Írásunk folyamatosan frissül.
Boris Johnson miniszterelnök csütörtökön délután 13:30-kor hivatalosan is bejelentette a lemondását. Azt mondta, „addig marad a helyén, míg új vezetőt nem választ a Konzervatív Párt”.
Ezzel egyúttal lemondott a miniszterelnöki tisztségről is. Utóbbi pozícióban addig maradna, amíg ki nem választják az utódját a párton belül. Addig ügyvivőként jár el.
Johnson elmondta, hogy „a világ legjobb munkahelyét” fogja odahagyni, s arról is szólt, hogy megpróbálta meggyőzni a párttársait, hogy most „excentrikus” volna a vezetőváltás. Ám ők – a jelek szerint – hajthatatlanok voltak.
A BBC brit közszolgálati adó értesülései szerint Boris Johnson miniszterelnök ma bejelenti a lemondását a Konzervatív Párt éléről, egyben pedig jelezni fogja, hogy csak a párt őszi tisztújításáig marad miniszterelnök.
Az utóbbi napokban Johnson 27 közeli munkatársa és a kormánya 5 tagja nyújtotta be a lemondását. Kedden lemondott Rishi Sunak brit pénzügyminiszter, illetve Sajid Javid egészségügyi miniszter. A döntésüket azzal indokolták, hogy megrendült a bizalmuk Boris Johnson kormányfőben.
Ugyancsak kedden távozott Michelle Donelan kinevezett oktatási államtitkár és Brandon Lewis, az Észak-Írországért felelős miniszter is. A lemondásukban az is szerepet játszott, hogy az elmúlt napokban a sokadik botrány rengette meg a Konzervatív Pártot. Chris Pinchert, a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős helyettes vezetőt azzal vádolják, hogy a múlt héten a Konzervatív Párt klubjában részegen két férfit is illetlenül fogdosott. A politikus lemondott a tisztségéről, majd pénteken a frakciótagságát is felfüggesztették.
A lemondási hullám óta eltelt 48 órában Johnsont több tucatnyi konzervatív politikus szólította fel a mihamarabbi távozásra.
Kora délután megszólalt Keir Starmer, a Munkáspárt elnöke is. Kijelentette, hogy a Munkáspárt bizalmatlansági szavazást fog kezdeményezni Boris Johnsonnal szemben, ha a konzervatívok ezt nem teszik meg.
Starmer elmondta, hogy Johnson „alkalmatlan a miniszterelnöki posztra. Ez már nagyon-nagyon régóta nyilvánvaló”.
Eddig tartott
Boris Johnson kormányához megannyi botrány fűződik lényegében 2019 óta, amikor a parlamenti választáson óriási felhatalmazást kapott a választóktól. A Konzervatív Párt akkor 80 fős, jelentős alsóházi többséggel alakított kormányt.
A legnevezetesebb skandallum a tavaly november végén kirobbant „partygate”, amely során fény derült arra, hogy miközben 2020 és 2021 nagy részében az ország lakossága épp megbirkózni próbált a koronavírus-járványhoz kötődő szigorú lezárásokkal, addig a brit miniszterelnök hivatalos rezidenciájának számító Downing Street 10-ben rendszeressé váltak a járványügyi korlátozásokra fittyet hányó mulatozások, amelyeken a miniszterelnök is részt vett.
A botrány következtében a májusi önkormányzati választásokon kifejezetten rosszul szerepelt a Konzervatív Párt, országosan 399 képviselői helyet veszítettek, s elbukták az egyetlen walesi önkormányzatukat, illetve a második képviselői helyüket Skóciában. A vereség után a konzervatívok bizalmi szavazást kezdeményeztek, de ekkor még nem volt meg a többség a miniszterelnök leváltására.
A kormány bírálói szerint a Johnson-kabinett képtelen érdemi válaszokat adni az egyre mélyülő megélhetési válságra, az elszálló energia- és élelmiszerárakra. A brexit után válságról válságra döcögő szigetországban a lakhatási költségek folyamatosan emelkedtek, s mára nagyon sokak számára megfizethetetlenek.
A belpolitikai botrányok és nehézségek mellett az Egyesült Királyság kormányának folyamatos incidensei voltak az Európai Unióval, Észak-Írország kérdését nem sikerült rendeznie, ráadásul Skócia is jelezte, hogy amint lehet, ismét népszavazást kezdeményeznek az Egyesült Királyságból való kiszakadásról.
