Civil környezetvédő és más társadalmi szervezetek tartanak szerda este tüntetést a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt az erdőirtás szabályait jelentősen lazító rendelet ellen. A demonstrációt hangsúlyosan pártoktól függetlennek hirdették, miután az elmúlt hét végén az LMP tartott tüntetést a témában a Vértanúk terén.
Noha kedden Nagy István agrárminiszter utasításba adta, hogy bizonyos, környezeti és természeti szempontból értékesebb erdőkben ne alkalmazzák az erdőirtást liberalizáló rendeletet, ez nem jelent garanciát, hogy így is lesz.
Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma kiadott miniszteri utasítás jogi hierarchia szempontjából aligha írja felül a magasabb rendű jogszabályt, a korábban kiadott kormányrendeletet.
„A gond csak az, hogy a favágó állampolgárnak a kormányrendeletet kell betartania, a miniszteri utasítást legfeljebb a főosztályvezetőn lehet számonkérni”
-írja az LMP volt társelnöke.
Környezetvédő szervezetek ugyanakkor üdvözölték a miniszteri utasítást – mindazonáltal, ahogy az egyes erdészetek vállalásai esetében is, hangsúlyozzák, hogy még nem látják teljesen biztosítottnak a felelős erdőgazdálkodást.
Ahogy a Greenpeace a tüntetésre mozgósító levelében írja,
„Erdeink továbbra is veszélyben vannak! A kormány tűzifarendelete hatályban maradt. Ugyan az agrárminiszer utasításban enyhített a szabályozáson, de ez nem vonatkozik minden védett erdőre, például magánerdőkre sem, ott továbbra is mehet a tarvágás.”
Amellett pedig hogy üdvözlik a miniszter utasítását, a WWF is felhívja a figyelmet a problémákra, miszerint
„Továbbra sem egyértelmű, hogy a magánkézben lévő védett és Natura 2000 erdőknek mi lesz a sorsa. Szintén nem világos, hogy az erdőfelújítási kötelezettséggel kapcsolatos szabályozást módosítják-e, vagyis marad-e az ökoszisztémákat pusztító inváziós fajok terjedését elősegítő veszélyhelyzeti rendelkezés.”
A szerdai demonstráción kint vannak munkatársaink, élő közvetítésünk az alább követhető:
Lent pedig szöveges percről percre beszámolónk olvasható.
Nyolc előtt nem sokkal a Roosevelt téren véget ért az erdőirtás elleni tüntetés, így ezt a percről percre közvetítést is befejezzük.
A beszédek, valamint a tüntetés hivatalos vége után a műsorvezetők meginvitálták a tömeget a Roosevelt tér közepén található parkos területre, ahol a résztvevők fotózkodtak az öreg akáccal,
sokan pedig meg is simogatták a sokat látott fát.
Szerencsére az igen öreg és beteges, rozzant állapotú fára nem mászott fel senki (hisz az mégis rosszul venné ki magát, ha egy erdőmentő tüntetésen pusztulna el). Aki a fáról többet szeretne tudni, ezen a linken olvashat róla.
Bojár Iván András és felszólalt. Az író felhívta rá a figyelmet, hogy egy ősöreg fa is található a téren, ami tanúja volt a magyar történelem sok fordulópontjának. Szerinte a kormány ilyen fákat élne fel, mikor már „minden gyerek figyelme a klímavédelem felé fordul.”
Bojár elmondta, szerinte a kormány olajjal táplálja a tüzet, miközben elszáradnak a vetések, és aki ez ellen felszólal, „az libsibolsi”, és trollhadsereget szabadítanak rá. Függetlenül attól, hogy jobb vagy baloldali, minden magyar emberé az erdő Bojár szerint.
A jogszabályi védelem szerinte éppen azt jelentené, hogy nekünk őrzi meg a fákat, de a kormány épp az ellenkezőjét csinálja. Közölte, hogy meg fogjuk védeni a fákat, a tömeg erre hangos „Megvédjük!” skandálással reagált.
„Kedves barátaim, ebből a rendeletből nem lesz semmi!”
– jelentette ki Bojár.
A 10 Millió Fa Egyesülete nevében közölte, hogy ők sosem politizáltak, ők csak 10 millió fát akarnak ültetni, de „Európa Bolsonaro-ja” meg százmilliót akar kivágni.
