Az RTL.hu nemrég azzal kapcsolatban fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK), hogy megtudja, folyik-e feljelentés vagy hivatalból indított vizsgálat alapján nyomozás az Európa-bajnoki ezüstérmes, ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok úszót, Szilágyi Liliánát ért bántalmazás ügyében.

Mint ismert, Szilágyi Liliána december végén beszélt először a WMN Magazin Elviszlek magammal című műsorában arról, hogy – a Stamina TK úszóedzőjeként is dolgozó – apja egész gyerekkorában bántalmazta, édesanyjával nemrég végleg elmenekült otthonról és új életet kezdett Győrben, húga, Szilágyi Gerda azonban nem ment velük, és nem is tudnak kapcsolatba lépni vele. Szilágyi Zoltán tagadta a vádakat, és azt is kilátásba helyezte, hogy rágalmazási pert indít lánya ellen (érdemes megjegyezni: sok bántalmazott nő épp ez ilyen fenyegetések miatt nem mer megszólalni a médiában). Bár Szilágyi régóta készült arra, hogy egyszer a nyilvánosság elé áll, végül Cseh László Turi Györgyről és módszereiről adott nyilatkozata győzte meg őt is, hogy elmondja saját történetét.

Válaszlevelében a BRFK arról tájékoztatta a kereskedelmi csatornához tartozó hírportált, hogy

” A Budapesti Rendőr-főkapitányság hivatalból rendelt el feljelentés kiegészítést kiskorú veszélyeztetése és szexuális kényszerítés bűntett, valamint könnyű testi sértés vétség gyanúja miatt. A sajtóban a sérelmére elkövetett bűncselekményekről beszámoló sportolónővel a BRFK nyomozói három alkalommal vették fel a kapcsolatot, a hölgy azonban nem jelent meg a hatóság előtt, hogy vallomást tegyen. A sértett vallomásának hiányában bűncselekmény elkövetésének gyanúját nem volt lehetséges megállapítani, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2022. február 10-én a feljelentést elutasította.”

Az RTL az ügyben Szilágyi Liliánát is kereste, aki azonban nem kívánt nyilatkozni,de

jogi képviselőhelyének helyettese közölte azt közölte a csatornával, hogy Szilágyi Liliána nem kapott három idézést a rendőrségtől.

Szilágyi Liliána ügye komoly visszhangot váltott ki a magyarországi úszótársadalomban, amely csak mostanában kezdett el szembenézni azzal belső kultúrájával és műküdésmódjával, ami lehetővé teszi a fiatal úszókkal szembeni verbális, fizikai és nemritkán szexuális bántalmazás rendszerszintűvé válását. Erről tanúskodik Turi György úszóedző ügye is, aki azután volt kénytelen lemondani a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnökségében és edzőbizottságában betöltött tisztségeiről, hogy több egykori, komoly sportsikereket elérő tanítványa –  például Cseh László, Kozma Dominik, Kiss Noémi – osztotta meg a nyilvánossággal, hogy az edzéseken Turi lelki terrorban tartotta az úszónövendékeket és rendszeresen alkalmazott testi fenyítést. Dara Eszter Európa-bajnok és kétszeres olimpikon úszó az Indexnek adott interjújában pedig arról beszélt, hogy Turi több alkalommal is odament a lányokhoz és rácsapott vagy belemarkolt a fenekükbe. A 2008-as Olimpián őt is zaklatta, maga mellé ültette és a nyakát csókolgatta az edző.

A MÚSZ elnöke, a hátúszásban 1980-ban Moszkvában olimpiai aranyat is szerző (és elmondása alapján fiatal úszóként erőszakos edzői módszerekkel személyes tapasztalatot is szerző) Wladár Sándor az ügy kapcsán kemény, rendszerszintű fellépést sürgetett, kijelentvén, hogy

,,Aki a mi vezetésünk alatt ilyen típusú bántalmazásokat végez, annak letörjük a kezét”.

Az Úszószövetség hasonlóan Turi György ügyéhez, a Szilágyi Liliánát ért bántalmazás kivizsgálására is egy vizsgálóbizottságot hozott létre.

A Nemzeti Sport tudósítása szerint a március 30-i sajtótájékoztatón tisztázták: a Magyar Úszó Szövetség azért indított vizsgálatot, mert egyértelmű, hogy Szilágyi Liliánát úszóként megilleti a szövetség által felállított kódexekben, szabályzatokban megfogalmazott jogok védelme – a vizsgálat során pedig megállapították, hogy Szilágyi Zoltánra is vonatkoznak ezek a szabályzatok, ugyanis többször lánya edzőjeként volt jelen.

