Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Palkovics állítólag fejlesztené az OMSZ-t, előtte mégis a földbe döngöli a meteorológus szakmát

„Palkovics kirúgta a meteorológiai szolgálat vezetőit, mert nem időben érkezett az eső” – számoltunk be az Örkény egypercesnek is beillő esetről kedd este, amely szerdára egyre méltatlanabb fordulatokat vett.

Miután hétvégén a teljes kormánymédia az Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ) kezdte szapulni a lefújt ünnepi tűzijáték miatt – a történet ezen epizódjának legmélyebb pontját talán a szabotázsakciót sejtő Ifj. Lomnici Zoltán érte el –, hétfőre Palkovics László innovációs miniszterben is megérett a gondolat: ha eső nem hullott, akkor majd fejek fognak. Nem lehetünk következmények nélküli ország.

Két meteorológust kérdeztünk meg többek közt arról, szerintük általánosságban is érezhető-e a tűzijáték kapcsán felmerült politikai nyomás a meteorológiában; egyetértenek-e a kormány állításával, miszerint az OMSZ-nek vannak hiányosságai, amelyeket vezetőváltással kell orvosolni, és a magas elvárásokhoz képest elég felszereltek-e a felsőoktatási, illetve állami meteorológiai intézmények.

Tűzijáték helyett össztűz

Az OMSZ vezetői kedden közös állásfoglalásban ítélték el az általuk augusztus 19-től tapasztalt politikai nyomásgyakorlást, ami érzésük szerint nagymértékben rátelepedett előrejelzéseik kiadására, kommunikációjára, „és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot”.

A kormányzati magyarázkodás egyre kínosabbá és ellentmondásosabbá kezdett válni, miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a keddi kormányinfón olyan kijelentésekkel tetézte a hangulatot, mint például, hogy az OMSZ vezetőinek kirúgását már régebb óta tervbe vették, és az augusztus 20-ai tűzijáték lefújása már csak az utolsó utáni csepp volt a pohárban; az OMSZ gyatrább munkát végez, mint más országok meteorológiai szolgálatai, vagy hogy a „szavak általános értelme szerint” nem gyakorolt nyomást a kormány. Mindezt a köztévé valósághajlító híradása is kiválóan lekövette.

A G7-nek arról nyilatkoztak az OMSZ munkatársai, hogy a hektikus időjárásból fakadó nagy bizonytalanság miatt a meteorológiai szolgálat már pénteken javasolta az operatív törzsnek, hogy a szombat délre tervezett döntést a tűzijáték megtartásáról vagy lefújásáról néhány órával későbbre kellene halasztani, hogy minél pontosabb adatok birtokában lehessenek, a műszereik ugyanis délutánra szolgáltattak volna friss adatokat. A szolgálat közösségi oldalán arra is felhívták a figyelmet: egy hidegfront alapvető kiszámíthatatlanságán túl is sok tényező nehezítette a hosszú távú időjóslást.

Horváth Gyula, az Országos Meteorológiai Szolgálat menesztett elnökhelyettese a Telexnek arról beszélt, éppen szabadságát töltötte az ünnepi előkészületek és kirúgása idején is, azt pedig csak a keddi kormányinfót hallgatva tudta meg, hogy korábban is fennálló állítólagos „kompetenciahiányok” miatt menesztették őket. Palkovics László innovációs miniszter eközben a Mandinernek adott szerdai interjújában továbbra is kitartott amellett, hogy egyébként sem akartak az OMSZ eddigi vezetésével tovább dolgozni, kivizsgálást pedig csak azért indít, hogy kiderüljön, miért nem valósult meg az aznapi előrejelzés, a döntéshozó operatív törzs munkáján „nincs mit kivizsgálni”.

Annak ellenére, hogy a kormány azt állítja, régóta érett a vezetőség elbocsátása, új jelöltek nincsenek a tarsolyában, így a Palkovics László vezette minisztérium átmenetileg a gazdasági végzettségű Hanyecz Lászlót bízta meg az intézmény vezetésével, aki nem mellesleg az egyetlen vezető az OMSZ-ben, aki nem csatlakozott aláírásával kollégái állásfoglalásához.

Kiállnak az OMSZ szakmaisága mellett

Dr. Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE TTK Meteorológia Tanszékének adjunktusa szerint a meteorológia különféle területein dolgozók szakmai kérdésekben adott válaszai egyaránt tudományosan megalapozottak – legyen szó akár a felsőoktatásról, az OMSZ-ről vagy a Geoinformációs Szolgálatról. Ő maga a saját szakterületén nem tapasztalt nyomásgyakorlást, melynek véleménye szerint egyébként sincs értelme,

„az időjárás vagy az éghajlat úgysem fog aszerint működni, ahogy szeretnénk – ez egy komplex rendszer, ami fizikai törvényszerűségeket követ.”

Egy általunk megkérdezett volt OMSZ-dolgozó sem tapasztalt ilyesmit. „Azt tudni kell, hogy az OMSZ is olyan bértáblát alkalmaz, ami még mindig nem számít kimondottan jó bérezésnek.” Szerinte emiatt mindig vannak feszültségek, ennek kapcsán próbált lavírozni a vezetés, vagy épp azért, hogy ne kelljen esetleg dolgozókat elküldeni. „Ilyen ellentétek mindenképp lehettek, és ezen túl is persze előfordulhattak, ezek jelenthettek súrlódást a minisztériummal”, de olyan szerinte nem fordult elő, hogy valaki leszólt fentről, és utasításba adott valamit.

A nem kifejezetten jó bérek ellenére viszont magasak az elvárások.

Mint mondta, rengeteg állami megrendelés fut be az OMSZ-hez – például események biztosítása vagy jelentések (pl. a klímaváltozásról vagy az aszályról) leadása céljából. Hozzátette ugyanakkor, hogy míg a 2006-os tragédia épp azért történhetett meg, mert nem volt információáramlás, most kicsit átestek a ló túlsó oldalára: túl sok mindenki túl sokféle módon szeretne információhoz jutni, ami leterheli a szolgálatot.

A magas elvárásokhoz mérten a két szakember szerint általánosságban jó az állami meteorológiai intézmények felszereltsége – persze mindig lehetnének jobbak az eszközök, illetve lehetne több és jobban megfizetett dolgozó. Informatikusokat például a jelenlegi bérezéssel szinte képtelenség fogni, „mindent vissza lehet vezetni akár arra is, hogy milyen a munkavállaló anyagi megbecsülése” – tette hozzá az OMSZ egykori meteorológusa.

Az általános technikai fejlődésnek köszönhetően a meteorológia területén is sok fejlesztés történt az utóbbi évtizedekben. A hazai meteorológusok követik a nemzetközi irodalmat, felhasználják az elérhető nemzetközi adatforrásokat (műholdas méréseket, modelleredményeket, stb.), sőt, részt vesznek a nemzetközi kutatásokban, hozzájárulnak a tudományterület előrehaladásához. A fejlődés folyamatos – Magyarországon is számos tudományos projekt, módszertani fejlesztés valósult meg az utóbbi 2-3 évtizedben.

„Nem gondolom, hogy pontatlanabbak lennének az OMSZ előrejelzései más országok meteorológiai szolgálatának előrejelzéseinél. Minden térségben vannak könnyebben és nehezebben előrejelezhető időjárási helyzetek. A regionális helyismeret, tapasztalat rendszerint javítja a számítógépek által szolgáltatott nyers eredményeket – nem véletlen, hogy a kisebb országok is fenntartanak meteorológiai szolgálatokat. Az esetleges hibás, téves előrejelzésekből folyamatosan tanulunk, fejlesztjük a modelleket, több mérést végzünk, és így tovább. Az általam olvasott, szakmai lapokban, független bírálók által jóváhagyott, elfogadott publikációkban sokkal inkább azt láttam, hogy javulnak az OMSZ előrejelzései”

– jelentette ki dr. Pongrácz Rita Gulyás Gergely kormányinfón tett kijelentésére reagálva.

Leszögezte: az OMSZ-ben dolgozó meteorológusok mindegyike az ország egyik legjobb egyetemén (az ELTE-n) végezte mesterszintű tanulmányait, ahol minőségi oktatásban részesülnek.Véleménye szerint ez abszolút biztosítja az OMSZ meteorológusainak szakértelmét.

„Az állam által fenntartott, információt szolgáltató szakmai szervezet szakmaiságát, szakértelmét megkérdőjelezni minden alapot nélkülöz.”

Az OMSZ korábbi dolgozója olyannyira nem tartja valódinak Gulyás érvelését, hogy azt is nehezen tudja elképzelni, mindezt milyen statisztikákból olvasta ki a kormány.

Szerinte azt nagyjából meg lehet mondani, hogy az OMSZ mérései hogyan változnak az évek alatt, mert erre vannak mérőszámok, nemzetközi összehasonlítás azonban szerinte még az OMSZ birtokában sincs, nemhogy a kormánynak.

A magyar szolgálatban nagyjából ugyanazokból az adatokból, ugyanazzal a metódussal és számítógépes előrejelzési programokkal dolgoznak, mint a környező országokban, így szerinte nagyon nehéz elképzelni, hogy az előrejelzés pontosságában nagy különbségek legyenek.

Legfeljebb a bemenő adat befolyásolhatja a különbségeket – magyarázta.

„Sokszor emlegetett tény, hogy a Kárpát-medence trükkös hely, mert a hegyek befolyásolják körülöttünk az időjárást. Angliában könnyebb előrejelezni, mert elég menetrendszerűen jönnek a frontok, nincs ami bezavarjon, ehhez képest itt elég sok minden van. Ha Szlovákiában vagy Horvátországban gyökeresen más pontosságú előrejelzés lenne, az őszintén szólva meglepne, vagy ha ilyen van, akkor nagyon kíváncsi lennék arra az anyagra, ami ezt bemutatja.”

Azzal kapcsolatban, hogy Palkovics tegnap már jövőbeli terveit lengette be a Mandineren, miszerint klímakutatással bővítené az OMSZ feladatkörét, amiben nem számít az elbocsátott vezetőkre, az egykori OMSZ-dolgozó arról beszélt lapunknak: a szándékkal, hogy javítsanak az előrejelzések minőségén vagy a klímakutatás állapotán, önmagában nincs gond, ennek nagy része egyébként is pénz kérdése.

„Nekem furcsa, hogy mindezt miért kell nagyon hangosan csinálni, és egyébként miért jó, ha ez azzal jár, hogy a földbe döngöljük a szakma egyébként is megtépázott jó hírnevét – már ha van ilyen. Egyébként is, szinte minden második ember rossz véleménnyel van a meteorológiáról, amire az elmúlt napok még akár rá is játszhattak, hiszen most az a fősodrú kommunikáció, hogy rosszak az előrejelzések, és nemcsak most, hanem már egy jó ideje rosszak. Ez azt gondolom, hogy alapvetően árt a szakmának, ezt a részét kifogásolom a legjobban, de szerintem a szakmabeliek nagyobb részének is ez okozza a legnagyobb sérelmet.”

Szerinte egyébként a kormány álláspontja kapcsán az a kérdés is felmerül, hogy ha ennyire rossznak tartják az előrejelzést, miért nem tettek már lépéseket korábban.

Mint arról beszámoltunk, az innovációs miniszter – az OMSZ kérése ellenére – csak a „téves” előrejelzés okát vizsgáltatja ki, az operatív törzs döntéshozatalát nem. Erre reagálva a szakember elmondta, 1-2-3 órával a tűzijáték előtt már a meteorológusok is mertek volna igent vagy nemet mondani arra, hogy megtartható-e (bár ez konkrétan nem is dolguk). Hosszabb időtávon viszont, mivel egy adott időpontra és helyszínre kellett előre jelezni zivataros időben, csak valószínűségeket tudtak mondani. A valószínűségi előrejelzések sokat fejlődtek az elmúlt években, a befogadásuk (és részben a kommunikációjuk) viszont nem.

Szerinte fontos megnézni, hogy miért nem jött be a jóslat (amit egyébként a meteorológus magától is elvégez), de azt is fontos volna megvizsgálni, hogy az operatív törzs miben tud máshogy cselekedni – például mit kezd a valószínűségi előrejelzéssel.

„Mert az előrejelzésben biztos nem az volt, hogy a tűzijáték nem tartható meg” – mondta.

Szerinte a valószínűségek értelmezése még az elvileg kompetens szerveknek sem megy, ami nagy probléma.

„Ha ennek pusztán anyagi vonzata lenne, erre nagyon jó képleteket fel lehetne írni. De itt emberéletekről van szó, amiket semmiképp sem lehet beírni egy képletbe, mert nem engedhetjük meg, hogy valaki meghaljon. Ha van egy szignifikáns esélye annak, hogy baj lesz, akkor az a jó döntés, hogy lefújjuk, bevállalva azt, hogy ott volt az a 20-30%, hogy nem lesz semmi. Ezt ilyenkor el kellene fogadni.”

A szakmabeliek napokban tapasztalt egyöntetű kiállása ellenére úgy tűnik, nincs visszaút, a kormány már nem engedheti meg magának, hogy visszatáncoljon, helyette inkább saját narratívát gyárt az általa nemrég még elismert OMSZ vezetőségének alkalmatlanságáról.

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter