A Reuters kérdésére Gulyás elmondta, miből fogja finanszírozni a kormány a Vodafone megvásárlását, elmondta, hogy nyilvánosságra fogják hozni amint az üzlet megkötetett, de az a feltételezés, hogy hitelből fedezik, „nem áll távol a valóságtól”.

A források folyósításaival kapcsolatban elmondta, az EU-ban mérföldkövekhez van kötve a pénzek kiutalása. Ha ezeket elérik, akkor kapjuk meg a kijáró összegeket.

Az ATV arról kérdezte még a minisztert utolsóként, hogy a családi pótlékot most duplán utalták, az iskolakezdésre való tekintettel, de ettől még októberben a családok ismét nehéz helyzetben lesznek. Gulyás elmondta, hogy a Nagycsaládosok Országos Szövetségének kérésére hozták még ezt a döntést évekkel ezelőtt.

Hozzátette, hogy nem terveznek emelni a családi pótlék összegén.

Arra, hogy miért nem emelkedett a családi pótlék összege több, mint 10 éve, elmondta, hogy felesleges kiemelni egy elemét a családtámogatási rendszernek, hiszen a sokgyerekes családok Európai összehasonlításban kiemelten magas támogatást kapnak. Elmondta, a jövő évi költségvetésben a családtámogatásokra szánt összeg semmivel sem kevesebb, mint az elmúlt években.

Gulyás a kormányinfón többször is kifejezte, hogy a kormány szeretné emelni a pedagógusok béreit. Ezt alátámasztva hangsúlyozta, hogy többen még szabadságuk alatt is tárgyaltak a bizottsággal, hogy az uniós pénzekből emelni tudják a tanárok fizetését.

A 24.hu kérdésére, hogy 12 év kormányzás után miért Brüsszelre várnak a pedagógusok béremelése kapcsán a 2013-14-es kompenzációkra hivatkozott, melyek szerinte történelmi mértékűek voltak, csak azóta a kormányon kívül álló okok miatt a tanári fizetések elvesztették a versenyképességüket. Válasza végére azonban megismételte, hogy –

szintén külső tényezők miatt – a kormány számít az uniós forrásokra béremelések kapcsán.

Továbbá nem válaszolt érdemben arra kérdésre, hogy lesz-e elég tanár a tanévkezdéskor az iskolákban.

Gulyás kérdésre válaszolva azt jelentette ki, hogy nem látja a „tiltakozó tömegeket” a fairtó rendelettel kapcsolatban, és nem tervezik megváltoztatni annak tartalmát.

Szerinte Schiffer András volt LMP-pártelnök a rendelettel kritikus véleménye „dogmatikai” (egyébként kivételesen nem az, konkrét jogi magyarázattal szolgált).

A 444 kérdésére Gulyás Gergely elmondta, az adófizetők azért járnak jól a Vodafone megvásárlásával, mert magyar tulajdonba kerül egy cég, ami profitot termel. Amikor a stratégiai célkitűzéseket elmondták, akkor szerinte arról volt szó, hogy magyar és nem állami tulajdonba kerül majd a cég, ezért csak 49%-os tulajdonrészt kap a kormány.

Azzal kapcsolatban, hogy augusztus 20-án kitüntette Siklósi Beatrixot, a Kossuth rádió csatorna-igazgatóját, aki körül korábban kirobbantak antiszemita vádak, még Köves Slomó is tiltakozott a kinevezése ellen. Gulyás elmondta, Siklósinak a 2006-ban „rendőrterror” idején tanúsított viselkedését díjazták.

Többszöri kérdésben sem volt hajlandó érdemben válaszolni arra, hogy ez hogyan fér össze a kormány által hangoztatott antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciával. A 444 kérdésére inkább visszakérdezett, és úgy reagált, hogy Siklósinak

vagy voltak, vagy nem voltak antiszemita botrányai.

Siklósi Beatrixszal kapcsolatban szerinte az a fontos, hogy 2006-ban kiállt az áldozatok mellett és ezzel érdemelte ki a kitüntetését. Az újságírótól még azt is megkérdezte, hogy jó véleménnyel van-e Churchillről, hiszen elolvasva az életművét az „nem férne ma bele”.

Gulyás nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy miért 49 százalékot vesz a magyar állam, és miért nem 51-et, hogy beleszólása is legyen.

Veszteséges a Vodafone az egyik  kérdező szerint, ez miért áll érdekében például a magyar pedagógusoknak? A kérdést Gulyás ledemagógozta. Állítása szerint

a magyar kormánynak stratégiai céljai voltak, így például a távközlés terén is. Gulyás szerint a 4IG kezdett a Vodafone-nal tárgyalni, és nem közvetlenül a kormány.