Szerinte a kormányzat mismásolással próbálja elterelni a figyelmet, ő is megemlékezett róla, hogy a tegnapi miniszteri utasítás nem ér sokat. Azt is kiemelte, hogy hamarosan gazdatüntetés lesz, és annak is a klímaválság az oka.
„Forró ősz lesz”
– jelentette ki.
Civil ellenállásra van szükség Bojár szerint, aki kirángatná az erdők védelmét a jobb- és baloldali politikai szembenállásból.
Miután Búzás Bence előadta a Ne vágj ki minden fát! című közkedvelt Bródy-dalt, a műsorvezetők felolvasták a támogató szervezetek neveit és üzeneteiket.
Támogató szervezetek, melyek közül többen is üzentek:
- aHang
- Habitat for Humanity Magyarország
- XFOREST.HU
- MyForest
- GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete
- Erdőmentők
- Zöldellő Sárrét Egyesület
- Gaja Környezetvédő Egyesület
- Székeszöldvár
- Civil Zöldítők Egyesülete
- Zöld Küldetés Egyesület
- MAG – Miénk a Grund Városvédő Egyesület
- InDaHouse Hungary Egyesület
- Budapesti Komposztbarátok Szövetsége
- Életfa Környezetvédő Szövetség
- Zöld Akciócsoport Nyíregyháza
- Stop Avalon Tata
- TETT Egyesület
- Nagy Tavak Koalíció
- Völgyerdő Természetvédelmi Park
- Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület
- Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület!
- Kaptárkő Egyesület
- Green Guide Budapest
- Buddha FM
- Ökotárs Alapítvány
- Éghajlatvédelmi Szövetség
- Reflex Környezetvédő Egyesület
- Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány
- Gödi Ökoklub
- Nagykovácsi természetvédők
- Extinction Rebellion Magyarország
- Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
- Fridays For Future
- Az Emberség Erejével Alapítvány
- Mentsük meg a Bükköt!
- Összefogás a Balatonért Egyesület
- Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány
- Motorosok az Állatokért,
- Állatmentő Angyalok Alapítvány
- Etyeki Családfasor egyesület
Az üzenetek javarészt a jövő generációk életének biztosításáról, az erdők fontosságáról és a klimatikus extremitások elleni védekezésről szóltak. Volt, aki tuskók helyett fákat követelt, többen szórakoztatták a közönséget szóviccekkel, de egy Dalai Láma-idézet is elhangzott.
A Jane Goodall Intézet képviseletében Döbrösi Laura színművész lépett a színpadra. Jane Goodall kedden videóüzenetben szólalt fel az erdőirtást lehetővé tévő rendelet ellen, amelyben elmondta azoknak, akik aggódnak a gyermekeik jövőjéért: „tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében!” Döbrösi az ő üzenetének magyar fordítását olvasta fel először.
Döbrösi elmondta, azért van itt, hogy eltöröljék a fairtó kormányrendeletet. Felhívta rá a figyelmet, hogy „az erdő nem tűzifa”, és hogy elege van belőle, hogy csak rövidtávon gondolkodunk. Szerinte csak úgy szabad használni az erdőket, ha vigyázunk is rájuk.
Döbrösi úgy fogalmazott: a rendelet avítt, káros és veszélyes.
Molnár Áron a NoÁr mozgalom részéről a szolidaritás és a cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Ezután felmérte a közönség demográfiai jellemzőit, majd kijelentette róluk hogy szolidárisak.
Az eredmény fényében megtapsoltatta a résztvevőkkel önmagukat, és felszólította őket, hogy álljanak ki minden fontos társadalmi ügy mellett. Az előadó meghívta a közönséget a szeptember másodikai diáktüntetésre.
Molnár felszólította közönségét, hogy jelentkezzenek erdőőrnek, hogy közösen védhessék testükkel a „magyar erdőket”. Hangsúlyozta a vidék természeti kincsei melletti kiállás fontosságát. A népszerű ellenzéki előadóművész szokásához híven hangsúlyozta, hogy demokratikus országot kíván építeni.
Végül a refrén betanítása után közönségével együtt elénekelte Levegőt! című nótáját.
F. Nagy Zsuzsa, a Zöld Kapcsolatok Egyesület képviseletében színpadra lépve elmondta, hogy jelenleg is dolgoznak a „Mentsük meg a Bükköt!” programon, aminek szintén a fairtó kormányrendelet visszavonatása a célja.
