Több mint 110 rohingyát ítélt börtönbüntetésre a mianmari bíróság, mert a megfelelő okmányok nélkül próbáltak megszökni a helyi táborokból. A csoport tagjait, köztük 12 kisgyermeket, a múlt hónapban tartóztatták le az Ayeyarwady régió partjainál Dél-Mianmarban, miközben motorcsónakokra várakoztak, amelyek segítették volna a Malajziába jutásukat – írja a Guardian.
Az eset kapcsán a brit lap megszólaltatta Daniel Sullivant, a Refugees International munkatársát, aki elmondta, hogy a katonatisztek által igazgatott országban úgy lehetséges a menekültek perbe fogása, hogy a junta – amely befolyással bír a bíróságok felett – elutasítja a rohingyák állampolgárságának elismerését.
„Az, hogy a mianmari junta börtönbe zárta a rohingyákat, arra emlékezteti a világot, hogy a rohingya népirtás tervezői továbbra is hatalmon vannak Mianmarban” – mondta el Sullivan.
A muzulmán kisebbségi csoportot az 1982-es állampolgársági törvény nem ismeri el kisebbségként, amely többek közt azzal is jár, hogy a rohingyák sem az alapvető szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, sem pedig mozgásszabadságot nem élveznek. Eszerint a törvény szerint tehát bűncselekményt követtek el a rohingyák, amikor az országot papírok nélkül el kívánták hagyni.
A helyi média beszámolói szerint 2021 decembere óta mintegy 1800 rohingyát, köztük gyerekeket tartóztattak le, amikor megpróbáltak elmenekülni a számukra létrehozott táborokból.
Mint ismeretes, 2017-ben közel 750 000 rohingya menekült Bangladesbe a mianmari hadsereg kegyetlenkedése elől. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) azóta is vizsgálatot folytat népirtás vádjában. Akkor körülbelül 600 ezer rohingya maradt Mianmar Rakhine államában, közülük pedig a mai napig 142 ezer ember táborokban raboskodik.
Aung Kyaw Moe, a mianmari száműzetésben lévő kormány, a Nemzeti Egységkormány emberi jogi tanácsadója szerint azóta, hogy a katonai erők 2021-ben puccsal átvették az irányítást Mianmar felett, a rohingyákkal szembeni bánásmód még tovább romlott. A jogi tanácsadó szerint a rohingyák lakta településeken a mozgásszabadságot tovább csorbították, miáltal a kisebbségi csoport tagjai a humanitárius segélyekhez is nehezebben férnek hozzá, holott ezeken az életük múlik.
Azoknak a rohingyáknak sem könnyebb a sora, akik a szomszédos Bangladesbe menekültek.
A Guardian megszólaltatott egy menekült fiatalembert, aki elmondta, hogy rettenetes a táborokon belüli erőszak. A folyamatos zaklatások arra kényszerítik az embereket, hogy Bangladest is odahagyják. Az emberrablások, gyilkosságok, emberkereskedelem és kábítószer-kereskedelem a jelentések szerint mindennaposak.
Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) azt közölte, hogy a tengeri úton menekülő rohingyák száma 2022-ben az előző évhez viszonyítva a hatszorosára nőtt. A világszervezetnél úgy vélik, ez a szám várhatóan tovább nő majd, és felszólították a térségbeli kormányokat, tegyenek meg mindent a menekültek megsegítése érdekében.
Mianmarból 2017 óta több mint egymillió rohingya muszlim menekült el a mianmari fegyveres erők kegyetlenkedései miatt, a katonai puccs óta pedig további százezrek.