A miniszter szerint nemzetstratégiai célt is elér a befektetés, és talán még nyereséges is lesz.

A Mediaworks munkatársa a DK és Momentum európai parlamenti képviselőinek felelősségét fejtegette abban, hogy „lobbitevékenységüknek” köszönhetően nem kapná meg Magyarország az uniós pénzeket. Gulyás erre azt válaszolta, hogy ő alapvetően optimista, de ha valóban nem érkeznének meg a pénzek, akkor szerinte kizárólagos lenne az ellenzéki képviselők felelőssége.

Továbbá elmondta, hogy egyelőre nem született döntés arról, hogy összeolvad-e a  Vodafone a szintén állami kézben lévő Digivel. Ahogyan azt is elmondta, korai lenne az árakról beszélni, de azok biztosan, hogy csak pozitív irányba változhatnak.

Gulyás szerint igyekeznek mindent megtenni a gazdák valamiféle kártalanítására, de ennél több részletet nem közölt ezekről. Gulyás szerint az idei aszálykárok még nem tartoznak abba a kategóriába, amelyben már folyósít az EU segélyeket az adott országoknak.

„A kárfelmérések végén sem vagyunk”

– mondta Gulyás a kártalanítások állásáról.

A Napi kérdésére Gulyás Gergely miniszter elmondta, hogy a kormány két héten belül elő fog állni a rezsiköltségek csökkentésének újabb lehetőségeivel, beleértve az olyan technológiai megoldásokat is, mint a fűtési módok közötti váltás, például a split-klíma. Ez a miniszter szerint takarékosabb megoldás, mint a gázfűtés egyes formái.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, a kormány egyelőre nem tervezi kedvezményes áfakulcsok megemelését.

Gulyás Gergely a Mandiner kérdésére elmondta, 2200 határvadász fog szeptemberben esküt tenni, ez az egység jövő év elejére 4000 főre fog bővülni.

A pedagógus-béremelésekkel kapcsolatban Gulyás azt mondta, azon dolgoztak augusztusban, „még a szabadság alatt is”, hogy a lehető leggyorsabban a legjobb egyességre jussanak az Európai Bizottsággal, amely egyezség után történelmi léptékű pedagógus-béremelést tudnak eszközölni. Szerinte, akiket a Tanítanék mozgalom „támogat”, azok ez ellen dolgoznak, utalva a kormányzati kommunikációra, miszerint az ellenzéki Európai Parlamenti képviselők az EU-s pénzek Magyarországra utalását akadályozzák. Így javasolta a pedagógusoknak,

„a tiltakozás irányát a másik irányba fordítani”.

Az RTL klub arra volt kíváncsi a kormányinfón, hogy mi indokolja a Vodafone megvásárlását, miközben a kormány több állami beruházást is elhalasztott. Gulyás Gergely elmondta, hogy ez a lehetőség valószínűleg már nem állt volna fent egy vagy másfél év múlva.

További kérdésre Gulyás elmondta, hogy a kormány a vételár 49%-át fogja fizetni, arról azonban még nem lehet biztosat tudni, hogy a leendő többségi tulajdonos 4iG számára nyújtanak-e majd állami hitelt.

Miután kifinomultan demagógnak minősített az RTL kérdését arra, hogy nem volna-e nagyobb szükség erre a pénzre a pedagógusok bérének emelésénél, elmondta, hogy mivel a Vodafone nyereséggel működő cég, ezért a cég megvásárlása következményeként befolyó összegeket akár a pedagógusbérekre is tudnák fordítani. Igaz, az ügylet megtérülésének hosszáról majd csak az ügylet aláírása után fogunk többet tudni.

Az OMSZ döntéshozói által közzétett nyílt levélben említett  nyomásgyakorlás is felmerült. Az OMSZ szerint ugyanis

„(…)az Operatív Törzzsel folytatott kapcsolattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig, ami nagy mértékben rátelepedett előrejelzéseink kiadására, kommunikációjára és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot. Határozott álláspontunk, hogy az OMSZ kollégái a jelentős döntéshozói nyomásgyakorlás alatt dolgoztak.”

Gulyás szerint a nyomásgyakorlás vádja nem áll meg: „A szavak általános értelme szerint, ahogy én ezt értelmezem, úgy nem igaz ez állítás.”

