Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Tiltakozom, mert évek óta hiába mondjuk, hogy baj van” – megrendítő levélben mondott fel egy pilisborosjenői iskola igazgatóhelyettese

Igazán őszinte és megrendítő levelet tett közzé néhány napja egy pilisborosjenői általános iskola intézményvezető helyettese – méghozzá az illetékes tankerületi igazgatónak küldött felmondólevelét.

Jávor Csaba a közösségi oldalán nyilvánosságra hozott levelében azt kéri, hogy 26 év után, augusztus 31-ével szüntessék meg jogviszonyát, ennek indoklását pedig hosszan ki is fejti.

„26 évig tanítottam ebben az iskolában, a környék egyik legjobb oktatási intézményében, kiváló tantestülettel és az egyik legkiválóbb intézményvezetővel, akit ismerek. Rendes körülmények között eszembe sem jutna távozni. Lemondásom oka a tiltakozás”

– fogalmaz.

Az igazgatóhelyettes a sztrájkoló tanárok béremelésre vonatkozó egyik legfőbb követelése mellett a rendszer más problémáira is rávilágít. Mint írja, az állami közoktatás jelenlegi rendszere indokolatlanul túlterheli a diákokat és a pedagógusokat, káros mentális és testi egészségükre, valamint ellentmond a korszerű és hatékony pedagógiai elveknek. A közoktatás jelenlegi koncepcióját (már ha létezik egyáltalán ilyen – teszi hozzá) nem széleskörű szakmai egyeztetések, hanem álegyeztetések, pedagógusokkal szembeni előítéletek és elavult pedagógiai szemlélet határozzák meg; a közoktatás működtetésének kizárólag financiális szempontjai vannak, szakmai, pedagógiai, emberi szempontok szóba sem kerülnek. Szerinte az iskolák és pedagógusok minden szakmai önállóságát elvették, önálló gondolatok nélküli végrehajtókká degradálták őket.

„Tiltakozom, mert a pedagógusok – főleg a pályakezdők – és egyéb iskolai dolgozók munkabére meg sem közelíti azt a mértéket, amelyet a rájuk bízott felelősség indokolna! Tiltakozom, mert évek óta hiába mondjuk, kiabáljuk, írjuk le, hogy baj van, a döntéshozók nem akarják meghallani, vagy ha mégis, látszatmegoldásokkal kezelik! Tiltakozom, mert a pedagógusok sztrájkjogát korlátozzák!”
– írja.
Felmondólevelének végén az iskola 22 pedagógusa is szolidaritását fejezte ki az igazgatóhelyettessel:
„A Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola pedagógusaiként mindenben azonosulunk Jávor Csaba a közoktatás helyzetéről megfogalmazott álláspontjával, erkölcsileg és morálisan teljességgel kiállunk munkatársunk mellett. Megértjük döntését, még akkor is, ha egyéni szempontok miatt még a folytatás mellett döntöttünk”
– állnak ki kollégájuk mellett.
A pilisborosjenői pedagógushoz hasonlóan sokan fontolgatják a felmondást, de ők egyelőre a munkahelyükön maradva próbálják felhívni a figyelmet a helyzet súlyosságára. Mint arról nemrég beszámoltunk, egyre többen helyezik letétbe a felmondásukat, abban bízva, hogyha elég sokan tesznek így, sikerül lépésre kényszeríteni a kormányt. A felmondásokat ügyvéd és közjegyző jelenlétében letétbe helyezik, senkiről semmilyen adat nem szivárog ki, az egész folyamat titkos. Csak akkor adják le a felmondásokat, ha megfelelő mennyiségű felmondólevél összegyűlik ahhoz, hogy nyomást tudjanak gyakorolni a döntéshozókra.
A pedagógus-szakszervezetek sztrájktárgyalása eközben folytatódik a kormánnyal, a legutóbbi, múlt heti forduló ezúttal sem hozott átütő eredményt. Minimális előrelépés, hogy a szakszervezetek a sztrájktárgyalások során először kaptak írott ajánlatot a kormánytól, amire „nem mondtak sem igent, sem nemet”.
Az ajánlatban négy sztrájkkövetelésre reagált a kormány: a pedagógusok 45 százalékos béremelésére, a nem pedagógus munkakörben alkalmazottak bérének emelésére, a heti 22 tanóra megtartására, valamint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb 35 órában való beoszthatóságára.

 

A kormány szerint „a gazdaság teljesítőképességén” múlik a béremelés, illetve „az Európai Bizottsággal folytatott megállapodástól is függ”. A heti 22 tanórával kapcsolatban úgy érvelnek, hogy a 22-től 26 tanóráig terjedő szabályozás „az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását” teszi rugalmasabbá. A kormány a Klebelsberg Központ felmérése hivatkozva állítja, a pedagógiai asszisztenseket nem osztják be heti 35 órán felül.

A szakszervezetek szerint a kormány ajánlata továbbra is elégtelen, ugyanis nem kaptak „részletes, tételes és érdemi” béremelési ajánlatot azon a háromszor tíz százalékon kívül, amelynek az első részletét már megkapták a pedagógusok januárban, és amely a szakszervezetek szerint valójában nem béremelés, hanem „ágazati szakmai pótlék” volt, amit bele kéne építeni a bérezésbe.

A szakszervezetek választ várnak arra, hogy a háromszor tíz százalékon túl mit ajánl a kormány a pedagógusok számára, és tudni szeretnék, milyen ütemezéssel fog ez történni.

Címlapkép: Fotó: Juhász Vanessza / Mérce