Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A tanárokat nyári szünettel motiváló Parragh László szerint az anyagi szempontok csak idősebb korban fontosak a dolgozóknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) éles kijelentéseiről ismerté vált elnökére, Parragh Lászlóra régóta hárul  a „rossz zsaru” szerepe azokban az esetekben, amikor a kormány fájdalmas intézkedéseket próbált bevezetni vagy „megszondázni” a közvéleményben. Ebbe a trendbe illeszkedett be az MKIK vezetőjének a Népszavának adott legutóbbi interjúja is, melyben Parragh többek között az elmúlt hónapok legfontosabb adózási és munkajogi kérdéseiről nyilvánult meg.

Arra a kérdésre, hogy  van-e esély újabb béremelésre a vállalati vagy a közszférában a magas infláció miatt, Parragh azt mondta: Magyarországon nagyon magas a foglalkoztatási ráta, szerinte ez is azt igazolja, hogy az állam „csendes” jelenléte hasznos e téren. Majd hozzátette:

„De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia”

Az Iparkamara elnökének nyilatkozata komoly vihart kavart a tűzoltókat és pedagógusokat képviselő érdekvédelmi szervezetek körében, többen közülük a távozásra szólították fel Parraghot.

Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke a Népszavának arról beszélt, hogy a kedvező társadalmi megítéléssel nem lehet fizetni a boltban és a valódi megbecsülést a béremelés, az előrelátó életpályamodell kialakítása valamint a 25 év szolgálati idő letöltésével járó korai nyugdíjazás lehetőségének visszahozása jelentené.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás pedig arra hívta fel Parragh László figyelmét, hogy

szemben a közkedvelt elképzeléssel, a tanárok valójában a nyár egy jelentős részét is munkával töltik, hiszen a tanév július első hetében ér véget, augusztus 20-a után pedig már meg kell kezdeni a felkészülést a következő évre, ráadásul a köztes időt sok pedagógus táboroztatással, tantervek készítésével és felzárkóztató programokban való részvétellel tölti.

Arról nem is beszélve, hogy Totyik elmondása alapján a tanév során a pedagógusok nem mehetnek szabadságra, csak külön engedéllyel és indoklással vehetnek ki szabadnapot, amit sok esetben meg sem kapnak, ha igénylik.

Élesen bírálta Parrag szavait a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) is. A szakszervezett vezetője, Székely Tamás a lapunknak eljuttatott közleményében lemondásra szólítja fel az Iparkamara elnökét, aki a szakszervezet véleménye szerint „ a Szabadság téren, a Bank Center felső emeletén egy másik univerzum világában éldegél”. A VDSZ szerint elfogadhatatlan, hogy Parragh úgy kritizálja a tanárokat és a tűzoltókat, hogy közben MOL NyRt. FB tagjaként milliós részvényjuttatást vesz át, valamint nem hajlandó belátni, hogy hogy a kamara, melynek elnöke, nem érdekképviselet, hanem köztestület.

Látván a kijelentéseit követő éles reakciókat, Parragh László ügy döntött, hogy a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában is kifejti a véleményét a témában. Az Iparkamara elnöke Bolgár György műsorvezetőnek egyrészt elmondta, hogy szerinte az interjút követő botrány a szavai kiforgatására épül, így az ő lemondását követelő szakszervezeteknek is csak annyit tud javasolni, hogy realitásokhoz igazított igényekkel álljanak elő, valamint hogy ne folytassanak politikai kampányokat, ahogy meglátása szerint azt a tanár-szakszervezetek tették az elmúlt hónapokban, melyek során sztrájkkal tiltakoztak az oktatási rendszer problémái és a tárgyalásra nem hajlandó oktatási kormányzat ellen.

Ami a Népszavának tett kijelentéseit illeti, Parragh kifejtette, hogy

„ember nincs, aki komolyan gondolná, hogy egyedül és kizárólag a fizetés az, ami motivál valakit az álláskeresésnél” és „minél fiatalabb, minél szentimentálisabb” valaki, annál inkább ott van a motivációjában „valami érzelmi szál” és „minél többet látott és tapasztalt az életből” annál inkább fontosabbnak tartja az anyagi szempontokat a munkavállalásnál.

Az Iparkamara elnöke –aki elmondása szerint pályája elején maga is tanárnak készült –  példaként hozta fel a fegyveres testületeknél dolgozó ismerőseit, akiket szintén nem csak az anyagiak motiválják a pályaválasztásban, hanem az is imponál nekik, hogy fegyverrel foglalkozhatnak, hogy „egy fegyelmezett világban élhetnek”.

Parragh úgy látja, hogy a pedagógusok bérhelyzetét a piaci folyamatok is képesek szabályozni, mivel ha reálgazdasági piacon annyival magasabbak lesznek a fizetések, akkor a tanárok is a pályaelhagyás mellett döntenek, ami pedig arra kényszeríti a mindenkori kormányzatot, hogy béremeléssel orvosolják az oktatási szférában keletkező emberhiányt.

Miközben kétségtelen, hogy a pedagógusok jelentős részben hivatástudatból vezérelve döntenek amellett, hogy a közoktatásban helyezkednek el –ez az érvelés nem ad választ arra a tagadhatatlan tényre, hogy

az alacsony fizetések miatt a pedagógusok egy jelentős része megélhetési gondokkal küzd.

Erre mutat rá a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egy tavaly szeptemberben nyilvánosságra hozott felmérése is, amely 2525 pedagógus bevonásával vizsgálta az oktatásban dolgozók anyagi helyzetét.

A felmérésben résztvevők több mint 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vannak anyagi gondjai vagy megélhetési problémái. Ráadásul a megkérdezettek körülbelül 22 százaléka szerint a bérhelyzetük változatlan maradt pályára állásuk kezdete óta, 30 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a helyzet rosszabbodott, mióta tanítani kezdtek.

Javulásról csak a résztvevők negyede számolt be, valamint kevesebb mint négy százalék azok aránya, akik teljes mértékben elégedettek a fizetésükkel. A bérükkel elégedetlen pedagógusok aránya a megkérdezettek között több mint 85 százalék volt.

A PDSZ felmérése szerint a tanártársadalom nagy része a mélyszegénység peremén egyensúlyozik.

A megkérdezettek 70 százaléka nem rendelkezik az egészséges táplálkozáshoz szükséges jövedelemmel, a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek kifizetése pedig a tanárok 86 százalékának okoz valamilyen szintű nehézséget.

A felmérésben részt vevő tanárok nagy többségének az olyan kiadások kigazdálkodása is komoly anyagi megterhelést jelentettek, mint a ruházkodás, a művelődési-kulturális tevékenységek valamint a nyaralás.

Az egyik legfontosabb létszükségletnek számító lakhatás is jelentős megterhelést jelent a megkérdezettek közel negyven százalékának. Azok közül akiknek gondot okoz a lakhatásuk megoldása, 30 százalék fölötti a lakáshitellel terhelt ingatlanban élők aránya, míg 19.7% azoké, akik szívességi lakhatást vesznek igénybe, vagyis egy családtag, ismerős vagy más személy tulajdonában álló lakásban élnek bérleti díj fizetése nélkül.

Ami pedig a tanárhiányt illeti, úgy tűnik, hogy a piac láthatatlan kezének már sikerült elérnie, hogy a szakemberhiány miatt veszélybe kerüljön az oktatási rendszer fenntarthatósága, de ez Parragh László elképzelésével szemben még mindig nem késztette arra a kormányzatot, hogy jelentős béremeléseket eszközöljön.

A tanárképzés rendszerszintű problémáit bemutató februári riportunkban már beszámoltunk róla, hogy Minden évben a pályára lépő tanárok sokszorosa megy nyugdíjba. Évről-évre kevesebben szeretnének tanárok lenni: az elmúlt öt évben a kétharmadára esett vissza a pedagógusképzésre jelentkezettek száma. A jelentkezőknek nagyjából a fele nyer felvételt, azonban a tanárszak esetében a lemorzsolódás is magas, négy hallgatóból csak három jut el diplomáig. A diplomás tanárok többsége pedig sose lép pályára. Így jutottunk el oda, hogy a 2020-21-es tanévben mindössze 2095 pályakezdő tanár kezdett el tanítani. Ez rettentően alacsony szám, hisz csak az állami iskolákban 100 000 tanár tanít, ennyi pályakezdővel nem lehet pótolni a nyugdíjas kort elérő munkaerőt.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy az idei pedagógussztrájk egyik legfontosabb jelmondata nem volt más, mint hogy

„holnap ki fog tanítani?”.

Címlapkép: YouTube