Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Kétségbe vagyok esve, hol máshol is szülhetnék, mint Szentesen?”

Szakemberhiány miatt szűnhet meg Szentesen a szülészeti ellátás decembertől – legalábbis a helyi és környékbeli családok között szájról szájra terjedő hírek szerint. A kórház mindeddig nem reagált a sokakat, de legfőképp a néhány héten-hónapon belül Szentesen szülni készülő nőket aggasztó hírre. A helyieket annyira megrázta a bezárás lehetősége, hogy kampányba kezdtek a Facebookon Szentesi szülészetért néven, melynek keretein belül arra kérnek minden Szentesen született, szült vagy szülni készülő nőt, hogy emeljék fel hangjukat a jóhírű szentesi szülészet fennmaradásáért.

A kampány szervezői lapunkat arról számoltak be, ők is csak informális forrásokból tudnak tájékozódni, hivatalos értesítést nem kaptak, de tény, hogy az intézmény osztályvezető főorvost, szakorvost és rezidenst is keres. A szentesi anyák célja, hogy minél nagyobb figyelmet kapjon az ügy – és esetleg új szakemberek is felfigyeljenek az álláslehetőségekre, ezzel megmentve az osztályt. Legfőbb céljuk, hogy az anyukák jövőre is Szentesen hozhassák világra gyermekeiket.

A szentesi kórház szülészete ugyanis azon kevés szülészetek közé tartozik az országban, ahova kifejezetten szívesen, a rossz bánásmód és a szülészeti erőszak miatti félelem nélkül, célzottan mennek a várandós nők. Épp emiatt számos környező településről, sőt a megyehatáron túlról is érkeznek az osztályra.

Az anya- és bababarát ellátás fontosságát a kampány indítóihoz özönlő személyes történetek is megerősítik.

„(…)Soha nem felejtem el és örökké hálás leszek ezért az élményért, és köszönöm Mindenkinek, aki részt vett ebben a csodában. Nem és nem! A szentesi szülészet nem zárhat be! Nem lehet ennyi csodálatos ember munkáját kidobni, és ennyi várandós kismamát ilyen helyzetbe hozni!”

„Szentesen szültem, és a kórházban töltött idő alatt is éreztem, hogy nagyon rendben van minden a dolgozókkal, igazán segítőkészek, gondoskodók, emberségesek. Aztán, ahogy olvastam, hogy máshol sokszor hogyan bánnak kismamákkal, újdonsült anyukákkal, még inkább felértékelődött bennem az a bánásmód, ami ezt az osztályt jellemzi. Egy számomra örök, szép emléket osztanék meg veletek. A császár után reggel 5-kor kellett először felállnom. Jött egy nővér és olyan kedves volt, türelmes volt, még viccelődtünk is. Mindenben segített, mondta, hogy csináljam, hogy ne fájjon annyira. Amíg én felültem, felálltam, összekészítette a tiszta hálóingem, tusolós cuccaim, majd elkísért tusolni, végig segített, de nem volt tolakodó, kérdezte, miben szabad segítenie, nem tudtam lehajolni, de szerettem volna megmosni a lábam, megmosta nekem. Szóval le a kalappal, nekem ott akkor ez annyira jól esett.”

„Szentesen születtem, és a tegnapi napon világra hozhattam első gyermekemet is, Nándit, itt a szentesi szülészeten! Nem lehet szavakkal kifejezni azt, amit itt az ápolók, szülésznők és az orvosok nap mint nap csinálnak, emberfeletti erőkkel, mindegy az, hogy hétvége vagy hétköznap, csodálatos emberek dolgoznak itt! Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen helyen és társaságban születhettem, szülhettem.”

– sorakoznak az elégedett anyák üzenetei a Szentesi szülészetért Facebook-oldalán. Sokan értetlenül és kétségbeesetten állnak a helyzet előtt, tekintve, hogy decemberben vagy jövő év elején szülnének Szentesen.

