Április negyedike kedd estére a Lehet Más a Politika szervezett fáklyás tüntetést a Nemzeti Választási Bizottság épületéhez, miután a szervezet elkaszálta a párt országos népszavazási kezdeményezését. A tüntetésen nagyjából százan vonultak fel az NVB Alkotmány utcai székháza elé.
A zöldpárt a napjainkban gombamód szaporodó, és sokszor aggasztó környezeti és társadalmi hatásokkal járó akkumulátorgyárak engedélyeztetéséről tartott volna népszavazást, amit a Nemzeti Választási Bizottság elkaszált.
A párt kérdése a következő lett volna:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy akkumulátor gyártására szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”
Sasvári Róbert NVB-elnök szerint alkotmányellenes a kérdés, hovatovább a helyi népszavazások egyébként is lehetőséget biztosítanak az érintetteknek akaratuk kinyilvánítására. Részletek korábbi cikkünkben.
Az NVI előtti fáklyás tüntetésen stábunk is ott volt, élőben rögzített videónk az alább nézhető vissza:
Az tüntetés online meghirdetett programja szerint felszólalnak
- Suszter András, a Védegylet tagja,
- Pap Dániel, az Extinction Rebellion környezetvédő mozgalom aktivistája,
- valamint Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese.
Suszter András, a Védegylet képviseletében kifejtette, hogy környezetünk védelme az Alaptörvényben foglalt feladata is az államnak – és véleménye szerint ezt ki is lehet kényszeríteni.
Felelevenítette, hogy a Védegylet megnyert egy pert az állam ellen a Hamzsabégi sétány ügyében. Szerinte azért tudták megnyerni a pert, mert „hittek az igazukban”. Zavarja, hogy három gyermekének nem tudhatja a jövőjét, ahogy a természeti kincsekét sem.
Az egyik kérdés, amiről szeretnének meggyőződni, hogy a környezeti hatásokat valóban fölmérték-e. Jelenleg ugyanis azt mondják „nem lesz semmi gond”. „Mi nem vagyunk a fejlődés ellen”, tette hozzá, de „észszerű” fejlesztéseket szeretnének, amelyekhez véleménye szerint megfelelő hatástanulmányok kellenének – amik meggyőződésük szerint nem, állnak rendelkezésre megfelelő minőségben.
Az Alaptörvényből is felolvasott egy részletet, amely rögzíti a természeti kincsek megőrzését a jövő nemzedékek számára is, ennek kapcsán firtatta az állam felelősségét. „Az én gyerekeimtől ne vegyék el a jövőt, szerintem a Tiétekétől sem.” A környezeti törvénynek se felel meg az akkumulátorgyár véleménye szerint. A gazdasági érdekek kapcsán kritizálta a vendégmunkások behívását. „Mi nem politizálunk, de kiállunk önmagunkért.” Nem ért egyet azzal, hogy a négyévente esedékes választások közt nem dönthetnek.
A civil aktivista azt is felhánytorgatta, hogy jelen rendszer a profitot helyezi az emberek érdekei elé.
Pap Dániel, az Extinction Rebellion környezetvédő mozgalom aktivistája a „zöldkapitalizmus” hazugságaira húzta rá a vizes lepedőt.
Az aktivista elmondta, a kormányok tesznek az emberek érdekeire és a környezetvédelemre, „zöld átállásuk” pedig a klímavédelem helyett a profitérdekeket szolgálja.
Ehhez képest sokaknak az élelmiszerre és a lakhatásra kell kuporgatniuk a pénzüket. Pap kifejtette, hogy a zöldkapitalizmus éppúgy kapitalizmus, ami a bolygó tönkretételéhez és az emberiség pusztulásához vezet, az akkumulátorgyárak és a környezetbarátnak beállított technológiák pedig csak egy szűk elit érdekeit szolgálják.
Felhívta a figyelmet a széles társadalmi érdekeket szolgáló, és a környezetet nem kizsákmányoló szolidáris gazdaság fontosságára.
Említette a szerbiai aktivisták küzdelmét is az országban tervezett több mint száz lítiumbánya ellen. Kiemelte, hogy a szerbiai aktivisták a kormányzati és vállalati elnyomás ellenében védik a természeti értékeket és élőhelyeiket a beruházókkal szemben, majd a szerb aktivisták melletti szolidaritásra szólított fel.
