Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A két hónapja a lépcsőházban lakó nő esete is mutatja, miért kéne alapjognak lennie a lakhatásnak

Két hónapja egy lakóház folyosóján él a saját ingatlanából kilakoltatott Zsuzsa – számolt be róla az RTL Házon Kívül című műsorában. Ám az önkormányzati, és állami szervek ahelyett, hogy segítenének a bajbajutott nőnek, inkább csak egymásra hárítják a felelősséget.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, nyár közepén lejárt a járvány alatt bevezetett kilakoltatási moratórium, aminek következtében  a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 1100 ingatlant árverezett el egyetlen hónap leforgása alatt. A jelenlegi hatályos jogszabályok pedig lényegesen meggyorsítják a kilakoltatási folyamatot: azt is lehetővé teszik, hogy az ingatlanárverés során a tulajdonos akár 20 napon belül elveszítse otthonát. Ha az adós viszont jogorvoslattal szeretne élni az ügyben, sokszor akár 63 napba is beletelhet, míg elbírálják kérelmét, így könnyen előfordulhat, hogy ekkor már rég lezajlott az árverés és az adós ingatlana az árverési vevő tulajdonába került.

A 67 éves Zsuzsa 1984 óta élt a másfél szobás lakásában, ám az  évek során sok százezer forintos közüzemi tartozást halmozott fel, ezért elárverezték a lakását, ám a kilakoltatási moratórium miatt nem kellett utcára kerülnie.

Ám a moratórium lejárta után néhány nappal egyszerűen kizárták az asszonyt a lakásból, amíg elment a boltba.

Zsuzsa azóta is a lakóház folyosóján él, nem hajlandó elhagyni a társasházat, ugyanis egykori lakásában jelenleg is minden ingósága ott van. A nő, a lakók és az önkormányzat elmondása alapján azonban ellátórendszer képtelen mit kezdeni a helyzettel, egyszerűen magára hagyták a 67 éves asszonyt.

A lakók először az önkormányzathoz fordultak. Az RTL megkereste Cserdiné Németh Angéla polgármestert az ügyben, aki szerint az ilyen esetekben meg van kötve a kezük.

„Mi a társhatóságoknak tudunk jelezni, tehát sem a polgármesternek, sem a jegyzőnek nincs hatásköre, hogy bármit is tegyen az ügyében. Ha azt látják, hogy illetéktelenként van jelen a lépcsőházban, akkor a rendőrséghez lehet fordulni. Őket lehet felhívni, hogy kvázi magánlaksértés történt, és tegyék ki a lépcsőházból.”

Pedig az önkormányzatoknak igenis feladata a hajléktalanná válás megakadályozása, de még annyit se engednek Zsuzsának, hogy a lereteszelt egykori lakásából elhozza ingóságait és ne nejlonzacskókból kelljen élnie már két hónapja.

A társasház lakói a rendőrséghez is fordultak, ám a hatóságok bűncselekmény híján visszadobták a labdát az önkormányzatnak, ami nem volt hajlandó foglalkozni a bajbajutott nővel.

,,A szociális háló nem működik. A társasházkezelő és a tulajdonosok többször hívtak rendőrt, mentőt, hogy a fennálló problémában segítsenek. Az önkormányzat felé is többször jeleztek az érintettek, de azt a választ kapták, hogy ezzel nem kívánnak foglalkozni, és ez a közös képviselő feladata.”

-nyilatkozta az RTL-nek a ház közös képviselője.

Zsuzsa esete rávilágít a lakhatási válság súlyosságára hazánkban. Az Utcajogász Egyesület, amely a szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek nyújt ingyenes jogi segítséget, már régóta hangoztatja a lakhatás, mint alapjog, alkotmányba foglalását. A jogvédők nemrég az Alkotmánybírósághoz, illetve az alapvető jogok biztosához fordultak a gyorsított kilakoltatásokat lehetővé tevő új jogszabályok miatt, amelynek következtében egyre több ember kerül utcára.

Címlapkép: Kiss Soma Ábrahám / Mérce