Egy terhességének 30. hetében járó tiszaalpári nő például arról ír, hogy ahogy meghallotta a hírt, azonnal felhívta a szülésznőjét, aki sajnos megerősítette azt. Egyik gyermekét Szentesen hozta világra, tavaly pedig ugyanitt vesztette el sajnálatos módon magzatát – mindkét esetben sokat segített neki az egészségügyi személyzet támogatása.

„Azt a lelkiismeretes hozzáállást sose fogom elfelejteni, azt a rengeteg bátorítást, amit kaptam. Most itt, a szülés közeledtével kétségbe vagyok esve, hol máshol is szülhetnék, mint SZENTESEN”

– fogalmaz.

fotó: dr. bugyi istván kórház

A szülészet fennmaradásáért több egészségügyi dolgozó is kiállt. Egy szentesi műtős szakasszisztens elismerően ír a szülőszobák állapotáról, az ellátás korszerűségéről és a szülésznők kiválóságáról. „Ne hagyjuk elveszni Őket!” – üzeni.

Egy ápoló arról ír, 27 éve a szentesi szülészeten kezdte a pályáját az egészségügyben, és két fia is itt született, így nemcsak dolgozói, hanem páciensi szempontból is csak jót tud mondani az ellátásról. „Most más osztályon dolgozó ápolónőként állok ki a Szülészeti Osztály fennmaradásáért!” – írja.

Egy szentesi szülésznő 11 éve dolgozik a szentesi szülészet-nőgyógyászati osztályon – ez az első munkahelye, ahogy a legtöbb kolléganőjének is, akik már 30-35 éve itt dolgoznak. „Szerintem ezt az ő nevükben is mondhatom, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy máshol dolgozzunk! Nagyon hálásak vagyunk nektek, hogy kiálltok mellettünk, támogattok bennünket, ez nagyon sok erőt ad! Bízunk abban, hogy a jövőben is rengeteg babának fogunk segíteni világra születni, és sok betegnek tudunk majd a gyógyulásában közreműködni! Ez a szívügye mindannyiunknak!” – fogalmaz.

„Én nem Szentesen élek, és csak 5 éve dolgozom a szentesi szülészeten, de ez alatt az 5 év alatt nagyon a szívemhez nőtt a város, a kórház, az osztályunk, a kollégák és nem utolsósorban a várandós kismamák, az anyukák, a betegeink, akik bizalommal fordultak hozzánk. Nagyon jó látni ezt az erős összefogást, és büszke vagyok Rátok és magunkra is, hogy megtiszteltek bennünket ezzel, köszönjük. Én is szeretném kifejezni mellettetek, mennyire nagy szüksége van ennek a városnak az osztályunkra, és nekünk is szükségünk van Rátok. Még egyszer hálásan köszönöm és én is kiállok a szentesi Szülészet – Nőgyógyászati Osztály fennmaradása mellett! ”

– olvasható egy másik szülésznő üzenete.

Az elmúlt évtizedekben is nagy népszerűségnek örvendő osztályt ráadásul egy évvel ezelőtt újították fel és tették családbaráttá: a dolgozók továbbképzésen vettek részt, számos új berendezést (pl. új elektromos szülőágyat, CTG-t, szülőkádat) szereztek be, két egyágyas szülőszobát, egy családi szülőszobát, a folyosóiak helyett önálló vizesblokkokat, a látogatók számára pedig öltözőket, zuhanyzókat is kialakítottak.

A 2021-es átadón Farkas Sándor miniszterhelyettes, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, a korszerűsítésnek köszönhetően az ide kerülő kismamák biztonságban, családbarát környezetben élhetik át életük legfontosabb pillanatait. Hozzátette, a kormány családbarát intézkedéseinek köszönhetően a fiataloknak nem terhet, hanem örömet jelent a gyermekvállalás.

A fideszes politikus által festett idilli képet azonban erősen árnyalja, hogy a kormány valójában mennyire esetlegesen tesz azért, hogy a nők megfelelő körülmények között hozhassák világra gyermeküket. Egy-egy fejlesztési forrás csurran-cseppen ugyan, ami tényleg nagyon jól jön a végletekig lerobbant kórházépületeket elnézve, ennél azonban sokkal többre lenne szükség. Mint azt például a budapesti Szent Imre Kórház szülészeti osztálya esetében, és most Szentesen is láthatjuk, egy jó szülészet aranyat ér, hírneve pedig messzire terjed.

A szülészeti erőszak a nők elleni erőszak utolsó kulturálisan elfogadott, igen elterjedt formája, amely széles skálán mozog. A megalázó, bántó beszédtől kezdve a szükségtelen császármetszésen és a nő beleegyezése nélkül elvégzett beavatkozásokon át számos árnyalata nemcsak gyakran előfordul, de alapvetően meg is határozza a magyar szülészeti ellátás minőségét és a nők szülésélményét. Amellett, hogy a szentes környéki kismamák nem feltétlenül szeretnének a 30, illetve a közel 60 kilométerrel arrébb lévő hódmezővásárhelyi és szegedi kórházba utazni, érthető módon ragaszkodnak ahhoz a ritkaságszámba menő, magas színvonalú ellátáshoz, amit már nagyszüleik, szüleik és talán már ők maguk is megtapasztaltak. Mindezt a kampányban közzétett történetek is alátámasztják, számos posztban olvasható, hogy több generációra visszamenőleg születtek családtagok Szentesen, és nagyon szeretnék megőrizni ezt a lehetőséget az utókornak is.

Amíg a kormány nem kezd el valóban foglalkozni a (szülő) nők jóllétével, nem dolgoz ki egységes protokollt a magas szintű szülészeti ellátás alapköveként, addig a szentesihez hasonló szülészetek maradnak az utolsó mentsvárak – mígnem végleg össze nem omlanak.

A Szentesen kialakult helyzet egy másik rendszerszintű problémára is rávilágít. A szülészeti erőszak elől való egyre tudatosabb menekülés mellett nem árt már B-tervvel is készülniük a várandós nőknek – hiszen, mint azt az elmúlt idők esetei is megmutatták – egyik pillanatról a másikra kiderülhet, hogy nem lesz hol szülni.

A kórházi osztályok bezárásának oka minden esetben a szakemberhiány, és minden esetben elfogadhatatlanul nagy egyéni erőfeszítést és fejtörést okoz a pácienseknek, amikor egy másik város kórházába irányítják át őket.

Hatványozottan igaz ez a szülészetekre, hiszen a terhesgondozás és a szülés levezetése a világ egyik legintimebb, leginkább bizalmat igénylő folyamata, melynek helyszíne, módja és szereplői kulcsfontosságúak a nők biztonságérzete szempontjából. Ezek a biztosnak gondolt pontok azonban országszerte egyre több esetben válnak hirtelen kérdőjelessé.

Friss hírek szerint szakemberhiány miatt november 14-től 2023. január 31-ig leáll a kalocsai kórház csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályának működése, és ennek következtében a szülészeti ellátás is felfüggesztésre kerül. Nyáron megszűnt a mohácsi szülészeti ellátás, a szülő nőket a közel 50 kilométerre lévő Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán látják el. A szolnoki kórházban is arra kérték a nőket, inkább máshova menjenek szülni, a szakemberhiány miatt ugyanis csak bizonyos napokon tudják fogadni őket, és az Uzsoki Utcai Kórházban is megesett nemrég, hogy több napig nem lehetett szülni.

Mindezek hátterében jelentős mértékben a szakdolgozók, szülésznők, szülészorvosok megbecsületlensége áll. Miközben a hiányuk miatt egyre bizonytalanabb az állami szülészeti ellátás, gombamód nőnek ki a földből a magánegészségügyi ellátók és új szolgáltatásuk: a magánszülészet. Ahol van pénz bérekre, egyágyas szülőszobára, és ahol van nyitottság a nők igényeire. Kérdés, hogy a magyar nők hány százaléka engedheti meg magának, hogy a kormány az adófizetői forintjaikból működtetett állami kórházakból a magánegészségügybe kergesse őket.

Levélben kértük a szentesi Dr. Bugyi István Kórházat, hogy erősítse vagy cáfolja meg a szülészeti osztály bezárásának hírét. Amennyiben választ kapunk, cikkünket frissítjük.