Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Háborús és humanitárius veszélyhelyzetre cserélhetik az egészségügyit

Ez a cikk több mint 2 éves.

Csütörtökön a szokásokhoz híven újságírók elé állt Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a választások óta először kormányinfó keretében számoljanak be a kormányzással kapcsolatos legfontosabb információkról.

A kormányinfón Gulyás miniszter bejelentette, hogy a koronavírus-járvány intenzitásának csökkenése miatt május 31-én kivezetik az egészségügyi veszélyhelyzetet – ugyanakkor hogy a kormány cselekvőképes maradjon, a háború miatti veszélyhelyzetet vezethetnek be.

A veszélyhelyzet Alaptörvényben rögzített tényállását kiegészítik humanitárius katasztrófa és a „szomszédban zajló háború okán” lehetséges bevezetésével. Noha a miniszter és a kormány „remélik” hogy nem lesz szükség a bevezetésére, ugyanakkor ha valami belekerül az Alaptörvénybe, úgy valószínű, hogy él is a kormány a lehetőséggel.

A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország továbbra is „mindent megtesz” a béke mielőbbi helyreállítása érdekében, az ország súlyát tekintve azonban nincs számottevő hatása a nemzetközi folyamatokra. Hozzátette, hogy az EU egészének és minden nagyhatalomnak a mihamarábbi békére kell törekednie. Véleménye szerint reális forgatókönyv, hogy hónapokig, vagy akár évekig eltarthat a háború.

Gulyás azt is kifejtette, hogy Ukrajna felől eddig több, mint 600 ezer ember lépett be Magyarországra – azt ugyanakkor nem tette hozzá, hogy ezen menekültek jelentős része tovább is utazott más országokba.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szavaiból viszont kiderült ez is. Mint mondta, sok hete zajlik megfeszített munka, és köszönetet mondott a segítséget nyújtóknak, az önkormányzatoknak, civileknek, segélyszervezetek munkatársainak és másoknak. A kormányszóvivő információi szerint

  • eddig 625 956 menekült érkezett Magyarországra,
  • ebből az elmúlt 24 órában 10,5 ezer,
  • az eddigi menedékes kérelmek száma több, mint 17 ezer,
  • és több mint 100 ezer ideiglenes tartózkodási kérelmet adtak be.

Közölte, hogy szervezetten zajlik a szálláshelyek kiadása, közel 10 ezer embert helyeztek el szálláshelyeken a hatóságok, a segélyszervezetek pedig 20 ezer embernek nyújtottak elhelyezést. Köszönetet mondott a civil és magánszállás-felajánlásokért is.

A kormányszóvivő kifejtette,hogy 5 helyszínen van segítségpont, ezeket több mint 300 ezer ember vette igénybe. A Híd Kárpátaljáért összefogás keretében már több mint egymilliárd értékű felajánlás érkezett. Méltatta az állami vállalatokat, valamint a BOK csarnokban kialakított menekültközpontot is, emellett fényezte a kormány intézkedéseit az egészségügyi ellátások elérhetővé tétele, valamint a menekült gyerekek oktatását érintő döntések kapcsán.

A kormány eddig 40 milliárd forintot fordított a menekültekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Érdemes megjegyezni, hogy mikor Magyarország legutóbb komolyabb menekülthullámmal nézett szembe, akkor nem humanitárius veszélyhelyzetet hirdettek, hanem tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, aminek keretében a háború borzalmai elől menekülő emberek helyett veszélyes bűnözőkként tekintettek a Magyarországra érkezőkre.

Magyarországon jelenleg 2015 óta különböző veszélyhelyzetek válfajai váltják egymást. Először a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet hajlította a jogot, majd jelentősebb tartalmi változást az egészségügyi veszélyhelyzet 2020. március 11-i bevezetése hozott. Ennek keretében az egészségügyiek mellett számos politikai korlátozást is bevezettek, jelentősen megnövelték a kormány döntési jogköreit, az önkormányzatokban pedig gyakorlatilag mindenhatóvá tették a polgármestereket, így mind a kormány, mind a polgármesterek lényegi ellenőrzés nélkül hozhattak döntéseket.

Emellett – noha választásokat valamint országos népszavazást lehetett tartani – felfüggesztették többek között a helyi népszavazások megtartását is.

Frissítés (11:45):

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfó későbbi szakaszában a Telex kérdésére válaszolva azt mondta, hogy míg a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet esetében a szükségesség-arányosság elve lehetővé tette, hogy a népszavazások megtartását korlátozzák, addig a szomszédban zajló háború miatt esetlegesen kihirdetett hasonló intézkedés erre nem adhat alkalmat.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán