Elutasította a helyi választási bizottság a győri akkumulátorgyár ügyében benyújtott népszavazási kérdéseket – írja a Úgytudjuk.hu. A péntek reggel meghozott döntés a Pollreisz Balázs, helyi MSZP-s képviselő által benyújtott mindkét kérdést visszadobta, ezek:
- Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?
Az első kérdés visszautasításának indoklása szerint a bizottság nem tartja egyértelműnek a „létesít” szót,
emellett hely- és időbeli meghatározás is hiányzik szerintük a kérdésből, a „Győrben” szerintük pongyola megfogalmazás, időbeli korlát pedig nincs benne.
Emellett szerintük nem várható el a választópolgároktól, hogy ismerjék egy akkumulátorgyár hatásait, amelynek vizsgálata nem is az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. A közgyűlés ezek miatt összességében egy sikeres népszavazás esetén sem tudná eldönteni, hogy milyen döntést kellene meghoznia – írja az Úgytudjuk.
A második kérdést már kevésbé találták problémásnak, itt gond az volt, hogy kormányrendelet határozott, és az ügy kiemelt, magasabb rendű jogszabályról pedig nem határozhat a közgyűlés, mivel a beruházásért összességében a főispánon keresztül a kormány felel.
Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő a bizottság előtt úgy foglmazott: ezt a kérdést direkt azért fogalmazták ilyen egyszerűre, mert máshol az akkumulátorgyáras népszavazásokat azért dobták vissza a Helyi Választási Bizottságok, mert nem voltak egyértelműek a kérdések. A második kérdés kapcsán emlékeztetett, az önkormányzatnak a jegyző korábbi közlése szerint nem muszáj kisajátítással megszereznie ezeket a földeket, így értelmezése szerint a közgyűlés dönthet úgy, hogy nem él a kisajátítással.
Hétfőre tüntetést szervez Győrbe az akkumulátorgyár kérdésében az LMP.
A demonstráció eseményében a párt úgy fogalmaz:
„A győri önkormányzat összefogva a kormánnyal négymillió négyzetméternyi területen akar ipari parkot létesíteni Győr legnagyobb városrészében, Győrszentivánon az emberek megkérdezése nélkül. A terület megkapta a veszélyes besorolású iparterület minősítést, ami feltételezi egy súlyosan környezetszennyező akkumulátorgyár építését. A civilek tiltakoznak a beruházás ellen, de ez nem hatja meg a döntéshozókat és kitérő választ adnak arra a kérdésre, hogy lesz-e akkugyár Győrben.”
Hozzáteszik, a győriek félelme jogos ismerve a kormány szándékát, hogy „akkumulátorgyár-gyarmatot akarnak csinálni Magyarországból”. Az eseményen a párt politikusai mellett természetvédők és helyi civilek is felszólalnak majd.
Mint arról többször beszámoltunk, a közigazgatásilag Győrhöz tartozó Győrszentiván városrész lakói tiltakozásba kezdtek a közelükben található ipari park mintegy 350 hektáros bővítése ellen, amely az eddigi ipari park területének kétszeresére duzzasztását jelenti. A bővítés területét ráadásul úgynevezett „Gipz”, azaz „különlegesen zavaró hatású” kategóriába sorolják be a vonatkozó kormányrendelet szerint. Ilyen besorolás – ahogyan az például Győr építési szabályzatában is szerepel – a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál.
A betelepülésre pályázó beruházások – vagy az, hogy vannak-e már egyáltalán ilyenek – nem ismertek, a direkt ennek kiderítése céljából szervezett győrszentiváni lakossági fórumon sem derült ki. Annyit lehet tudni, hogy Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat.
A jelenlegi ipari park kapacitásának Magyar Levente érvelésében is megjelenő végessége már korábban is elhangzott a beruházás melletti érvek között, és előkerült a lakossági fórumon is, amelyet helyi civilek szerveztek azért, hogy többet tudjanak meg a beruházásról. (Az eseményről készült helyszíni beszámolónk ide kattintva olvasható.) A rendezvényen előadást tartó helyi civil, klímakutató Kun Zoltán ismertetett egy saját maga által végzett számítást, amely szerint
a jelenlegi, 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt be, a bővítéssel hozzácsapott 350 hektár így szerinte bő 50 évre lenne elegendő.
Tehát két generációt is kiszolgálna az új terület, ha a park telítődésének eddigi tempójával számolunk. Ez persze nem igaz akkor, ha már ismert a betelepülő kiléte – tette hozzá.
Debrecenben nemrég a Momentum, a Mi Hazánk Mozgalom, és egy magánszemély az akkumulátorgyárat érintő népszavazási kezdeményezését is elutasította a helyi választási bizottság.
A Momentum által benyújtott népszavazási kérdés elutasítása azért érdekes, mert az LMP-nek korábban egy szinte teljesen ugyanúgy szövegezett, de 130 köbméter helyett valószínűleg tévedésből 450 köbmétert feltüntető beadványát tavaly decemberben már hitelesítette a választási bizottság, a párt azonban végül nem vette fel az aláírásgyűjtő íveket.
A zöld párt most országos népszavazást kiírását próbálja elérni, hogy egy településen se lehessen akkumulátorgyárat építeni a helyiek megkérdezése nélkül.
Az akkumulátorgyárak kérdéseiről a parlamenti vitanap után Czirfusz Mártonnal, a Periféria központ munkatársával és Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk, aki a közelmúltban jelentetett meg egy tanulmányt a témában, valamint a Mérce két újságírójával. Bogatin Bencével, aki az elmúlt hetekben többször is járt Debrecenben akkumulátorgyár-ellenes tüntetéseken, és Csengel Karinával, aki a kormány és az ellenzék által egyaránt példaként hivatkozott gödi Samsung-gyár ügyét a magyar sajtóban egyedülálló módon évek óta figyelemmel kíséri.
Az adás elérhető a Lahmacun rádió archívumában, a Spotify-on, a Google Podcasten és az Anchoron.