Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Spórolhat-e a kormány az egészségünk árán: mi minden írhatja felül a maximum 18 fokos szabályt a munkahelyeken?

Szeptember elején  jelentette be Gulyás Gergely, hogy az állami intézményekben 18 fokban maximálják a hőmérsékletet a spórolás érdekében. Az erről szóló rendelet végül szeptember végén jelent meg, amiből kiderült az is, hogy az iskolákban a 14 éven aluliaknak 20, a 14 év felettieknek pedig 18 fokos tanteremben kell majd átvészelniük a téli időszakot.

Indokoltak ezek a döntések? Van-e joga ahhoz a kormánynak, hogy ilyen intézkedéseket írjon elő? Mennyiben veszélyesek az egészségre, lenne vajon  hatékonyabb, és a diákok, dolgozók egészségére kisebb kockázatot jelentő megoldás? Egyáltalán, milyen hatóköre van a rendeletnek, és eltérhet-e az abban előírtaktól a dolgozó vagy a munkaadó? Hogyan lehetne úgy takarékoskodni az energiával, hogy az ne veszélyeztesse a dolgozók egészségét?

Erről kérdeztük  a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökét, Csóti Csabát, aki megalapozatlannak és összecsapottnak tartja a válságkezelő döntéseket. Illetve egy, a munkavédelem területén is járatos munkajogászt, aki úgy látja, hogy van lehetőség az állami cégeknél melegebbre fűteni.

A kormányrendelet hatályba lépése előtt tíz nappal látott napvilágot az az  elsőre érthetetlennek tűnő döntés is, ami alapján a korábbiakkal ellentétben a hideg munkahelyeken nem kell védőitalt biztosítani, ott, ahol a napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken nem éri el a +4 °C-ot, zárt térben a +10 °C-ot. A 18 fokot előíró rendeletet már az első hidegebb őszi napok beköszönte után több állami vállalat dolgozói is kifogásolták, és annak visszavonását követelték. A MÁV dolgozói arról számoltak be, hogy a rendelkezés több helyen betarthatatlan a technikai adottságok miatt, és az időjárási körülményeknek kitéve, kültéren dolgozóknak ebben a hőmérsékletben esélyük sincs a felmelegedésre, megszáradásra. A Volán dolgozói hasonlókról számoltak be, a vállalat központjában az irodai dolgozók sálban, kabátokban, a derekuk köré tekert pokrócokban kénytelenek egész nap dolgozni.

Kérdésünkre Csóti Csaba elmondta, a szakszervezetekkel nem történt egyeztetés az ügyben, ők a rendeletet hevenyészettnek és elhibázottnak tartják, ami helyett megfelelő előkészítéssel és szakmai tervezéssel sokkal működőképesebb megoldásokat lehetett volna kitalálni. Azt sem látják tisztán, mivel a kormányzat nem kommunikálta a munkavállalók felé, hogy miért éppen ezeket a határértékeket határozták meg, milyen készletei vannak az országnak, és mi indokolja ezeket a radikális döntéseket.

A munkajogász szerint, mivel a rendelet nemcsak a közalkalmazottakra, hanem az állami cégek munkavállalóira, tehát a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottakra is vonatkozik, így ezeken a helyeken a munkaadóknak lehet lehetősége az attól való eltérésre. És különleges esetekben a munkavállalók akár jogszerűen is megtagadhatják a munkába állást.

Kapkodó rendelkezések helyett, szakmai egyeztetésekkel kialakított, megfelelően alátámasztott komplex megoldás kell

Csóti Csaba a Mércének elmondta, számukra már az is kétséges, hogy a rendelkezés egyáltalán indokolható-e, az EU tagállamai közül egyedül Magyarországon életben lévő háborús veszélyhelyzettel. A szakszervezeti vezető úgy véli, ugyan jogilag koherens a döntés, hiszen a rendelet tartalmazza a megfelelő hivatkozásokat, és a veszélyhelyzeti szabályozás lehetővé teszi, hogy bizonyos jogszabályokat korlátozzanak, szerinte ilyesminek akkor van csak értelme, ha ez a korlátozás „arányos, és valamiféle hasznot hajt”.

 „Erről nem tudunk semmit, mert nem történt semmilyen egyeztetés, nemcsak a szakszervezetekkel, de szakmai szervezetekkel sem, sem a közintézmények sem az iskolák esetében, arról, hogy ez a szakmai feladat ellátását hogy teszi lehetővé.”

– mondta el Csóti, aki megjegyezte azt is, a kormány nem mutat rá, hogy a háborús veszélyhelyzet alatt pontosan mi az a probléma, ami miatt az eddigi engedélyezett egészségügyi határ alá viszik le a munkahőmérsékletet.

Ők is csak sajtóhírek alapján feltételezik, hogy így akar spórolni a kormányzat, de az nem került tisztázásra, hogy miért. Azt sem tudják, hogy miért éppen 18 fokot határoztak meg, és miért nem mondjuk 20 fokot, ami a munkavédelemre vonatkozó jogszabályoknak egyébként megfelelne. Olyan számításokat és adatokat sem láttak, hogy mi fog történni október 1-től, hogy milyen fűtőértékű, mekkora mennyiségű energiahordozó áll rendelkezésre.

Ezek mind olyan adatok, amiket sehonnan máshonnan nem lehet megtudni, csak a kormányzattól. A szakszervezeti vezető szerint jól mutatja a rendelet nem megfelelő előkészítését, hogy először csak kormányhatározatot jelentettek meg a kérdésben, és csak később jelent meg rendelet, amikor már több szakszervezet is jelezte, hogy az előbbi munkajogi előírásokba ütközik.

 „Tehát ez egy kapkodó és teljesen szakszerűtlen intézkedés. Az pedig, ami szintén megjelent a sajtóban, hogy a védőital előírását is felfüggeszti a kormány, teljes abszurditás. Olyan ez, mint egy abszurd színdarab, ahol túl akarják teljesíteni a politikai elvárást”

-jegyezte meg a SZEF elnöke. Hozzátette, szerinte hirtelen összedobtak egy rendeletet, amiben a politikai elvárást sikerült túlteljesíteni, mert a spórolás jegyében ezt követően nem kell műanyag a poharakat és filteres teát sem venni.

Ráadásul a kormány továbbra sem hajlandó kommunikálni senkivel, így rengeteg a nyitott kérdés. Csóti úgy látja, ha valóban fennáll a kormány által sugallt helyzet, akkor az egy „sokváltozós mátrix”, hogy hogyan kell megtalálni az ideális állapotot, amiben a távmunkának és a home office-nak is lehet szerepe, de ezekben az esetekben a dolgozók megemelkedett rezsiköltségeit természetesen kompenzálni kell.

 „Ha ismernénk azokat a tényeket és esetleges, remélhetőleg rendelkezésre álló előzetes számításokat, akkor meg lehetne találni például annak az arányát, hogy a hivatalban csökkentett hőmérsékleten dolgozás során, például védőitallal, mennyi időt töltenek ott, mennyi időt töltenek otthon, milyen rotációs rendszerben. Az otthon lévők kaptak-e erre az időszakra támogatást a fűtésre… tehát egy komplex rendszert lehetett volna és lehetne kidolgozni.”

Bizonyos esetekben a munkáltató feljebb tekerheti a fűtést, a munkavállaló pedig megtagadhatja a munkát

A lapunk által megkeresett, munkavédelemben járatos, név nélkül nyilatkozó munkajogász szerint a rendelet szövegével kapcsolatban már olyan alapvető technikai problémák is felmerülnek, hogy az nem határozza meg, hogy pontosan hol, milyen magasságban kell mérni a 18 fokot.

Azt azonban komolyabb problémának tartja, hogy a kormányrendelet nemcsak a költségvetési szervekre terjed ki (tehát közalkalmazottakra, köztisztviselőkre stb.), hanem a versenyszférában dolgozó munkáltatókra is, akik többségi állami tulajdonban vannak. Így a munkajog szerint munkaviszonyban állókra is, ezért lehetséges, hogy a MÁV-nél vagy más állami tulajdonú vállalatoknál is 18 fokot írnak elő. Ilyen esetekben a Munka Törvénykönyve (MT) szerint annak a kötelező szabályaitól a munkavállaló javára el lehet térni.

„Az én megítélésem szerint azzal jogi szempontból lehet vitatkozni, hogy ha a kormányrendelet azt mondja, hogy nem haladhatja meg a 18 fokot, akkor ennek ellenére a munkáltató saját maga dönthet-e arról, hogy ennél nagyobb hőfokot biztosít. A döntésnek az lehet az alapja, hogy olyan munkavégzési körülmények, munkafeltételek vannak, amik mellett 18 foknál már nem lehet optimális munkavégzésre utasítani.”

A szakember szerint

ugyan a kormányrendelet kötelező szabálynak hangzik, de a munkáltató dönthet másképp, a munkavégzési feltételeket és a munkavállaló által nyújtott teljesítményt értékelve: mekkora kockázatot jelent, ha ő hidegben dolgoztatja a munkavállalót?

„Részben azért, mert megbetegszik, részben azért, hogy tud-e teljesítményt nyújtani. Mert ugye a beteg munkavállalónál „nincs rosszabb”, mert azt még ráadásul helyettesíteni is kell.”

A munkajogász szerint fontos része a rendeletnek az is, hogy annak alapján a 2002-es SzCsM rendeletből nyolc részt nem lehet alkalmazni, itt található a védőitalról szóló rész is. De itt található egy olyan szakasz is, ami előírja, hogy a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni.

„Ezt törölték. Magyarul, nem lehet munkaszervezési intézkedéseket tenni. Na, most mit jelent a munkaszervezési intézkedés? Például ez a home office, az osztott munkaidő, a négynapos munkahét stb. stb. Tehát, ennek a nyolc bekezdésnek letiltása azt jelenti, hogy a munkáltatónak még munkaszervezési intézkedéseket sem lehet hozni, csak 18 fokkal lehet operálni.”

Ez a szakember szerint azért aggályos, mert a munkavédelem alapelve a megelőzés, és ennek érdekében a munkáltatónak a személyi, tárgyi, szervezési követelményeket biztosítani kell. A szervezési követelmények alatt értjük a munkaszervezést is, amit a Munkavédelemről szóló törvény (MVT), mond ki.

„Magyarul az MVT kötelezettségévé teszi a munkáltatónak a szervezési intézkedések megtételét, amelyet nem ront le meggyőződésem szerint ez a kormányrendelet, amely letiltja a szervezési intézkedéseket a kedvezőtlen klímakörnyezet esetén. Ez nettó hülyeség”

– fogalmazott a munkajogász, aki szerint a munkáltatónak továbbra is joga és kötelezettsége, hogy kedvezőtlen klímakörnyezetben munkavédelmi intézkedéseket hozzon. Így lehet ilyen szervezési intézkedés az, hogy bizonyos helyiségeket lezár, bizonyos helyiségekben többen ülnek, ahol viszont többen ülnek, ott biztosítja a 20-22 fokot vagy négynapos munkahetet, távmunkát vezet be stb..

A kormányrendelet nem írja felül a munkavédelmi alapelvet és a munkavédelmi törvénynek azon szabályát, hogy a munkáltatónak tervezési intézkedésekkel kell az olyan kockázatokat csökkenteni, mint a megfázás, a kihűlés, a tartós megbetegedés.

 „Ráadásul a munkavédelem mindig munkavállaló specifikus, az adott személyre kell szabni a munkáltatói intézkedést. Tehát ha valakinek van egy krónikus megbetegedése,  és 18 fokban ez a krónikus betegség kiújulhat, akkor neki nem elegendő a 18 fok.

Ha valakinek ilyen megfázásos tünetei vannak vagy kiújuló betegsége, vagy valamilyen kezelés alatt áll, és számára kockázatos a folyamatos kabátban ülés, kihűlés, akkor a munkavállaló ezen az alapon, hogy neki nem biztosítják a megfelelő munkavégzési feltételeket, megtagadhatja a munkavégzést.”

Címlapkép: MTI/Varga György