Az RTL Klub továbbá emlékeztet rá, hogy korábban Nagy István agrárminiszter és Orbán Viktor is méltatta az OMSZ szakmai munkáját. Ezzel kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy nem véletlen, hogy a szakszolgálat a Technológiai és Ipari Minisztérium alá került az Agrárminisztérium helyett és megismételte állítását, hogy az OMSZ előrejelzései általában is pontatatlanabbak mint más országok meteorológiai szakszolgálatai.

Arra kérdésre, hogy a Bizottsággal folytatott tárgyalás eredményeképpen hány törvényt fognak módosítani nem mondott konkrétumokat. Annyit azonban elmondott, hogy

október végéig több mint tíz törvényt terveznek módosítani.

Az építőiparral kapcsolatban optimista Gulyás szerint jövőre is megtartják az 5 százalékos áfát az ágazatban, így remélik, hogy még növekedni is tud az ipar, bár az állami megrendelések valószínűleg csökkenni fognak.

Gulyás szerint már zajlik a felmérése annak, hogy a különböző oktatási intézmények fűtési költségei hogyan alakulhatnak majd. Közel 23 milliárd forint növekedéssel számol a közigazgatási fűtési költségek terén a kormány.

Kisfaludy László államtitkár megjegyzéséről, hogy nem kell 20 foknál feljebb tekerni a fűtést az iskolákban, Gulyás azt mondta, szerinte az a miniszter véleménye, kormánydöntés egyelőre nem áll mögötte.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a TV2 kérdésre elmondta, jól állnak az ország gáztározóinak feltöltésével. Ezek töltöttségi szintje Gulyás szerint nem a százalékos arányában lényeges, hanem az a fontos adat, hogy hány napra elegendő gáz van. Jelenleg 3,8 milliárd köbméter van a tározókban, ez az ország 76 téli napi ellátására elég a lakossági és az ipari felhasználásnál, csak lakossági felhasználás mellett akár fél évre is elegendő. 60,6% a töltöttségi szint egyébként.

Gulyás Gergely szerint Magyarország egy jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, 22-23 millió ember ellátásáról tud gondoskodni egy jó évben, így az aszály ellenére is biztosított az ország élelmiszer-ellátása.

A HVG arra volt kíváncsi, hogy voltak-e hatástanulmányok, kimutatások arra, hogy ilyen helyzetben jó ötlet ekkora költés.

Gulyás szerint az ilyen nagy eljárásoknál egy hosszú értékelési folyamat van. Ez több hónapos, részletes folyamat, és csak akkor tud az állam vásárolni, ha nemzetközileg elismert könyvvizsgáló szerint is rendben van az összeg.

Szerinte a könyvvizsgálat vissza fogja igazolni, hogy a vételár reális-e, vagy sem.

Kérdésre válaszolva Gulyás azt is elárulta, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter tárgyalt vasárnaptól hétfőig Moszkvában energetikáról.

Kórházakat, szociális intézményeket és iskolákat mindenképpen nyitva kell tartani a kormány szerint, akkor is ha drága a fűtés – válaszolta Gulyás egy további kérdésre.

Gulyás hangsúlyozta a továbbiakban, hogy szerinte nincs 16 ezres hiány az oktatási szakmában.

Mint arról a Mérce beszámolt, időközben a tanári pályát elhagyók száma jelentősen megugorhatott a nyár folyamán.

„A két nyári sztrájktárgyalásos fordulóval felgyorsult a pályaelhagyás, miután a kormányzati hozzáállástól sokan besokalltak”

– nyilatkozta a Mércének Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Gosztonyi értesülései szerint 5-15 közötti létszámban állnak fel egy-egy tantestületből a pedagógusok, jónevű intézményekben is. A szakszervezeti vezető szerint jövő héttől hozzávetőleges, október elején pontos adatok is jönnek majd.

Gulyás a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy a Bizottságnak 30 napja van válaszolni, és optimisták, mivel az a Bizottság összes javaslatát vagy elfogadták, vagy a konzultáció során megállapodtak. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a tárgyalások a „legmagasabb nem politikai szinten zajlanak”, azonban szerinte a Bizottság politikai döntést fog hozni.

Arra a kérdésre, hogy a Vodafone felvásárlása kapcsán felmerült ár túl magas-e, azt válaszolta, hogy ilyen esetekben nemzetközi könnyvizsgáló cégek nézik át az adásvételt, amely vizsgálat az árra is kiterjed, és azt ebben az esetben is jóváhagyták.

