Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ENSZ szerint akár többéves éhínséggel járhat a háború miatti élelmiszerválság

Évekig elhúzódó élelmiszerhiánnyal járhat az ukrajnai háború, miután logisztikai problémák és immár több nagy élelmiszer-exportőr által bevezetett exporttilalmak nehezítik az élelmiszerimportra szoruló országok helyzetét – írja a Guardian.

Antonio Guterres, az Egyesült Nemzetek Szövetségének főtitkára figyelmeztetett, hogy azonnali cselekvés nélkül évtizedekre állandósulhat az élelmiszerkrízis. Ennek levét elsősorban a periféria szegényebb országainak népei innák meg, ahogy a krízis már most is őket sújtja elsősorban.

A főtitkár szerint az elkövetkezendőkben „akár évekig tartó alultápláltság, tömeges éhezés és éhínség várható” amennyiben jelen helyzet nem változik. Azt is megemlítette, hogy jelenleg is szedi áldozatait az éhezés, és még milliók halhatnak meg alultápláltságban, vagy szoros következményeiben.

Guterres az ENSZ különleges gyűlésén elmondta, hogy folyamatosan tartja a kapcsolatot Ukrajna, Oroszország és más országok kormányaival a krízis megoldása érdekében. Hozzátette,

„nincs más hatékony megoldás az élelmiszerválságra, mint a háború ellenére visszaágyazni a világpiacra Ukrajna élelmiszer-termelését, valamint Oroszország és Fehéroroszország élelmiszer- és műtrágyatermelését. Oroszországnak engedélyeznie kell az ukrajnai kikötőkben tárolt gabona biztonságos exportját.”

Az ENSZ-főtitkár azt is elmondta, hogy ki lehet dolgozni alternatív szállítási útvonalakat – például a romániai Konstancán keresztül vezetőt – de ezek nem tudják egyhamar pótolni a kieső kapacitásokat. Ugyanígy az Oroszországban termelt élelmiszer és műtrágya exportját is fel kell szabadítani.

Guterres ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elegendő élelmiszer van a világon hogy mindenki jóllakhasson, így nem önmagában az élelmiszerhiány, hanem a piacok működése és a nemzetközi folyamatok gátolják az éhezők élelmezését.

A krízisen az sem segít, hogy a hatalmas mezőgazdasági kapacitásokkal rendelkező India – miután a búza ára hatvan százalékkal emelkedett idén a háború miatt és Indiát különösen súlyos hőhullámok sújtják – exporttilalmat rendelt el.

Oroszország és Ukrajna búzaexportja együttesen majdnem a világexport egyharmadát teszik ki. India pedig a világ második legnagyobb búzatermelője Kína után.

Ezek hatásait csak korlátozottan képes ellensúlyozni az Egyesült Államok által bejelentett 215 millió dolláros, valamint a Világbank által előkészített 12 milliárd dolláros élelmiszer-segélycsomagok, amelyekkel a leginkább kitett országok élelmezését támogatnák az ENSZ programján keresztül.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy – elsősorban a klímaváltozás miatt – az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának előrejelzése szerint a világ búzatermelése 2022-23-ban négy év után először csökkenni fog. A chicagoi terménytőzsdén a búza tonnánkénti ára csaknem megduplázódott egy év alatt, így jelenleg 430 dolláron áll, míg az ENSZ élelmiszerár-indexe márciusban soha nem látott magasságokat ért el.

Ez pedig a háború miatt még sokkal tovább, akár tonnánként 700 dollárig emelkedhet Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztere szerint miután a háború miatt a szokásos termés mindössze fele várható idén.

A klímaváltozás, a koronavírus és a hozzá kötődő gazdasági visszaesés, valamint az ukrajnai háború tízmilliókat veszélyeztet éhezéssel. Ráadásul a gazdasági válság és a visszaeső terméshozamok eleve jellemzően a periféria szegényebb országait, illetve népeit érintik súlyosabban.

A helyi éhínségek, gazdasági összeomlások pedig a jelenlegieknél is súlyosabb társadalmi feszültségekhez vezethetnek, akárcsak az elmúlt évtized elején az arab tavasz idején, aminek következményei – mint láthatjuk – legtöbb esetben a korábbiaknál is elnyomóbb politikai rezsimek, éveken át tartó polgárháborús állapotok, valamint hogy emberek tömegeinek kell elhagyniuk otthonukat.

A centrumországok és jómódú államszövetségek pedig már az eddigiekben is képtelenek voltak humánus módon kezelni a problémát, akár saját területükön, akár külföldön. Emiatt félő, hogy a jelenlegi élelmiszerválság kezelése során is nagyobb hangsúlyt kapnak a rendészeti megoldások (vagyis az esetleges, nem fehérbőrű és nem közvetlenül a háború elől menekülők centrumországok határain kívül tartása) mint a probléma gyökerének, vagyis a háború és az elsősorban a tőkeérdekek logikája szerint működő globális élelmiszerpiacok okozta nehézségek kezelése.

Régiónkban a jelenség elsősorban az élelmiszerárak növekedésének képében jelenik meg, valamint hogy az ukrán mezőgazdasági export egy része Magyarországon keresztül folyik, vasúton és közúton. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy Magyarország – a FAO ajánlása ellenére – a háború kitörése után nemsokkal betiltotta a gabonaexportot, Szlovákia pedig jelenleg ugyanerre készül.

Hosszabb távon – ahol lehet – a minél diverzifikáltabb, a tőke helyett a társadalom érdekeit szolgáló, helyi élelmiszer-termelés felfuttatása lehet a megoldás, hisz ahogy jelenleg is látjuk az élelmiszer-ellátási láncok is nagyon sérülékenyek egy-egy krízis alkalmával. Ez a sérülékenység pedig könnyedén terjesztheti át a válságokat olyan területekre is, ahol közvetlenül nem jelentkeznének hatásaik.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt