Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újabb menekültválság bontakozik ki Mianmar határainál

A februári katonai puccs óta erősödő mianmari konfliktus mára jócskán átnyúlt az ország határain túlra, miután menekültek ezrei kezdtek özönleni a szomszédos Indiába és Thaiföldre katonai rezsim elleni tüntetések véres megtorlását követően.

A The Guardian riportja szerint mindkét határos ország megpróbálta kizárni saját területéről a Mianmar felől érkezőket, akiknek száma azután öltött tömeges méretet, hogy a karen etnikai kisebbség falvaira légicsapásokat mért a mianmari hadsereg.
A miamari hadsereg fellépései már a az elmúlt években is is katasztrofális menekülthelyzetet eredményeztek az ország határainál: mint ismert, már jelenleg is rohingya menekültek százezrei élnek a zsúfolt menekülttáborokban Bangladesben (Ezek egyikében ráadásul idén márciusban súlyos tűzvész is pusztított.). A legtöbben a 2017-ben kezdődött, hivatalosan terroristaellenes akciónak nevezett művelet következtében menekültek ide, amelyet az ENSZ az etnikai tisztogatás „tankönyvi példájának” nevezett. Az események hatására nagyjából 740 ezer muszlim vallású rohingya hagyta el a buddhista többségű országot és lelt menedéket a szomszédos Banglades erre a célra fenntartott kéttucatnyi menekülttáborának valamelyikében. 2019 Banglades jelezte, nem tud több menekültet befogadni, annyira zsúfoltak a táborok.

Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR a héten tett közleményében kiemelte, hogy Mianmar szomszédainak „több évtizedes gyakorlata” van az országból menekülők védelmében, és határozott figyelmeztetést adott ki arról, hogy a nemzetközi jog szerint törvényellenes a menedékjogot kérők visszaszorítása.

„Mivel a mianmari helyzet tovább romlik, felszólítjuk az államokat, hogy folytassák életmentő humanitárius hagyományaikat, hogy megóvják az összes menekülni kényszerülő ember életét”

– írják.

Az ENSZ hozzálláása merőben eltér a hindu nacionalista indiai szövetségi kormányzat menekültpolitikájától, amely a menedékkérők közül sokakat az  „illegális bevándorló” kategóriába sorol, és szigorú idegenrendészeti politikát a folytat; a  múlt héten például éles viták tárgya volt, hogy az indiai állam egy  egy fiatal, magányos rohingya lányt próbált visszatoloncolni Mianmarba, akinek szülei egy bangladesi menekültáborban élnek.

Voltak azonban olyan indiai határállamok, amelyek szembementek a szövetségi kormányzat parancsával, amely szerint vissza kell fordítani a határátkelést megkísérlő menekülteket. Ilyen volt például Manipur  és Mizoram, ahol a helyi politikusok és lakosság tárt karokkal fogadott több mint ezer embert, akik a minamari erdőkön keresztül érkeztek az országba. Ennek az a legfőbb oka, hogy a legtöbb menekült ugyanannak az etnikai csoportnak a tagja.

A menekültek közt nagy számban vannak rendőrök, akik a mianmari tüntetések során nem voltak hajlandók engedelmeskedni a demonstrálókra kiadott tűzparancsnak.

Legalább 550 civil halt meg -köztük 46 gyermek – a Mianmar nagyvárosaiban a februári puccs óta zajló tömegtüntetések során. Több mint 2750 embert vettek őrizetbe vagy ítéltek el a mianmari Politikai Foglyok Támogató Szövetsége szerint. Az elnyomás ellenére a tüntetők továbbra is országszerte özönlenek az utcáikra, követelve a tavaly év végén tartott demokratikus választások eredményének tiszteleben tartását.

Csütörtökön ismét tüntetések voltak a katonai hatalom ellen. A helyi sajtó szerint két aktivista halt meg. A demonstrálók a junta által megfogalmazott alkotmány másolatait égették az utcákon tiltakozásul, és egységre szólították fel a katonai vezetés ellenségeit.

(The Guardian, MTI, Radio Free Asia)