Továbbá elmondta, hogy  2010 óta a kormány célkitűzése, hogy az energiaszektor, a bankszektor, a média- és a távközlési szektor, valamint a kiskereskedelem, legalább felerészben, de inkább egészben hazai tulajdonban legyen, legyen az állami vagy magán. A Vodafone felvásárlása ebbe az irányba tett lépés.

Uniós pénzek ügyével kapcsolatban a miniszter az ATV-nek elmondta, attól függetlenül, hogy az Európai Bizottság helyzetértékelése megegyezik-e a kormányéval, mindketten abban érdekeltek, hogy olyan intézményrendszert hozzanak létre, ami az EB szerint is garantálja hogy az EU által támogatott közbeszerzések hatékonyak és korrupció mentesek legyenek. Gulyás hozzátette,

az eddigi forráselosztás sem volt elnéző a kormány szerint.

Elmondta, nincs titkolnivalójuk az EB előtt, olyan intézményi garanciákat is megadnak, amelyek más EU-s országok közbeszerzési eljárásihoz hasonlítva is többletgaranciát jelentenek.

Elmondta, soha fel sem merült feltételként az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.

Az ársapkákkal kapcsolatban elmondta, azokat október 1-ig fenntartják, az élelmiszer-ellátóknak már volt lehetőségük a felkészülésre, a határidő előtt 1-2 héttel hoznak majd döntést azok meghosszabbításáról.

Az ATV kérdésére Gulyás Gergely megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még szabadságon van. Az OMSZ-botránnyal kapcsolatban arról beszélt Gulyás ismét, hogy kompetencia-problémák állnak a menesztések mögött, de nem kívánt a részletekbe bocsátkozni,

így nem tudhattuk meg, hogy az augusztus 20-i tűzijáték elmaradása mellett milyen más szakmai ok merült fel.

Gulyás szerint semmilyen kommunikációs probléma nem volt az Operatív Törzs és az OMSZ között, és

nem látja szükségesnek az OMSZ vezetői által ma kért független vizsgálatot az ügyben, valamint nem gondolja, hogy politikai nyomásgyakorlás történt – szerinte „senki nem akart időjóslásba bocsátkozni” az Operatív Törzsön belül.

Gulyás Gergely a köztévé kérdésére elmondta, hogy mi indokolta az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) két vezetőjének felmentését. Szerinte a vezetők menesztésére tűzijátéktól függetlenül is sor került volna, és egy hosszabb távú folyamatnak került pont a végére. Elmondása szerint a szaktárca nem volt elégedett a vezetők szakmai munkájával, mivel az előrejelzések pontatlansága kompetenciabéli hiányosságok kérdését vetette fel.

Az Európai Bizottsággal több területen is folytatnak tárgyalásokat, ezek érintik a 7 éves költségvetés operatív programjainak kialakítását és a helyreálélítási alapot – mondta el Gulyás Gergely, elmondta azt is, a tárgyalások során a kondicionalitási eljárásé volt az elsőbbség.

Tegnap éjfélig kellett választ adni a Bizottság kérdéseire, Gulyás szerint intenzív tárgyalásokon vannak túl. A miniszter elmondta, az elmúlt 2 hétben napi rendszerességgel egyeztettek a kijelölt képviselőkkel, ami után olyan választ tudtak küldeni amelyben az összes írásban feltett javaslattal kapcsolatban egyezségre jutottak.

Így szigorúbb rendszert alakítanak ki az uniós pénzek ellenőrzésére, erről a technikai egyeztetések még zajlanak.

„A technikai egyeztetések lezárása után a helyreállításai alap és a hétéves költségvetést magában foglaló alap is folyósításra kerülhet Magyarországra,”

– mondta el Gulyás, hozzátéve, a Bizottság elmúlt hónapban mutatott együttműködő készségről remélik, hogy a továbbiakban is fenmarad.

Kormányülés után kezdődött el az e heti kormányinfó. Gulyás Gergely beszámolt róla, hogy a Semjén Zsolt vezette ülés témája többek közt az energiaellátás volt. Erről azt mondta Gulyás, hogy a magyar energiaellátás biztosított, folyamatosan tárgyalnak beszerzésekről és a tartalékok bővítéséről. Megismételte, hogy a háború miatt az energiaárak növekednek, ezért a kormány kénytelen volt áthangolni a rezsicsökkentést.

A hazánkban elérhető földgázból szerinte az orosz a legjobb minőségű, utána következik a magyar. A nyugati országokból származó földgáz Gulyás szerint a legrosszabb minőségű.

1729 köbméter, illetve az ennek megfelelő fűtőértékű gázmennyiségig tart a csökkentett ár.