Az erdőőrséghez csatlakozó aktivistákat méltatva arról is beszélt, hogy „ők azok, akik nem csak az interneten nézegetik a csodálatos Bükköt”.
Szerinte, ha rövidtávú érdekeink miatt feláldozzuk az ökoszisztémát, nincs sok esélyünk hosszútávon.
F. Nagy elmondta, hogy nemrég tért vissza a Lyukó-völgyből, ahol a mélyszegénységgel is szembesült, kitért rá, hogy nem lehet a környezettudatosságot számon kérni a szegényeken, akik gyakran néhány nap alatt eltüzelik a szociális tűzifát, és úgy szereznek utánpótlást, ahogy tudnak.
Szerinte azokat kell elítélni, akik a jelenlegi helyzet kialakulásához hozzájárultak. Állítja, lenne mit ellenőrizni a szociális tűzifa szétosztásával kapcsolatban: beszámolt róla, hogy látta, ahogy sokszor helyi prominenseknek osztogatják azt, miközben a közmunkások fagyott gallyakat szednek a fűtéshez.
F. Nagy szerint a passzív, energiatakarékos házak építése lenne inkább a prioritás.
A szónok szerint nem alaptalan a gyanakvás a kormányzat szándékait illetően, miután harácsolók vetettek szemet az erdőkre.
„A vizeinket, úgy tűnik, már elvesztettük, de az erdőinket nem engedjük!”
– közölte F. Nagy, amire a tömeg hangos „Nem hagyjuk” skandálással reagált.
A Zöldellő Sárrét Egyesület nevében Kecskés Tímea szólalt fel.
Az aktivista elmesélt egy személyes történetet a fákkal kapcsolatban, miszerint kiskorában kiszökött az ablakon felmászni a szilvafára, hogy ott olvasson, majd arról beszélt, hogy régen a nagyapjával kirándult az erdőben. Kifejtette, hogy anyaként, szülőként klímaszorongó, ezen pedig azzal próbálnak segíteni az egyesületükkel, hogy a saját környezetben tesznek valami hasznosat.
Egyik céljuk, hogy gyerekeik is lássanak erdőt, tudjanak erdőben sétálni.
Tapasztalta, hogy milyen tarra vágott erdőben kirándulni, és nem találta jónak. Hangsúlyozta az apró lépések fontosságát a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén – és véleménye szerint sokan, apró lépésekkel az erdőirtó rendelet visszavonását is el tudják érni.
Felhívta a figyelmet, hogy a rendelet a hozzájuk hasonló kis egyesületek tevékenységét is zárójelbe teszi – ugyanitt felszólította közönségét, hogy mindenki ültessen fákat. Lehetőleg többet, de legalább egyet, mert véleménye szerint ezt tudja megtenni az egyes ember.
Rodics Katalin állt színpadra a Greenpeace képviseletében, aki arról beszélt, hogy a tegnapi győzelmi hírt „félrevezetőnek” titulálta, szerinte a miniszteri utasítás csak kommunikációs fogás volt, hogy eltántorítsák a mai rendezvény résztvevőit.
Rodics emlékeztetett rá, hogy ez csak egy miniszteri utasítás, ami nem ír felül miniszteri rendeleteket, tehát nem lehet senkit szankcionálni, aki nem tartja be.
A kormány erdészeti éves jelentéseinek átfésüléséről is beszámolt a szónok, aki szerint a világháború után megduplázódott Magyarország erdős területeinek mérete. Rodics elmondta, hogy 2016-ban fordult át a trend, ekkor kezdett el csökkenni a magyarországi erdőterület.
A szakértő azt is elmondta, hogy ráadásul beleszámolja a kormányzat az erdőterületbe a tarra vágott erdőket, az akácosokat és a friss faültetvényeket is.
„Az elővilág egy fantasztikus háló, ahol minden élőlénynek megvan a maga szerepe”
– mondta Rodics, aki szerint a kormányzat továbbra sem hajlandó visszavonni az erdőirtó rendeletét.
„Ne hagyjuk!”
– tette hozzá elérzékenyülve, majd elmondta, egy-egy fa rengeteg széndioxidot képes megkötni, rengeteg állatnak ad otthont.
Szabó Simon elszavalta Az erdő fohászát, majd McMenemy Márk vlogger társaságában köszöntötte a résztvevőket.
Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok a tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába
menekülsz a tűző nap elől, s gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja
és én vagyok az ágy, amelybe fekszel, a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!
Emlékeztettek, hogy Nagy István utasítása nem írja felül a kormányrendeletet, ezért a rendelet visszavonásáig tiltakozniuk kell. Majd felhívták a figyelmet, hogy pártpolitikamentes rendezvényen vannak, amit azért tartanak fontosnak, mert így tudják a legtöbb emberhez eljuttatni üzeneteiket.
Kifejtették, hogy azért az MTA előtt gyülekeznek a Parlament helyett, mert a józan észre kívánnak hatni. Ezután a civil összefogást, az optimizmust és másegyebeket méltattak.
A műsorvezetők felszólították a tömeget, hogy jelentkezzenek az erdőőrségbe, hogy fizikailag akadályozzák meg az erdőirtást.
A Magyar Tudományos Akadémia előtt hippiruhát viselő gólyalábasok járkálnak az emberek között, míg a résztvevők a beszédeket várják távolabb, a Roosewelt tér fáinak árnyékában.
Fotó: Dián Ákos / Mérce
Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce
Többek között erről beszélt a Másfélfok sajtóklubjában az elmúlt héten Gálhidy László erdőökológus, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. A műsorban a szakértők az erdőgazdálkodás számos aspektusát körüljárták, ahogy nagyobb képet is kaphattunk arról, milyen környezeti-társadalmi hatásokkal járna az alkalmazása.
A Másfélfok sajtóklubján elhangzottakról ebben a cikkünkben számoltunk be.
Kétségtelen, hogy a szilárd tüzelőanyagok különösen fontosak Magyarországon, miután a háztartások 40 százaléka használ ilyen fűtési rendszereket – ráadásul rendszerint a kistelepüléseken élő, szegényebb emberek fűtenek fával, szénnel, miegymással.
A fakitermelés felpörgetését ösztönző kormányrendelet azonban aligha segít épp a leginkább rászorulókon.
Ehhez ugyanis kiterjedtebb szociális tűzifa-programra lenne szükség. Így viszont elsősorban a gázról fára váltók, és a nagyobb vásárlóerejű családok félő, hogy felvásárolják a száraz, legjobb minőségű tűzifát. Akár már azelőtt, hogy az önkormányzatok feltölthetnék szociális tüzelőkészleteiket.
Hogy miért rossz a rendelet szociális szempontból a jelenlegi formájában, és mit lehetne tenni, arról korábbi cikkünkben értekeztünk.
A kormányzati kommunikáció megjelenése után szinte rögtön látványosan tagadni kezdte, hogy az erdőirtást szinte bármilyen megkötés nélkül lehetővé tévő rendeletet betűjének megfelelően kívánnák alkalmazni.
Ez persze nem akadályozta meg a kormánypárti trollhadsereget, például Trombitás Kristóf influenszert hogy hasonlóan bátran álljon ki a környezetpusztítás mellett, mint anno a Fidelitasz, aminek tagjai lekaszáltak egy méhlegelőt.
A hivatalos kormányzati kommunikáció ehhez képest az elmúlt másfél hét után már ott tart, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (és számos más szereplő) nyugtató posztjai után
Nagy István agrárminiszter immár klasszikus faölelgetős fotóval illusztrájla, mekkora barátja az erdőknek.
A miniszteri falölelgetés előzménye, hogy utasításba foglalta az erdőirtás tilalmát az állami tulajdonú védett területekre vonatkozóan. Hogy miért kétséges a védett erdők ilyetén védelme, arról ebben a cikkünkben írtunk.
Alig néhány nap eltéréssel két tüntetést is szerveztek a tarvágásokat lehetővé tévő törvény ellen. Az egyiket – eleinte magát fel nem fedve – a Lehet Más a Politika, a szerdait pedig civil szervezetek, hangsúlyosan pártpolitika-mentes rendezvényként (igaz, az LMP ennek ellenére külön közleményben jelezte, hogy politikusai részt fognak venni a tüntetésen).
Szembetűnő, hogy a nyár során a katás tüntetések esetében is – a Kétfarkúak tüntetéseit leszámítva – a civilek, pártonkívüliek sokszor ódzkodtak a pártok részvételétől, pártzászlóktól.
Ezúttal megkérdeztünk néhány, a mai tüntetés szervezésében résztvevő szervezetet, hogy miért nem kívánnak pártok színpadára állni.
Bogdán Erik cikkéből kiderülnek a válaszok.
