Ez a cikk több mint 1 éves.
„Térségünk zöld úton jár! Egyedülálló fásítási program veszi most kezdetét. Elkezdtük a gödi véderdő telepítését. Március 15-ig tízezer fát ültetünk a településen”
– posztolta Facebook-oldalán tavaly novemberben Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő azokat a fotókat, amelyeken ő maga is bőszen ülteti a vékonyka vesszőket a gödi Samsung-gyár és a tőle pár száz méterre fekvő lakóházak között.
Azóta kitavaszodott, sőt az első nagyobb kánikula is megérkezett, a majdani véderdő – amely elvileg a gödi Samsung akkumulátorgyárának környezeti hatásaitól hivatott védeni néhány évtized múlva a lakosokat, amennyiben a fák megnőnek és a gödiek is kitartanak – azonban egyelőre nem burjánzik úgy, mint a körülötte növő gaz.
„Nem látni a parlagfűtől az erdőt (…) a 60-70 cm-es vesszők egy része elszáradt, de a többi sem igazán látszik ki a vígan burjánzó gyom és a parlagfű-erdőből.
Pedig a megyei önkormányzat honlapján ez állt: »…a fák fejlődését segítő munkákat évente több alkalommal elvégzik, illetve az esetleges hiányokról, pótlásokról folyamatosan gondoskodnak.«”
– mutatta be a helyzetet Facebook-oldalán a helyszínre ellátogató Göd-ÉRT Egyesület.
A helyi civilek az őket fogadó látvánnyal kapcsolatban a Pilisi Parkerdőhöz fordultak kérdéseikkel. Többek közt azt szeretnék megtudni, hogy hova ültették el mind a tízezer fát, megfelel-e a terveknek a véderdőből novemberben már elültetésre került facsemeték állapota, ilyen elhanyagolt állapotú (többségében elhalt) facsemete-állomány mellett hány év szükséges ahhoz, hogy a gödi lakosság számára a Samsung környezeti ártalmait csökkentő valódi véderdő legyen, és egyáltalán ki a hivatalos felelőse az erdősítési projektnek.
Tuzson Bence egyébként azon kívül, hogy tavaly ősszel még rendkívül büszkén posztolt arról, hogy személyesen intézkedett a kormánynál a gödi véderdő telepítésért, nem igazán mutatta jelét az utóbbi években, hogy érdekelné, mi történik a Samsung akkumulátorgyárának környezeti hatásait elszenvedő gödiekkel. Pedig számtalan fórumon meghallgathatta volna a gyár sokak számára elviselhetetlen zajáról, a több ezer tonna veszélyes anyag és a gyár szabálytalanságai miatti félelemről, a várható kamionforgalomról, a növekvő szén-dioxid-kibocsátásról vagy épp a gödi kutakban talált veszélyes oldószerről szóló panaszaikat, a lakosok azonban leginkább magukra és a helyi civil szervezetre számíthatnak az ország első különleges gazdasági övezetének árnyékában élve.
