Nyakkendő nélkül Knézy Jenővel címmel indított beszélgetős „laza, kötetlen” stílusú közéleti műsort a fideszes győri polgármesterhez közel álló Győrplusz TV, aminek első, november 18-i adásában a Győri Ipari Park volt a téma.

Ennek megvitatásához Knézy Jenő (a Győr+ Média Zrt. vezérigazgatója) beszélgetőtársai Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, valamint Koloszár Tamás autós újságíró, az autoszektor.hu főszerkesztője.

A műsorban a győri ipari hagyományok megvitatása mellett az Ipari Park bővítésének kérdése volt a beszélgetés egyik központi témája. Itt mind a műsorvezető Knézy, mind pedig a „szakértő” Koloszár Tamás elmondták, az ipari terület bővítése lehet a város eddigihez hasonló fejlődésének kulcsa.

Az igazgató a műsorban elmondta, nincsenek információi arról, hogy ezekkel a gyárakkal problémák lennének, illetve nem tud olyan akkumulátorgyárról, ahol szennyezés vagy baleset történt volna. Horváth Péter szerint az emberek a régebbi korokhoz képest „érzékenyebbek lettek” és még akár azt is ellenzik, hogy „felépítsenek egy focipályát, vagy uszodát a szomszédságában, amit akár még használhat is” – párhuzamban az ipari parkkal.

A műsorban a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója által elmondott mondatokra reagált a Göd-ÉRT Egyesület. A civilszervezet megjegyzi, minthogy Gödön működik Magyarország, sőt Európa jelenleg legnagyobb akkumulátorgyára ezért néhány információt közölnének nyílt levélben Horváthtal:

„A gödi Samsung-gyár tizenhét alkalommal kapott bírságot, többek közt a környezetvédelmi, biztonsági és munkavédelmi előírások megsértése miatt. A büntetésekről szóló határozatokban a zajszennyezéstől a rákkeltő anyagokkal történt súlyos veszélyeztetésen át a tűzvédelmi és iparbiztonsági szabályok megsértéséig számos indok szerepel”

-írja a Göd-ÉRT Egyesület hozzátéve, minthogy dokumentumokkal igazolható tényekről van szó, a cég maga is elismeri az elkövetett környezetvédelmi és a biztonsági vétségeket.  Ráadásul, amint arról a Mércén is beszámoltunk, javulás évek óta nincs: a zajszennyezés fokozódik, a balesetek száma pedig a gyár folyamatos bővülésével együtt növekszik.

Mindezt csak tetézte, hogy a gödi kutak vizében az akkumulátor gyártásánál használt mérgező oldószer volt kimutatható.

„Egy méltán jó hírű gimnázium igazgatójaként és a Nemzeti Pedagógus Kar elnökeként Önnek nagy felelőssége van abban, hogy valós információkat osszon meg diákjaival és a közvéleménnyel. Ebben mi örömmel segítünk: készséggel adunk további tájékoztatást, sőt, szívesen vendégül látjuk Önt és a győri diákokat személyes tapasztalatszerzés céljából.
Így megismerhetik, hogy miként vált a Dunakanyar egyik gyöngyszeme, szeretett kertvárosunk egy veszélyekkel fenyegető, dübörgő iparvárossá, és miként lehetetlenítette el békés gödi családok korábban nyugodt életét”

– írja az Egyesület.

Mint arról többször beszámoltunk, a közigazgatásilag Győrhöz tartozó Győrszentiván városrész lakói tiltakozásba kezdtek a közelükben található ipari park mintegy 350 hektáros bővítése ellen, amely az eddigi ipari park területének kétszeresére duzzasztását jelenti. A bővítés területét ráadásul úgynevezett „Gipz”, azaz „különlegesen zavaró hatású” kategóriába sorolják be a vonatkozó kormányrendelet szerint. Ilyen besorolás – ahogyan az például Győr építési szabályzatában is szerepel – a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál.

A betelepülésre pályázó beruházások – vagy az, hogy vannak-e már egyáltalán ilyenek – nem ismertek, a direkt ennek kiderítése céljából szervezett győrszentiváni lakossági fórumon sem derült ki. Annyit lehet tudni, hogy Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat.

A leendő beruházók szempontjából talán az beszédes információ lehet, hogy bár Komjáthi Imre a Lázár János irányítása alá tartozó Építési és Beruházási minisztériumnak címezte kérdést, az „lepasszolta” a válaszadást a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Az, hogy a külügy hoz beruházáokat a kiemelt beruházások keretében létesített ipari parkokba, ma már egyáltalán nem kuriózum, elég a gödi Samsung-gyárra és annak bővítéseire gondolni.

A jelenlegi ipari park kapacitásának  Magyar Levente érvelésében is megjelenő végessége már korábban is elhangzott a beruházás melletti érvek között, és előkerült a lakossági fórumon is, amelyet helyi civilek szerveztek azért, hogy többet tudjanak meg a beruházásról. (Az eseményről készült helyszíni beszámolónk ide kattintva olvasható.) A rendezvényen előadást tartó helyi civil, klímakutató Kun Zoltán ismertetett egy saját maga által végzett számítást, amely szerint

a jelenlegi, 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt be, a bővítéssel hozzácsapott 350 hektár így szerinte bő 50 évre lenne elegendő.

Tehát két generációt is kiszolgálna az új terület, ha a park telítődésének eddigi tempójával számolunk. Ez persze nem igaz akkor, ha már ismert a betelepülő kiléte – tette hozzá.