A mianmari katonaság exportra és importra vonatkozó törvények megsértésével és tiltott kommunikációs eszközök birtoklásával gyanúsítja megválasztott kormányfőt, Aung Szan Szú Kjít – írja a Reuters. Szú Kjí házi őrizetben volt hétfő óta, amikor a mianmari hadsereg puccsot hajtott végre az országban. A vezető otthonában rendőrségi dokumentumok szerint illegálisan beszerzett, engedély nélkül használt kézi adóvevőket találtak.
Mint arról a Mércén is beszámoltunk, a mianmari hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és letartóztatta a délkelet-ázsiai ország 2020 novemberében megválasztott Szú Kjít. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira.
Az államcsínyt követően a kormányból eltávolítottak 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt, helyükre pedig 11 új minisztert neveztek ki. A kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll. A fegyveres erők közölték, hogy „szabad és tisztességes választást” tartanak, és átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját nem határozták meg, és hétfőn egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.
A lakosság ellenállással reagált a puccsra: szerdán este a fővárosban, Yangonban sokan szimbolikusan azzal fejezték ki szolidaritásukat a hazájában igen népszerű kormányfő mellett, hogy az erkélyeikre és utcára vonulva edényeket és serpenyőket ütögetve csaptak zajt:
STREET SOUNDS: Residents of Yangon, Myanmar’s biggest city, blast horns and bang pots in protest over the military coup that ousted Aung San Suu Kyi’s elected government. https://t.co/kMzyk7VZfk pic.twitter.com/WEV8TGwwo8
— ABC News (@ABC) February 3, 2021
A közösségi médiában is sokan szolidaritásra felhívó profilképeket tettek ki, hogy jelezzék, Szú Kjí oldalára állnak a a kormányfő és a hadsereg közti konfliktusban.
Polgári elégedetlenségi akciók is kibontakoztak országszerte: a legnagyobb megmozdulást az orvosok és egészségyügyi dolgozk sztrájka jelentette, akik kórházak tucatjaiban szüntették be a munkát a puccs elleni tiltakozásuk jeléül, Aung Szan Szú Kjí szabadon bocsátását követelve. A sztájkot kísérő kampányt egy Facebook-oldalon hirdetik, amelynek alig 24 óra alatt 150 ezer követője lett.
Az ország 1991-ben Nobel-békedíjjal elismert vezetője korábban csaknem 15 évet töltött ház őrizetben, ezalatt a katonai uralom ellen kampányolt 2010-es szabadulásáig. Mianmarban széles körben tisztelik a demokrácia hőseként, annak ellenére, hogy az ország a muszlim rohingya kisebsséggel szembeni bánásmódja rengeteg éles nemezetköz bírálatot kapott: 2020-ban nemzetközi bíróság is utasította az országot, hogy lépjen fel a hatóságok atkív részvételével zajló népirtás ellen
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is ülésezett Mianmar ügyében kedden, de Kína a Tanács öt állandó tagjának egyiként vétót emelt, így a testület nem tudott megegyezni a minamari erőszakos hatalomátvétel egységes elítélésében. A találkozó előtt mindenestere az ENSZ mianmari megfigyelője élesen bírálta puccsot, arra szólította fel a hadsereg vezetőit, hogy fogadják el a novemberi választások végeredeményét.
A G7 (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság és Egyesült Államok)ugyanakkor szintén felszólította a mianmari hadsereget, hogy azonnal vessen véget a szükségállapotnak, és állítsa vissza a demokratikusan megválasztott kormány hatalmát.
(Reuters, BBC, The Guardian, MTI)
