Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Nemzetközi Bíróság előtt felelhet Mianmar a rohingya népirtásért

A nyugat-afrikai Gambia keresetet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságnak a mianmari rohingya népirtással kapcsolatban. A 2017 augusztusában indított „terroristaellenes akciót” az ENSZ korábban az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának nevezte.

A mianmari agresszió nem volt előzmény nélküli. 2016-ban a buddhista nacionalista Arakan Nemzeti Párt már „végső megoldást” sürgetett az iszlám vallású kisebbséggel szemben, 2016 októberétől pedig a mianmari hadsereg tagjai a facebookon folytattak lejárató hadjáratot a rohingyák ellen. A provokációra 2016 október 9-én érkezett válasz, amikor néhány rohingya botokkal, késekkel és pár lőfegyverrel felszerelkezve megtámadott három mianmari határőr-állomást.

Röviddel ezután kezdte meg a mianmari haderő a „tisztító műveletének” első hullámát. Több nemzetközi emberjogi szervezet és tanúk beszámolója bizonyítja, hogy a kormányerők válogatás nélkül végeztek ki, erőszakoltak meg és kínoztak civileket. Egész falvakat gyújtottak fel, sokszor úgy, hogy a házakba zárták az ott lakókat. A nagyobb településeken a boltokat, mecseteket és a Koránokat is elpusztították.

Egy ENSZ-vizsgálat jelentése szerint Dar Gyi Zar faluban körülbelül 200 embert ejtettek foglyul a katonák. A férfiakat és a fiúkat elválasztva egy mező szélére térdeltették, a nőket pedig a szomszédos házakba zárták. Túlélők beszámolója szerint a házakból csak a puskalövéseket és a kiáltásokat hallották. Mikor kiengedték őket, csak holttesteket láttak, melyeket egymásra pakolva égettek el a katonák. Voltak, akiket fához kötözve elevenen gyújtottak fel, másoknak a torkát vágták el.

Mianmar mind a mai napig tagadja az etnikai tisztogatás tényét, egy 2017-ben végzett belső vizsgálat pedig minden vád alól felmentette a hadsereget.

A rohingya népesség jelentős része Bangladesbe menekült, ott jelenleg is 700 ezren élnek menekülttáborokban, de a bangladesi kormány is kifejezte, hogy ennyi ember ellátására már nincs kapacitásuk. Gambia szerint a Mianmarban maradt 600 ezer rohingya pedig a mai napig sincs biztonságban.

Gambia lakosságának 95%-a muzulmán, az emberjogi szervezetek pedig üdvözölték aktív szerepüket az ügyben. Gambia egyébként tagja az Iszlám Együttműködés Szervezetének, főügyésze pedig Abubacarr Marie Tambadou, aki részt vett a ruandai népirtást vizsgáló nemzetközi törvényszékben. Kulcsszerepe volt továbbá abban, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezete kiálljon a mianmari rohingyák ügyében.

Ha a Nemzetközi Bíróság elindítja az eljárást, ez lesz az első eset, hogy egy népirtási ügyet úgy kell a Hágában kivizsgálniuk, hogy nem támaszkodhatnak külső ítélőszékek eredményeire, mint amilyen a Jugoszláv Nemzetközi Ítélőszék volt, amely a szerb és a horvát hadsereg etnikai tisztogatásait vizsgálta.

(The Guardian)

Olvass tovább!