Újabb állami milliárdokkal gyarapodott az iváncsai akkumulátorgyár-beruházás. A magyar kormány 2021-ben nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá a projektet, és biztosított számára 50 milliárd forint állami támogatást.
A Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházásaként megvalósuló iváncsai akkumulátorgyár költségei azóta tovább nőttek:
az Átlátszó szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, a belterületi és iparterületet érintő útfejlesztésekre pedig 40 milliárd forintot biztosít a kormány.
Összesen tehát már 90 milliárd forint közpénzt biztosít az állam a gyárat kiszolgáló és a lakosságot „kompenzáló” fejlesztésekre.
Mikor az iváncsai gyár – a módosított tervek szerint 2022 végére, 2023 elejére – teljesen elkészül, a tervek szerint 2 500 embert fog foglalkoztatni, és önmagában 30 Gigawattóra teljesítményű éves kapacitásra lesz képes. A Tesla nevadai Gigafactory gyáregysége 35 GWH teljesítményű, ugyanakkor a dél-koreai SK Innovation már rendelkezik Magyarországon két, komáromi gyárral, így a cég kombinált magyarországi kapacitása összesen 52,3 GWH lesz, míg az európai villanyautópiac akkumulátorigénye 2025-ben várhatóan 256 GWH lesz.
Az akkumulátorgyárnak az Átlátszó szerint napi 11 ezer köbméter a vízigénye, a gázfogyasztás pedig óránként 12 500 köbméter lesz. A magyar hatóságok azonban úgy ítélték meg, ezek nem hordoznak magukban környezeti kockázatokat, ezért nem írtak elő környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot a beruházó számára.
Az Átlátszó cikke szerint az idén szeptemberben tartott lakossági fórumon az is kiderült, hogy még el sem kezdődött annak a véderdőnek a telepítése, amelyet az iparterület és a lakóövezet közé ígértek.
Több helyi lakos pedig amiatt panaszkodott, hogy az építkezés miatt „óriási dugók vannak reggelente, már egy éve nem lehet a faluban rendesen közlekedni”. A lap szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) képviselőjének előadásából az derült ki, hogy a gyárba irányuló és onnan jövő forgalom elsőbbséget fog élvezni a lakosok közlekedésével szemben.
Az Átlátszónak nyilatkozó Ágoston Jácint helyi önkormányzati képviselő szerint nagyon is lesznek negatív környezeti hatásai a beruházásnak. Ezekkel azonban szerint csak akkor fognak szembesülni, ha elindul a termelés az üzemben. Úgy fogalmazott, nemcsak arról nem kérdezték meg a helyieket, hogy akarnak-e egy ilyen veszélyes és környezetterhelő beruházás közvetlen közelében élni, de számos információt eltitkoltak előlük. Az sem volt szerinte ismert, hogy az ipari vasutat be fogják hozni a faluba, ahogy az sem, hogy milyen óriási energia- és vízigénye van a gyárnak.
Baki Endre önkormányzati képviselő pedig arról beszélt a lapnak, hogy a településnek juttatott támogatások nem kompenzálják azt, hogy egy óriási iparváros épül Iváncsa mellett, amelynek kedvéért eltűnnek, beépülnek a kiváló minőségű termőföldek és élhetetlenné válik a korábban nyugodt, csendes település.
Úgy fogalmazott, ez nem a helyiek, hanem egy szűk kör érdekét szolgálja, akik „eladták a falut egy külföldi cégnek”.
Februárban írtunk róla, hogy csak 2021-ben 248 milliárdot juttatott a beruházások támogatása érdekében a kormány a multicégeknek és kisebb részben hazai nagyvállalatoknak. Ennek a kétharmadát dél-koreai cégek vitték el, Merényi M. Miklós, a K-Monitor munkatársa lapunknak korábban azt nyilatkozta, „ez főként a három nagy akkumulátorgyárnak köszönhető, amelyeknek decemberben 140 milliárdot adott a kormány az adófizetők pénzéből, hogy Komáromban, Gödön és Iváncsán telepedjenek meg.”
