Az új Országgyűlés múlt heti megalakulását követően kedden az első általános vitát is megtartották a Parlament falai között az új ciklusban amelynek egyik témája az Alaptörvény már eddig is nagy port kavart tizedik módosításának terve volt.

Mint arról a Mércén korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamenti választások utáni első Kormányinfón jelentette be az újabb alkotmánymódosítás szándékát: „A járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik, ugyanakkor lehetővé fogjuk tenni és a kormány ezért az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy a közvetlen szomszédságunkban folyó háború esetén is biztosított legyen a kormány cselekvőképessége. Ezért a veszélyhelyzetnek az alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére. A kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt az eszközt magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk” – mondta akkor a miniszter. 

Az ellenzék már a kilencedik alaptörvény-módosítást megelőző parlamenti vitában is azt az álláspontot képviselte, hogy az ilyen típusú változtatások csak a Fidesz, sőt konkrétan Orbán Viktor miniszterelnök „túlhatalmát” hivatottak bebetonozni. A keddi parlamenti ülésen sem változott meg a véleményük:

mint ahogyan az várható volt, sem a hatpárti ellenzék egyetlen frakciója, sem pedig a Mi Hazánk frakció nem adja áldását az újabb Alaptörvény-módosításra.

Nem mintha a kormányzó Fidesz-KDNP-nek szüksége lenne az ellenzék szavazataira: mint az közismert, az április 3-ai választások eredményeképp a kormánypártok a maguk 135 mandátumával kényelmes kétharamdos többség birtokában vannak az Országgyűlésben.

A kormány képviseletében Varga Judit igazságügyi miniszter tartott expozét, amelyben kijelentette: az alaptörvény tizedik módosítása a „rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira” való felkészülésről szól.

Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez szerinte biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét,

ez szerinte az alaptörvény módosításának célja. A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy „a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is”. Arról is beszélt: Az orosz-ukrán háború negatív következményei minden ember által tapasztalhatók, mindenki életére közvetlen hatással vannak – mondta. Közölte: a háború következtében az energiaellátás területén Európában soha nem tapasztalt bizonytalanság alakult ki, elszabadultak a világpiaci árak, ami közvetlenül is befolyásolja a gazdaság működőképességét. Varga Judit hozzátette: az alaptörvény kormány által javasolt módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kabinet veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

Vitányi István (Fidesz) szintén a gyors döntéshozatal szükségességével igyekezett alátámasztani a gránitszilárdságú Alaptörvény tizedik átírását. Bár azt is hozzátette: Hangsúlyozta, a szomszédos országban zajló háború miatt kizárólag akkor lehetne veszélyhelyzetet hirdetni, ha annak ténylegesen van hatása Magyarországra. Közölte,

garanciális szabályként jelenik meg, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit az Alkotmánybíróság indítvány esetén köteles felülvizsgálni.

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az alaptörvényt csak különösen indokolt esetben szabad módosítani, de a világ intenzíven és gyorsan változik.mondta, jelezve: nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges. A képviselő indokoltnak nevezte a törvénymódosításokat.

Ellenzék: a kormány továbbra is éjfélkor megjelenő határozatokkal akar kormányozni

Arató Gergely (DK) az ellenzéki padsorokból kifogásolta, hogy az alkotmánybírósági kontroll nem időhöz kötött, és hogy az elmúlt fél évben a kormány nem számolt be a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedésekről az Országgyűlésben. Szerinte az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz agresszió valóban veszélyt jelent Magyarországra, de emiatt nem szükséges az alaptörvény módosítása és a veszélyhelyzet. Jelezte, frakciója mindent, ami egy adott helyzetben szükséges, támogatni fog.

„Ahelyett, hogy a kormány eljönne a parlamentbe, hogy megvitassa, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség, továbbra is a Magyar Közlönyben éjfélkor megjelenő kormányhatározatokkal akar kormányozni; azért kell ez a felhatalmazás, hogy a kormány gazdasági és szociális döntéseket ellenőrzés és vita nélkül hozhasson meg”

– mondta.

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, nem látja indokoltnak az alaptörvény-módosítást, mert szerinte a különleges jogrendekkel kapcsolatban létrehozott korábbi szabályozás megfelelően rendezte ezt a kérdést. Úgy vélte: a rendkívüli jogrendek megalapozottságát erodálja, ha túl sokszor rendelik el és Orbán Viktor az elmúlt időszakban már így is veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozta az országot. Azt is mondta: nem érti, miért van szükség a módosításra, ha a kormánymédia szerint az állam eddig is gyorsan és hatékonyan reagált a háborús és humanitárius helyzetre. Úgy vélte: fontos lenne tisztázni, milyen változást érzékel a helyzetben a kormány közép- vagy hosszú távon, melyek azok a nehézségek, amivel Magyarországnak szembe kell néznie, és miért készül a kabinet erre a „kényelmes” kormányzási helyzetre.

Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka valójában arról döntenek majd, hogy adnak-e újabb két okot a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon és folytassa a rendeleti kormányzást „ki tudja, meddig”. Szerinte ugyanakkor a magyar embereknek nem újabb veszélyhelyzetre, rendeleti kormányzásra és hatalmi barkácsolásra, hanem biztonságra van szükségük. Úgy vélte: a kormánynak csak az a fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan féljenek valamitől, ezért tartják fenn 2015 óta megszakítás nélkül az illegális bevándorlás miatti válsághelyzetet, és ezért riogatnak kitalált veszélyekkel minden évben más-más plakátkampánnyal. A kormánynak meg kell fékeznie az áremelkedést, helyre kell állítania a teljesen felborult állami költségvetést, segítséget kell nyújtani a gazdasági válság áldozatainak, a bajba jutott kisvállalkozásoknak, és haladéktalanul el kell kezdenie Magyarország orosz kitettségének a felszámolását – hangsúlyozta Hajnal Miklós, hozzátéve, hogy ezek közül egyikhez sincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására és a rendeleti kormányzásra.    

Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében jelezte, szintén nem támogatják a módosítást. Arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény módosításáról szóló döntést már meghozta a kormányoldal, ezért

nem kellene úgy csinálni, mintha valós vita zajlana erről az Országgyűlésben.

Úgy vélte: szakmai vitának akkor lenne értelme, ha ezt a javaslatot nem egy „izzadságszagú” rendeleti kormányzás alátámasztására nyújtották volna be. Szerinte az elmúlt másfél évben, a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet azt mutatta meg, hogy a kormány ezt az eszközt nem csak arra a használja, amire kell, hanem visszaél a rendeleti kormányzással. Molnár Zsolt garanciákat szorgalmazott arra nézve, hogy egy új veszélyhelyzeti tényállás esetén csak az adott üggyel összefüggésben ad majd lehetőséget a rendeletalkotásra a jogszabály, és nem általában jelent rendeleti kormányzást.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány nem az emberek valódi problémáját kezeli, hanem azon dolgozik, hogy saját hatalmát koncentrálja, érdemi megoldások helyett „jogászkodjon”. Hozzátette: van veszélyhelyzet Magyarországon, például a megélhetési válság, vagy az, hogy az egészségügyi és a szociális szféra „összeomlás közeli állapotban van”. Azt is sérelmezte, hogy a kormány semmit sem tett a klíma-, illetve ökológiai válság ellen, valamint az orosz fosszilis energiának való kitettség felszámolásáért. Ez nemcsak Magyarország mozgásterét korlátozza végzetesen, hanem „Európának is megnehezíti azt, hogy Putyinnal és az agresszor orosz hadsereggel szemben a leghatásosabb eszközöket, a gazdasági szankciók eszköztárát teljeskörűen bevessék” – mondta Tordai Bence.

Kiemelte: nincs szükség alaptörvény-módosításra, és a Párbeszéd azért sem támogatja az újabb rendkívüli felhatalmazást, mert az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a kormány minél nagyobb hatalommal rendelkezik, annál inkább visszaél azzal.

Keresztes László Lóránt (LMP) világossá tette, hogy az LMP a koronavírus-járvány alatt minden olyan intézkedést támogatott szavazatával, ami a magyar emberek biztonságának megőrzését szolgálta, és a jelenlegi helyzetben, valamint a jövőben is szavazatukat adják ezekhez. Ugyanakkor sok esetben a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli jogrend adta felhatalmazással, a rendeleti kormányzás eszközeivel, ezért nem támogatják ezt az alaptörvény-módosítást – indokolta a frakció döntését.

Az LMP vezérszónoka szerint a kormány az elmúlt években semmit nem tett Magyarország energiabiztonságának növelése, az energiafüggetlenség megvalósításáért, sőt még kiszolgáltatottabbá tették az országot. Keresztes László Lóránt az ellenzéki oldalt is kritikával illette, mert sokszor elmaradt annak kimondása, hogy alapvető változásokra és reformra szorul az EU. Nem több, hanem jobb Európára van szükség – jelezte.

Mi Hazánk: a veszélyhelyzet politikai trükk

Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka közölte: frakciója nem támogatja az alaptörvény módosítását és újabb veszélyhelyzet kihirdetését sem. Ezt úgy indokolta: a Coviddal kapcsolatban kihirdetett veszélyhelyzet megmutatta, hogy ez valójában „politikai trükk”, ami nem a magyarok érdekeit szolgálja. Szerinte a veszélyhelyzet a hatalommal való visszaélést szolgálta az elmúlt időszakban, a kormány és számos polgármester – kormánypártiak és ellenzékiek is – kihasználták ezt az eszközt. Úgy vélte: ha Magyarországra még nem figyeltek fel ebben a háborúban, akkor jobb, hogyha nem is hívjuk fel magunkra a figyelmet, ez a veszélyhelyzet viszont „felesleges provokáció” lenne.

(MTI)