Bár Szilágyi Zoltán a Stamina TK-t 2018-ban alapította meg, a Liliána által elmondottak pedig az ezt megelőző évekre vonatkoznak, emellett a férfi azt állította, sohasem volt a lánya edzője,

kiderült, több versenyen is Szilágyi Liliána edzőjeként mutatkozott be, sőt a 2014-es dohai rövid pályás világbajnokságon, a 2015-ös kazanyi világbajnokságon és a 2015-ös netanyai rövid pályás kontinensviadalon akkreditált edzőként volt jelen.

Azzal a társadalom által sajnos még mindig sokszor reflexszerűen ismételgetett kérdéssel kapcsolatban, hogy miért nem szólalt meg előbb az áldozat, Tornyossy Mónika igazságügyi, klinikai, mentálhigiéniás és sportpszichológus arról beszélt:

„A bántalmazott nem könnyen beszél, és van olyan bántalmazás is, amelyikről az érintett sohasem beszél, elviszi magával a sírba. A sportolók esetében a bántalmazás befolyásolja az eredményességet, a bántalmazott fél az eredményességet biztosító személy elvesztésétől, de retteg az újabb bántalmazástól is. Ebben a helyzetben könnyen elszigetelődik, s mindaddig, amíg nem találja meg azt, akiben bízhat, ez így is marad. Kimondhatjuk azt is, hogy a bántalmazás jelentős része totális támadás a személyiség ellen, és kihat a későbbiekre is, hiszen a bántalmazott ezeket a mintákat viszi magával tovább.”

Úgy tűnik, az ügy komoly változásokat is hozhat.

„A Magyar Úszószövetségnek a testi és lelki erőszak minden formájával szemben zéró toleranciát kell alkalmaznia. De ezt ki kell terjesztenie, hiszen nem csupán az edzéseken, az uszodán belül kell ennek így lennie, hanem bárhol másutt, akár családon belül is. Azt javasoljuk, hogy az edzők folyamatosan kísérjék figyelemmel azokat, a hangsúlyosan szülői magatartásokat, amelyek a sportolót károsan érinthetik, az edzőknek legyen jelentési kötelezettségük a gyermekvédelmi szervek felé. Hogy ezt megtehessék, hogy felismerjék azokat a jelzéseket, amelyek erőszakos cselekedetre utalnak, vagy utalhatnak, specifikus oktatás javasoltunk a részükre. Javaslatot tettünk arra is, hogy a gyermekvédelmi bizottság hatásköre kiterjedjen a nagykorú sportolókra is. Emellett javasoltuk azt is, hogy a túlzott szülői jelenlétet meg kell akadályozni, ha az károsan hat a fiatal fejlődésére.”

– ismertette Tausz Katalin szociológus a Magyar Úszószövetségnek tett ajánlásaikat.

A sajtótájékoztatón Wladár Sándor megköszönte a bizottság munkáját és a vizsgálat során meghallgatottak közreműködését.

Emellett elmondta, hogy a szövetség a jövőben megváltoztatja a szabályzatait: például a fegyelmi ügyek ezután nem öt, hanem tíz év alatt évülnek majd el, és lesznek olyan „bűnök”, amelyek elkövetése örökös el- és kitiltást vonnak maguk után.

Szilágyi Liliána ügye kapcsán nemrég dr. Spronz Júlia ügyvéddel, a Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetőjével készítettünk interjút a Mércén, melyben többek közt azt boncolgattuk, milyen esélyei vannak az igazságszolgáltatás útvesztőiben egy egész gyerekkorában bántalmazott fiatal nőnek; mit tehet a társadalom és mit kell meglépnie a kormánynak a hatékony áldozatvédelemért és hány bántalmazás kell még ahhoz, hogy végleg beismerje a versenysport: nem a terror hozza az aranyérmeket?

Spronz arról is beszélt: szerinte pozitív változást indított el Szilágyi Liliána bátor kiállása.

„Nagyon jól reagált az úszószövetség, mert nem azt kezdte el, amit számos esetben tapasztalhattunk, hogy kettőn áll a vásár, hallgattasson meg a másik fél is, hanem az elnök rögtön megmondta, hogy ez így nem járja, és kivizsgálják”

– mondta a nőjogi szervezet vezetője a Mércének. Szerinte Szilágyi más sportolókat is megerősíthet abban, hogy nem kell hallgatniuk, ha úgy érzik, bántalmazás éri őket.