Mint sajnos sok más helyen, hazánkban is régóta komoly problémát jelent az LMBTQI-közösség tagjai ellen elkövetett erőszakos támadások. Erre mutat rá az a tavaly nyári eset is, amelyről az LMBTQI személyeknek jogi és lelki segítséget nyújtó, valamint számos kulturális esemény szervező Háttér Társaság számolt be a lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Mint írják, 2021 júliusában, egy férfi szidalmazott és bántalmazott egy leszbikus párt, akik egymást átkarolva, békésen sétáltak a budapesti Andrássy úton. A férfi először válogatott homofób sértésekkel illette a két nőt, akik közelebb érve próbálták kikerülni őt, azonban mikor elhaladtak mellette,

a férfi belökte őket a parkoló autók közé, majd trágár, sértő módon tovább szidalmazta a nőket, ameddig egy közeli házba be nem ment.

A gyűlölet-bűncselekmény a feljelentést követően hat hónap alatt eljutott a bírósághoz. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, tekintettel arra, hogy egyszerű megítélésűnek tartotta az ügyet, rövid idő alatt, tárgyalás tartása nélkül egy év nyolc hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az elkövetőt közösség tagja elleni erőszak bűntettének elkövetése miatt. Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa szerint üdvözlendő, hogy a hatóságok ilyen gyorsan és korrekten jártak el az ítélet meghozatalakor, amely remélhetőleg visszatartó erővel bír majd – még akkor is, ha kérdéses, hogy mennyi emberhez jut el az ítélet ténye akkor, amikor a közmédia nem hajlandó beszámolni az ilyen homofób indíttatású támadásokról és a velük kapcsolatos bírósági eljárásokról.

Ahogyan arra a Háttér Társaság is felhívja a figyelmet, a két nőt érő támadás már csak azért is szomorú látlelete a magyarországi LMBTQI emberek mindennapjait megnehezítő problémáknak és veszélyeknek, mert

a bántalmazásra alig egy hónappal azután került sor, hogy az Országgyűlés elfogadta a sajtóban „homofób törvényként” elhíresült módosító csomagot.

A kormányzati kommunikációban „gyermekvédelmi törvénynek” hívott jogszabályt a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőinek támogatásával 2021. június 15-én került elfogadásra és rá néhány héttel, július 8-án lépett életbe. A törvény betiltotta a 18 éven aluliak számára az összes olyan terméket, reklám- és médiatartalmat, amely homoszexuális vagy transznemű embereket jelenít meg, és megtiltotta a társadalmi célú reklámokban az LMBTQI emberek megjelenését. Arról is rendelkezett, hogy iskolai felvilágosító programokat csak olyan személy vagy szervezet tarthat, amelyet a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vett.

A törvény abszurditását mutatja, hogy

olyan korhatár-besorolási rendszert alkalmaz a filmeknél és sorozatoknál, melynek értelmében a két kamaszlány szerelmét bemutató francia dráma, az Adéle életére (La vie d’Adèle) ugyanúgy 18-as karika kerül, mint az emberevő sorozatgyilkos, Hannibal Lecter kalandjait bemutató Mads Mikkelsen sorozatra, a Hannibalra.

Azzal is foglalkoztunk, hogy a gyakorlatban mennyire betarthatatlan ez a törvény , hiszen kisebb jogfilozófiai vita kerekedett abból, hogy vajon meg kell-e bírságolni az RTL Klubbot, amiért a tavaly befejeződött szappanoperájának, a Barátok Köztnek az egyik epizódjában elcsattant egy leszbikus csók.

A törvénymódosítást sokat bírálták itthon és külföldön is, viszont a romániai magyarságot képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a velük egy frakcióban ülő Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) az év elején a magyar kormányéhoz kísértetiesen hasonló törvényjavaslatot terjesztett be, amely úgy módosítaná a gyermekvédelmi törvényt, hogy az védelmet biztosítson a kiskorúaknak „az erőszak és az internetes pornográfia mellett a születési nem megváltoztatásáról és a homoszexualitásáról szóló tartalmakkal szemben is”. A jogvédők által élesen bírált javaslat a romániai törvényhozás 136 fős felsőháza, a Szenátus hallgatólagos beleegyezése után április végén a parlament 330 fős Képviselőház elé került megvitatásra.

A magyarországi homofóbtörvény  elfogadása után jelentősen növekedett a Háttér Társaságnak bejelentett, LMBTQI személyeket ért bántalmazások és támadások száma. A civil szervezet szerint ez arra vezethető vissza, hogy

a társadalom egy része a kormánypropaganda hatására feljogosítva érzi magát arra, hogy erőszakkal lépjen fel a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó személyek ellen.

Az Európai Alapjogi Ügynökség 2019-es kutatása szerint a magyarországi LMBTQI emberek 11%-át érte szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt erőszakos támadás a kutatást megelőző 5 évben. Ez évi több ezer homofób és transzfób támadást jelent, mégis csak néhány esetben indul jogi eljárás.