százalékos, három év alatt végrehajtandó béremelést jelenti, ami kevesebb, mint a pedagógusok azonnali 45 százalékos követelése. A források megérkezéséig azonban ezúttal nem jelöltek meg konkrétumokat, a részletek Gulyás szerint „néhány napon belül kiderülnek”. Annyit kijelentett, hogy 2030-ig vállalták a pedagógusbérek folyamatos emelését.

A globális minimumadó és az iparűzési adó ügyében Navracsics elmondta: az adóterhelés mértékét kell értelmezni az iparűzési adóval kapcsolatban, ebbe beleszámít az iparűzési adó is. Ez egyébként a kormány álláspontja szerint semmilyen adóemelést nem jelent. Magyarország ezzel kapcsolatos „elvi problémái” elhárultak, hisz jelen esetben nem jelent valódi adóemelést, így nem csökken az ország „versenyképessége”.

Navracsics ki is fejtette, hogy a jelen megállapodás azt jelenti, hogy egyszerűen átnevezik a jelenlegi adókat „globális minimumadóra”.

Gulyás szerint pedig a megállapodás jelen formájában mindössze a legnagyobb néhány magyarországi céget érintheti egy bizonyos mértékben az adóemelés. Ez azt jelenti, hogy a nagy globális cégeket a rendszer jellegéből fakadóan uniós szinten így is, úgy is megadóztatják, ha nem Magyarországon, akkor máshol. Ezért Magyarországnak megérte csatlakozni a minimumadó-kezdeményezéshez.

Gulyás elmondta, hogy Ukrajna 18 milliárd eurós támogatását a közös uniós költségvetésből foganatosítják, tehát nem lesz közös hitelfelvétel e célból – részben már meglévő hitelkeretből, részben költségvetési forrásokból fogják finanszírozni.

Svédország és Finnország NATO-felvételével kapcsolatban Gulyás kifejtette, hogy az első parlamenti ülés napja február 20. lesz, és akkor ratifikálhatják a két ország felvételét. Mikor Gulyás a várható eredményről és a „szabad mandátum” elvéről beszélt, általános derültség lett úrrá a termen.

A miniszterek számos alkalommal savazták az Európai Parlamentet, az ellenzéki EP-képviselőket, és általában az uniós intézményrendszer számos elemét, és többször is emlékeztettek, hogy az EP-képviselők uszkve hatmillió forintot keresnek havonta.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor