Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány ma éjféltől – az ellenzék első reakciói

Frissítés 20:00 

Fekete-Győr András is reagált a rendkívüli jogrend ismételt bevezetésére.

Fekete-Győr András: „A kormány dolga nem a veszélyhelyzet fenntartása, hanem annak megszüntetése.”

Fekete Győr András Orbán Viktort megszólító Facebook-posztjában arra mutat rá, hogy a kormány dolga a félelemkeltés és a veszélyhelyzet fenntartása helyett annak megszüntetésén kéne dolgoznia. Az állam feladatának az áremelkedés megfékezését, az állami költségvetés helyreállítását, a gazdasági válság áldozatainak megsegítését, az ország orosz gáztól való függetlenítését látja.

„Ezek az ország előtt álló valódi feladatok, melyek közül egyikhez sincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására és a rendeleti kormányzásra.”

Mindehhez a Momentumos politikus szerint az EU-s pénzcsapok újranyitása szükséges, a Magyarországot megillető EU-s támogatások hazahozása szükséges.

Frissítés 19:30 – Az első reakciók

Már olvashatóak az első reakciók az újabb veszélyhelyzeti kormányzásra.

Társaság a Szabadsájogokért (TASZ): „Mostantól a különleges jogrend az új normális”

A jogvédő civil szervezetet annyira nem lepte meg a bejelentés, hogy már azt megelőzően, koradélután élesedett egy cikkük a veszélyhelyzeti jogrendről. Ebben leírják, hogy az alaptörvény módosítása lényegében értelmetlenné teszi a különleges jogrend kategóriáját, hisz azáltal, hogy a különleges jogrend életbe léptetése mindig adott lesz, elveszíti különleges jellegét.

Ahogy arra a TASZ rámutat, a kormány a saját ígéretével is szembe ment.

„Gulyás Gergely más kormányzati politikusokkal együtt két éve biztosított mindenkit, hogy a különleges jogrend nem fog örökké tartani, sőt, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban.”

Végül a különleges jogrend nemhogy véget ért volna, de állandósulni látszik. Ez azért problémás a jogvédő civil szervezet szerint, mert lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy saját hatalmi céljainak megfelelően bármikor korlátozza alapjogainkat.

Hadházy Ákos: „A parlament pedig az eddiginél is jelentéktelenebb színjátékká silányul.”

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint sötét napra ébredtünk, korlátlan teljhatalmat adott magának a kormány. A képviselő szerint a háború csak egy újabb ürügy a rendeleti kormányzáshoz. Szerinte hamarosan újra meg fogják tiltani a rendőrök, tűzoltók, egészségügyi dolgozók felmondását, sőt a tanárokét is. Továbbá arra is számít, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva ismét korlátozni fogja a gyülekezési és a sztrájkjogot.

Jámbor András: „Teljhatalommal oldják is meg a megélhetési, lakhatási és élelmiszerválságban rájuk eső feladatokat!”

Jámbor András parlamenti képviselő úgy látja, a háború egy kommunikációs trükk, a kormány célja, hogy a kapitalizmus válságai közepette (megélhetési, lakhatási, élelmiszer) a kormány teljhatalomra tudjon jutni, valamint hogy legyen mire fogna a saját politikájuk által is megerősített gazdasági válságot.

Habár Jámbornak nincsenek kétségei azzal kapcsolatban, hogy a veszélyhelyzetet mire fogja használni a kormány – kritikus hangok lenyomására, a sztrájk betiltására -, de arra is rámutatott, hogy a teljhatalommal felelősséget is magára vállalt a magyar kormány.

„Ne mutogassanak képzelt ellenségre, hanem akkor tessék cselekedni! Tessék végre a tőke helyett a dolgozókat, a multik helyett a kisvállalkozásokat, a nagybirtok-rendszer helyett a helyi gazdaságokat, a gigaberuházások helyett a helyi közösségek szükségleteit, bérlakásépítést és energiahatékonysági beruházasokat támogatni. Ezeket én is támogatni fogom.”

Korábban írtuk

Ma az Alaptörvény-módosítás és az azzal összefüggő katasztrófavédelmi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. Most

Orbán Viktor Facebook-oldalán jelentette be, hogy ma éjféltől a kormány kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet.

A miniszterelnök szerint egyetlen percet sem vesztegethetett a kormány a szomszédos országban dúló háború árnyékában. A háború ugyanis veszélyezteti a fizikai, valamint anyagi biztonságunk, továbbá a magyar családok energiaellátását is. Orbán Viktor úgy látja, a magyar családok védelme érdekében a kormánynak azonnali cselekvőképességre van szüksége.

A miniszterelnök rámutatott a brüsszeli szankciók veszélyességére is: a háborúval karöltve ezek tehetők felelőssé szerinte a drasztikus áremelkedésért.

„A világ egy gazdasági válság küszöbén áll.”

A kihirdetett veszélyhelyzetről elmondta, hogy hasonló lesz, mint a járvány alatti, lehetővé teszi a gyors (a parlamentet mellőző) cselekvést a kormány számára.

Az első döntésekről holnapra ígért tájékoztatást a kormányfő.

Ahogy arra áprilisi cikkünnben már felhívtuk a figyelmet, „Háborús és humanitárius veszélyhelyzetre cserélhetik az egészségügyit”, az újabb veszélyhelyzet a demokratikus jogalkotást csorbító válságok sorába illeszkedik be. Magyarországon 2015 óta különböző veszélyhelyzetek válfajai váltják egymást. Először a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet hajlította a jogot, majd jelentősebb tartalmi változást az egészségügyi veszélyhelyzet 2020. március 11-i bevezetése hozott. Ennek keretében az egészségügyiek mellett számos politikai korlátozást is bevezettek, jelentősen megnövelték a kormány döntési jogköreit. Most ezt a hagyományt folytatja az ötödik Orbán-kormány is.