Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az embercsempészek karjaiba löki a menedékkérőket a kormány politikája

Ez a cikk több mint 1 éves.

Az elmúlt évben, és főleg az utóbbi hónapokban egymást érik az egyre elképesztőbb hírek menedékkérők életével játszó, egymással és a rendőrökkel időnként fegyveres harcba bocsátkozó embercsempészekről. Mi lehet az oka annak, hogy a kisebb-nagyobb megszakításokkal 2015 óta tartó menekültválságot kihasználó szervezett bűnözői csoportok annyira felbátorodtak, hogy szabályos ütközeteket vívnak egymással az „ügyfelekért”, és közben látványosan fittyet hánynak a szerb vagy magyar rendőrségre? 

A magyar kormány álláspontja a menekültkérdésben lassan egy évtizede ismert. 2015 óta hol közvetlenül a „más kultúrájú”, „veszélyes” „gazdasági migránsok” ellen hergel a propagandagépezet szünet nélkül, hol közvetve, „a Nyugatot” és „a liberálisokat” teszi felelőssé a kialakult krízis miatt.

Miközben a tömeges menekülthullámokat kiváltó okoknak valóban messze nem a magyar kormány politikájához van közük (tekintve, hogy a kormány igazán nem elsőrendű felelőse a globális klímakatasztrófának, vagy a közel-keleti destabilizációnak), az Orbán Viktor vezette kabinetek mégis, ahelyett, hogy enyhítenék a problémát, folyamatosan öntik az olajat a tűzre. 

A Mérce a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársától, Szekeres Zsolttól próbálta megtudni, hogy mégis mi lehet az oka annak, hogy az iszonyatos kockázat ellenére emberek százai és ezrei bízzák magukat homályos alvilági figurákra, akik adott esetben tömegével ölik meg őket teherautók levegőtlen rakodóterébe zárva, vagy menekülés közben balesetezve, de enyhébb esetekben is megtörténik, hogy kifosztják vagy más módon sanyargatják a nekik kiszolgáltatottakat.

„2020 óta ténylegesen megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki Magyarországon tisztességes eljárásban menedéket kérjen – ez a politika löki az embereket az embercsempészek kezébe. A kemény kéz politikája az, amitől a szervezett bűnözés erősödik”

– mondta Szekeres, aki állítja, régóta úgy működik a rendszer hazánkban, hogy akit papírok és belépési engedély nélkül találnak, azt azonnal kirakják Szerbia irányában az országból, tekintet nélkül arra, hogy az illető gyerek vagy felnőtt, várandós anya, vagy hitéért üldözött közel-keleti keresztény. Márpedig ha valakinek menekülnie kell, annak igen gyakran nem a papírjai az első gondja, vagy éppenséggel egy polgárháború sújtotta országba érthető okokból nem tudott hozzájutni ezekhez.

Milyen biztonság?

A kormány ugyanis arra hivatkozik – legalábbis az Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezőkkel kapcsolatban – hogy Magyarországig számtalan lehetőség van biztonságos országban menedéket kérni, így aki idáig eljut, az „csak válogat”, és nyugodtan kitoloncolható egy másik „biztonságos országba”: legutóbb Gulyás Gergely egy kormányinfón egészen odáig ment, hogy kijelentette: szerinte nem menekült az, aki „tíz biztonságos országon keresztül” érkezik hazánkba, az ilyen ember inkább csak „meg akarja választani, hogy hol éljen”. 

Azon túl, hogy Gulyás miniszter vagy nincs tisztában a földrajzzal, vagy csúsztat, a „biztonságos ország” fogalma mindenképpen egyértelműsítésre szorul.

„A »biztonságos harmadik ország« kifejezés első hallásra valóban félrevezető, és talán nem a legszerencsésebb elnevezés, hiszen azt sugallja, hogy csak attól, hogy valakire mondjuk nem lőttek egy adott országban, az már biztonságos. A menedékjogban – ide értve a magyar Országgyűlés által elfogadott törvényeket is – ez azt jelenti, hogy van egy olyan másik állam, ami se nem Magyarország, se nem a származási ország (vagyis harmadik állam), ahová a menedékkérő jogszerűen visszatérhet, oda visszafogadják, és reális lehetősége lesz arra, hogy egy jogszerű menekültügyi eljárásban tisztességesen előadhassa, mitől félve hagyta el a hazáját. Lehet alkalmazni ezt a gyakorlatban is, de automatikusan és mindenki esetében semmiképpen.”

– tisztázza a Helsinki jogi főmunkatársa.

Márpedig nem csak Magyarország hány fittyet a kötelezettségeire: Szerbiában sincs működőképes menekültügyi rendszer, így aztán képtelenek az ottani hatóságok nemzetközi normáknak megfelelő menekültügyi eljárást lefolytatni. De ugyanez a helyzet Észak-Macedóniában és Görögországban is – utóbbi országból az elmúlt időszakban elképesztő horrorsztorik is kibukkannak. Egyértelmű, hogy a menekülő embereknek az a célja, hogy normálisan végighallgassák őket, és nem feltétlenül egy olyan hely, ahol kolbászból van a kerítés. 

Így történhetett meg, hogy a Helsinki tájékoztatása szerint Ausztria azzal szembesült az utóbbi időkben, hogy elképesztően megnőtt a Magyarországról érkező menekülők száma, és olyanok érkeznek tömegével, akiket Európában soha senki nem regisztrált. Mindez annak ellenére történik, hogy a magyar rendőrség százezres nagyságrendben (!) kényszerített vissza mindenféle formális eljárás nélkül menedékkérőket csak a 2022-es évben.

Az ilyen helyzetben a különböző, kívülről „kemény kéznek” tűnő beavatkozások azokon túl, hogy általában egészen embertelenek, nem is igazán segítenek a helyzeten: egy visszakényszerített ember próbálkozhat újra, és annak, akit egyenruhások vertek addig, hogy kórházba került, vagy uszítottak rá kutyákat, nem lesz sokkal ijesztőbb választás egy embercsempész maffiózóra bíznia magát. 

Mégis mi a különbség?

A Helsinki jogásza szerint ahhoz, hogy ez a katasztrofális állapot megváltozzon, a magyar kormányban meg kell születnie a politikai akaratnak arra, hogy megoldja ezt a válságot. A szervezett bűnözést az szüntetné meg szerintük, ha elvennék az embercsempészek megélhetését, tehát lenne lehetőség idehaza és máshol normális menekültügyi eljárásra. Ha ezek a feltételek adottak lennének, nem lenne végső soron mindegy egy hazájából menekülő embernek, hogy egy szerb vagy magyar rendőr veri-e félholtra, vagy az embercsempész.

„Egy átlátható, jogállami, demokratikus intézményrendszerre lenne szükség, amiben egyáltalán esélye van egy embernek, hogy meghallgassák a kérelmét. Ennek még mindig lehet az a vége, hogy nem jogosult az illető védelemre, de legalább esélye van, és nem kell az életét kockáztatnia. Ameddig a kormány a rendőrséges és a menekültügyi hatóságot sokat szenvedett emberek további sanyargatására használja, ez a helyzet nem fog változni. Amíg ezek a szereplők az embertelenséget képviselik, addig Magyarország csak egy akadály lesz sokaknak az emberhez méltó, biztonságos élet felé vezető úton. ”

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt