A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartott fogva 211 napon át egy négyfős afgán családot, ezért 15 000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte az államot, írja ma megjelent közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
A bíróság szerdán hozott ítéletet, s megállapította, hogy
a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és az családfő hét hónapig tartó fogvatartása a tranzitzónában, valamint az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült,
egyben pedig kimondta azt is, hogy Magyarország mindezek miatt elmulasztott bírósági jogorvoslatot biztosítani a családnak.
A családot hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket. A Helsinki Bizottság híradása szerint az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen megfenyegették, a család ezért volt kénytelen elmenekülni Afganisztánból.
A család többi tagja traumatizált állapotban került a tranzitzónába. Az anya és a nagyobbik, három éves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igényeltek volna. A kisebbik, akkor egyéves gyermek már a konténerbörtönben eltörte a kezét, hiszen ez egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy gyermekek helyezzenek el benne.
Ahogyan a bíróságon a családot képviselő Helsinki írja,
„a súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogvatartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezését a menekültügyi hatóságtól”.
Noha erre az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot.
Második alkalommal már azért kellett a strasbourgi bíróság sürgős intézkedését kérni, mert a családot – miközben még folyt a menekültügyi eljárás – az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában. A kitoloncolás előtt állók szektorába kerültek, ahol az apát hat napon át éheztették. Az éheztetés egészen addig tartott, amíg a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán a strasbourgi bíróság újabb ideiglenes intézkedéssel kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az apának.
A család végül 2018. november 19-én szabadult a tranzitzónából. A Fővárosi Törvényszék az édesanya és kisgyermekek különösen sérülékeny helyzetére tekintettel helyt adott az áthelyezési kérelmüknek. Az afgán család ma már Németországban él.
Ötévnyi működés után 2020 májusában számolták fel az embertelen röszkei és tompai tranzitzónákat. Ez azzal is járt, hogy azóta menekültkérelmeket már csak a szomszédos országok nagykövetségein lehet átadni.
Nem ez volt az első alkalom, hogy nemzetközi ítéletekben elmarasztalják a magyar államot.
Legutóbb június elején nyert pert a strasbourgi bíróságon egy iráni menekült család Magyarország ellen.
Februárban egy másik afganisztáni család szolgáltatott igazságot a bíróság. Őket Magyarország 209 napon keresztül tartotta fogva jogellenesen a tranzitzónában. A sérült és beteg apa megfelelő orvosi kezelést nem kapott. Az iskoláskorú gyerekekkel öt hónapon át nem foglalkoztak a hatóságok. Az egyik gyereket viszont tolmácsolásra használták: más, sokszor megbilincselt menekülők egészségi ellátásánál kellett fordítania.
2021 augusztusában befejeződött Abouzar Soltani és 12 éves fia, Amir 988 napon át tartó menedékkérő eljárása, mely során apa és fia összesen 553 napot töltöttek jogellenes fogságban a röszkei tranzitzónában. Ők 2018. december 5-én érkeztek meg a röszkei tranzitzónába, ahol 553 napon át tartották őket fogva, egészen addig, amíg a tranzitzónákat fel nem számolta a kormány részben egy éppen az ő ügyükben született uniós bírósági ítélet nyomán.
