„A mai nap az emberek számára ünnepnap. Hadd ünnepeljék a nép első győzelmét. A sok szenvedést tompítsa az öröm, amely ma elárasztja a haza szívét.”
– írta Twitter-bejegyzésében helyi idő szerint hétfő hajnalban Gustavo Petro, akit vasárnap a kolumbiai nép megválasztott elnökének.
Petro a szavazatok mintegy 99 százalékának összeszámlálásánál stabil három százalékos előnnyel rendelkezik, így ellenfele, az első fordulóban meglepetés-másodikként befutó jobboldali Rodolfo Hernández (47,3%) már biztosan nem lesz elnök.
Hoy es dia de fiesta para el pueblo. Que festeje la primera victoria popular. Que tantos sufrimientos se amortiguen en la alegria que hoy inunda el corazon de la Patria.
Esta victoria para Dios y para el Pueblo y su historia. Hoy es el dia de las calles y las plazas.
— Gustavo Petro (@petrogustavo) June 19, 2022
Ahogyan arról korábbi elemzésünkben is írtunk, a választások körülményeit alakította, hogy a 2018-ban megválasztott előző kolumbiai elnök, Iván Duque hosszú évekig semmibe vette az ország polgárháborús helyzetén enyhíteni akaró kiegyezést a különböző gerillacsoportokkal, és ellehetetlenítette a békén dolgozó szervezeteket. Ám közel sem volt ilyen „határozott”, amikor az inflációs- és később a COVID-válsággal kellett szembenéznie. Válasza – régi politikai örökségéből fakadóan – gyakorlatilag mindenre az adóemelés és a fegyveres erőszak volt.
Colombia, presidential election runoff, preliminary results:
98.9% counted
Petro (PH, left to centre): 50.5% (-0.2)
Hernández (LGAC, *): 47.3 (+0.3)+/- vs. 94.6% counted#Colombia #EleccionesColombia#ColombiaDecide #ColombiaVota2022 pic.twitter.com/RAbRIyl6go
— America Elects (@AmericaElige) June 19, 2022
Elemzésünkben többek között feltártuk, hogy „a hatalmát minden eszközzel védő történelmi jobboldal politikája miatt Kolumbia mára oda jutott, hogy a társadalom peremére szorított, az olajipari terjeszkedés miatt még saját földjeiken is folyamatos, népirtásnak kitett őslakos indián népcsoportok, főként a naszák és a sionák az eltűnés szélére sodródtak. A 48 milliós lakosságú országban átlagosan 16 óránként megölnek egy nőt, és a szexuális agressziót elszenvedők 86%-a kislány vagy kamaszkorú. A népet sújtó adók és az infláció már a pandémia előtti időszakban is az elviselhetetlenségig emelkedtek, kirobbantva ezzel a 2019-es tömegtüntetéseket, amelyekre a hatalomnak az erőszakon túl semmilyen politikai válasza nem volt. A tavaly tavasszal megemelni próbált személyi jövedelemadó miatt az országon soha nem látott hevességű tömegdemonstrációk söpörtek végig. A tüntetések során a karhatalom több alkalommal is éles lőszerrel a tömegbe lőtt. Egyes jogvédők szerint a lázadás megtorlása 75 életet követelt, 89 ember pedig eltűnt.”
Az új elnök 17 évesen csatlakozott az Április 19-e Mozgalomhoz, az azóta politikai párttá (M-19 Demokratikus Mozgalom) szelídült forradalmi szocialista-bolivarista gerillaszervezethez. Petro képviselőként és polgármesterként is szigorúan igyekezett fellépni a fegyvertartás szigorításának érdekében, bírálta a félkatonai szervezeteket, valamint felszólalt a szolidáris gazdaságon alapuló társadalomért, támogatta az LMBT-közösséget és védte a nők reproduktív jogait. A 2018-as elnökválasztáson alulmaradt Iván Duque-val szemben.
Petro a Történelmi Paktum nevű baloldali többségű koalíció jelöltjeként nyert elnöki széket, Kolumbia válságát a gazdag rétegek megadóztatásával és a fosszilis energiahordozóktól a zöldebb jövő felé való elmozdulással igyekezne megoldani. Csökkentené az ország fő kiviteli cikkeinek számító, ám a társadalmat nagyban roncsoló kőolaj és földgáz termelését, és a kieső bevétel helyébe a turisztikai szektor fejlesztéséből befolyó bevételeket tenné.
Ahogyan arra a Bogota Post kolumbiai hírportál emlékeztetett, a választási nap Kolumbia számára „az elsők napja volt”. Nemcsak az első baloldali elnököt választották meg ugyanis, de először választottak afro-kolumbiai nőt az alelnöki posztra is. Petro jelöltje, Francia Márquez, ismert szociális és környezetvédelmi aktivista, aki egyenes stílusával a választók azon széles rétegeihez szólt, akik korábban úgy érezték, hogy nincs képviseletük.
