Az openDemocracy uniós értesülései szerint az Európai Unió több, elsősorban nem nyilvános fórumon is kritizálta az ukrán vezetés munkajogokat csorbító reformjait. A lap szerint a háborút megelőző és az inváziót követő időszakban az EU sürgette az ukrán kormányt, hogy a módosításokat a „nemzetközi munkaügyi normákkal” összhangban és a szakszervezetekkel egyeztetve hajtsa végre.

Mi is több alkalommal írtunk azonban arról, hogy az ukrán kormány a háború óta több olyan korábban már tervezetként létező, de aztán elvetett neoliberális munkajogi javaslatot törvényi erőre emelt a dolgozói érdekképviseletekkel történt egyeztetéseket mellőzve, a hazai és nemzetközi szakszervezeti tiltakozások ellenére.

Ezek a jogszabályok általában a munkáltatói rugalmasságot növelik a munkavállalók kárára a munkaerő-felvétel és az elbocsátások terén, továbbá a szakszervezetek egyéb jogköreit nyirbálják meg.

„Az ukrán kormányzat folyamatosan építi le a szakszervezeti jogokat, és megpróbálja őket és a munkavállalókat kiírni a reformfolyamatból”

– mondta el erről az openDemocracy-nak Jan Willem Goudriaan, a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetségének (EPSU) főtitkára.

A munkajog leépítése Ukrajnában

Az egyik, augusztusban elfogadott törvény a kollektív szerződések eltörlésével az ukrán dolgozók több mint 70 százalékát (akik a kis- és középvállalkozásokban dolgoznak) megfosztja a szakszervezeti, munkajogi védelem lehetőségétől, és nagy mértékben kiszolgáltatja a dolgozókat annak, hogy a munkáltatók hogy kívánják kompenzálni a bevételkiesést. A törvényjavaslatot még az invázió előtt, 2021 áprilisában nyújtották be, majd idén július 19-én fogadta el az ukrán parlament.

A törvény megszavazása után közös közleményben kérte Ukrajna összes szakszervezeti szövetsége Zelenszkijtől, hogy éljen vétójogával, és ne írja alá a munkajogot zárójelbe tévő törvényt. A módosítást élesen kritizálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, és nemzetközi szakszervezeti kampány is indult a vétóért.

A több mint 200 millió tagot számláló Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára a parlamenti szavazás után groteszknek nevezte, hogy Ukrajna saját munkavállalóit támadja, miközben azok erejükön felül küzdenek azért, hogy ne omoljon össze az ukrán gazdaság az orosz invázió közepette.

Egy másik ilyen jogszabály a nulla órás szerződéseket legalizáló 5161-es törvény, amit augusztus 6-án írt alá az ukrán elnök. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az ilyen szerződések értelmében a munkáltató heti minimum nulla órában foglalkoztatja a munkást, és havi 32 órát minimum dolgoztatnia kell – vagyis jószerével csak akkor hívja be, mikor éppen igény mutatkozik a munkára. Ezáltal a dolgozók jóval bizonytalanabb helyzetbe kerülnek, mint a hagyományos munkaviszony esetén: gyakorlatilag folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, ellenben nincs biztosítva számukra a megélhetésük.

Egy cégnél a rendelkezés értelmében a dolgozók tíz százalékát lehet így foglalkoztatni. Szakértők szerint a nullaórás szerződésekkel a cégek büntethetik is a „renitens”, vagyis szervezkedő, szakszervezeti tag vagy egyéb módon „kellemetlen” munkásokat.

Az ukrán parlament a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tiltakozása ellenére olyan hatásköröket is lehetővé tett a hatóságok számára, amelyekkel egyszerűbben sajátíthatnak ki szakszervezeti tulajdont.

Halyna Tretiakova, Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgájának parlamenti képviselője úgy érvelt a törvények szükségessége mellett, hogy azok lehetővé teszik, hogy „rugalmasabb eszközökkel védjék a munkajogokat”, a Nemzetközi Munkaügyi Intézetet pedig február 15-én azzal vádolta, hogy „Marx és Lenin haldokló elméleteit” akarja ráerőltetni Ukrajnára.

Az EU és Ukrajna

Az openDemocracy szerint az EU Ukrajna uniós tagjelöltsége és a meglévő társulási megállapodás ürügyén igyekezte különböző, főként nem nyilvános fórumokon „közelebb hozni” az ukrán jogszabályi környezetet az EU-s és az ENSZ által megfogalmazott munkajogi irányelvekhez. A lap értesülései szerint az EU és Ukrajna közötti 2021-es társulási megállapodásról szóló megbeszélést megelőzően az uniós tisztviselőket arra kérték, hogy „sürgessék Ukrajnát, hogy biztosítsák” azt, hogy az ország munkajogi reformjai „a szociális párbeszéd tiszteletben tartásával” és az ILO-egyezményekkel összhangban történjenek.

Ekkor a szakszervezeti tiltakozások hatására a szóban forgó törvénytervezeteket elvetették, a háború kitörése után azonban újra napirendre került a munkajogi liberalizáció. A lap szerint ukrán szakszervezeti vezetők több ízben közölték az EU-val, hogy megértik a háborús időkben a munkahelyi jogok korlátozásának szükségességét, de aggódnak a dereguláció hosszú távú következményei miatt.

Az openDemocracy által megszerzett jegyzőkönyvek szerint Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos decemberben Brüsszelben találkozott ukrán szakszervezeti vezetőkkel, akiknek „hangsúlyozta a szociális védelem és párbeszéd, a munkavállalói jogok fontosságát, mint az európai szociális piacgazdaság sarokkövét”, és arra bíztatta őket, hogy egyenesen Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnöknek írjanak a témában.

Veerle Nuyts, az EU gazdasági és pénzügyi ügyekért, foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős szóvivője az openDemocracy-nak elmondta, hogy az EU „nagy figyelmet fordít az ukrajnai munkaügyi reformokra”, és „minden lehetőséget kihasznál, hogy megvitassa ezeket a fontos kérdéseket”.

Kérdés azonban, hogy a konfliktusban EU-s és tagállami szinten is meglehetősen involválódott (fegyverszállítás, katonák kiképzése, pénzügyi segély, stb.) intézmény mennyire akar konfrontálódni a nyilvánosságban is az ukrán vezetéssel a dolgozói jogok kérdésében.

Willem Goudriaan, a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetségének (EPSU) főtitkára úgy fogalmazott, hogy az uniós jegyzőkönyvek és tájékoztatók „azt sugallják, hogy [az EU] figyelme a legjobb esetben is felületes… és ez megkönnyíti Ukrajna számára, hogy ne tartsa be a munkajogokkal kapcsolatos nemzetközi elvárásokat”.

Hasonlóan, egy Ukrajnában dolgozó EU-s diplomata az openDemocracy-nak névtelenül arról beszélt, hogy szerinte ugyan a Bizottságnaknak nem szándéka, hogy „zöld utat adjon az ukrán [munkajogi] reformoknak”, de az sem, hogy mindenáron megakadályozza őket. Szerinte ezt jelzi az is, hogy az EU „soha” nem ítélte el nyilvánosan ezeket a módosításokat.

Szerinte Ukrajnában jelenleg „a szociális állam összeomlásának vagyunk tanúi”, az pedig egy nemzetközi trend része, hogy ezt a Nyugat elfogadja, legalábbis érdemben nem tesz ellene lépéseket.

A lap az EU-t hivatalosan is megkereste az ügyben, amely azt válaszolta, hogy „adott esetben nyomon fogják követni, hogy [Ukrajna] társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeit megfelelően betartsák”.