Véleménye szerint a nemzetközi mozgalom tagjai közösen elérhetik céljaikat, és egy mindenki számára érthető jövőt tudnak teremteni a bolygón.
Kanász-Nagy Máté LMP-s politikus a megelőző beszéd után egy éles fordulattal lekommunistázta a miniszterelnököt.
Orbán Viktor egy tíz évvel ezelőtti, a netadós tüntetések idején elhangzott mondatát elevenítette fel, amikor azt mondta,
„nem vagyunk mi kommunisták, hogy az emberek akarata ellen kormányozzunk”.
A kormány véleménye szerint mégis akkumulátorgyarmattá teszi az országot az emberek akarata ellenében. Úgy látja, ezt bizonyítja az is, hogy nem engedték át az LMP népszavazási kérdéseit – „ezt nem jogszabály, hanem politikai akarat korlátozta.”
Kanász-Nagy szerint a Fidesz tehát tudja, hogy kisebbségben van az akkumulátorgyár ügyében, ezt a vitát ezért fel se akarják vállalni. A közmeghallgatásra az ispánokat küldik, hogy szembesüljenek a nép felháborodásával, míg a döntéshozók „sunyítanak”.
Felemlegette, hogy a kínai befektetők a debreceni meghallgatáson „lefagytak”, meglepődtek, mert – Kanász-Nagy elmondása szerint – azt gondolták, hogy Magyarország elég illberális ahhoz, hogy csöndben odaadják nekik a helyi természeti erőforrásokat és a munkaerőt.
Meglátása szerint a többség tudja, hogy ez a küzdelem a jövőről szól.
„Teljes elmebaj” az a politika, hogy a klímaválság idején kiszolgáltatjuk a vízforrásainkat, és hogy az energiaválság idején az energiát az akkumulátorgyáraknak biztosítjuk.
„Elmebajnak” nevezte azt is, hogy a magyar termőföldet árusítják ki. „Ez a dupla függés politikája” a politikus szerint, mert a keleti és a nyugati tőkének is kiszolgáltatja az országot. A hatalom szerinte nagyon is tudja, hogy a kisebbség nevében kormányoz.
Zöldpolitikustól nem meglepő módon úgy látja, a zöldeknek nem csak igazuk van, hanem társadalmi többségük is, ezért azzal zárta beszédét, hogy megígérte, még több kérdést fognak benyújtani.
Az LMP január végén jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek, hogy egy településen se lehessen akkumulátorgyárat építeni a helyiek megkérdezése nélkül.
Korábban a Debrecen környékén épülő akkumulátorgyár ügyében pártok helyi népszavazásokkal kezdeményezésével próbálkoztak. Az LMP kérdését el is fogadták, a párt azonban végül nem vette fel az aláírásgyűjtő íveket, majd országos népszavazás kezdeményezése mellett döntöttek.
Érdekesség, hogy később a Momentum is próbálkozott egy, az LMP-ével szinte teljesen megegyező kérdéssel (az eltérés csak annyi volt, hogy az LMP hitelesített kérdésében 130 köbméter helyett valószínűleg tévedésből 450 köbmétert tüntetett fel a vízfelhasználásról, ezt korrigálta a Momentum), de azt már elutasította a debreceni választási bizottság. A Momentum épp kedden jelentette be, hogy „túlterheléses támadás” alá veszik a debreceni választási bizottság tagjait, vagyis beadnak egy rahedli kezdeményezést.
Győrben is elutasította a választási bizottság a helyi akkumulátorgyárral kapcsolatos népszavazási kérdéseket, amelyet Pollreisz Balázs helyi MSZP-s képviselő nyújtott be.
Korábban a G7 összesítése nyomán arról is írtunk, hogy eddig mintegy 1050 milliárd forinttal támogatta a magyar állam az akkumulátorgyárakat, a gödi Samsungot, a komáromi és iváncsai SK-t, és a debreceni CATL-t. Az összeg nagyságát szemlélteti, hogy 2023-ban, egy év alatt 792 milliárd forintnyi társasági adóra számítanak az összes magyarországi vállalattól. Mivel az akkumulátorgyáraknak hatalmas áram- és vízigénye van, a költségek egy jelentős részét az infrastruktúrafejlesztés teszi ki. Ez nem képezik az állami támogatások részét, de ezt is az állam biztosítja.
