Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A belarusz vasúti dolgozók ellenállnak a háborúnak, Németország és Hollandia légvédelmi rendszereket telepít Szlovákiába – háborús összefoglaló

Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 20-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

A belarusz vasúti dolgozók ellenállnak

Ukrán források szerint Belarusz a háborúba való csatlakozásra készülhet. A belarusz diplomaták elhagyták Ukrajnát, köztük a nagykövet is, aki Moldovába távozott. A hírek szerint belarusz hadoszlopokat is láttak gyakorlatozni. Vadim Denisenko, Ukrajna belügyminiszterének tanácsadója szerint is megszállni készül Belarusz Ukrajna nyugati részét.

Az alábbi videón állítólag Belarusz ukrajnai nagykövete látható, amint egy ukrán határőr átadja neki „Júdás harminc ezüstpénzét”, hogy adja át a belarusz határőrség vezetőjének.

Eközben a  vasutasok állítólag minden vasúti összeköttetést megszakítottak országuk és Ukrajna között, ahol orosz hadifelszerelést szállítottak volna. Olekszander Kamjisin, ukrán vasúti főnök szombaton köszönetet mondott a belarusz vasutasoknak ezért az állítólagos szabotázscselekményért.

Franak Viacorka, a száműzött belarusz ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkaja tanácsadója Twitteren írt az esetről. Azt írja, a hírt már belarusz vasutasok is megerősítették.

Oroszország rendszeresen szállít fegyvereket és katonákat Ukrajnába Belaruszon keresztül, de az Oroszországgal szövetséges belarusz diktátor, Alekszander Lukasenko egyelőre nem csatlakozott a háborúba.

Közeledő álláspontok?

Törökország nem kíván állást foglalni a háborúban. Törökországot mindkét félhez fűzik gazdasági és egyéb érdekek, ezért is facilitálja köztük a diplomáciai egyeztetést. A törökországi Antalyában március 10-e óta folytatott tárgyalásokat Ukrajna és Oroszország.

A mai napon a török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu kijelentette, hogy Oroszország és Ukrajna közelebb került a megállapodáshoz a „kritikus” kérdésekben.

Szergej Lavrovval, Oroszország külügyminiszterével és Dimitro Kulebával, Ukrajna külügyminiszterével külön-külön is találkozott a török külügyminiszter az antalyai egyeztetések után. Mevlut Cavusoglu a tűzszünet lehetőségét is felvetette, de nem bocsátkozott részletekbe:

A tűzszünetben reménykedhetünk, ha a felek egy lépést sem hátrálnak a jelenlegi álláspontjukhoz képest” – mondta.

NATO-s légvédelmi rendszerek áttelepítése Szlovákiába

Mindeközben NATO-s légvédelmi rendszereket telepített Németország és Hollandia Szlovákiába. A szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad’ azt mondta, az amerikai készítésű rendszereket a Sliac reptéren helyezik el.

A berendezéseket német és holland katonák fogják kezelni.

Pártok felfüggesztése Ukrajnában

Zelenszkij videóüzenetben jelentette be, hogy Ukrajna az „oroszbarátnak” tartott pártok felfüggesztése mellett döntött addig, amíg a hadijog van érvényben. A döntést hivatalosan Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa hozta meg. A felfüggesztett pártok:

  • Ellenzéki Platform az Életért
  • A Saría Pártja
  • Mieink
  • Ellenzéki Blokk
  • Baloldali Ellenzék
  • A Baloldal Szövetsége
  • Erő
  • Ukrán Progresszív Szocialista Párt
  • Ukrán Szocialista Párt
  • Szocialisták
  • Vlagyimir Szaldo Blokk
Az Ellenzéki Platform az Életért, az egyik legnagyobb, az ukrán parlamentben is képviselt oroszbarát párt. A párt elnöke, Viktor Medvedcsuk, Vlagyimir Putyin lányának keresztapja.
A listán szerepel a Jevhenyij Murajev vezette Mieink párt is. Az orosz invázió előtt az Egyesült Királyság azzal vádolta Oroszországot, hogy Murajevet egy kijevi bábkormány vezetőjévé akarja tenni. Putyin tagadta a vádat.

Zelenszkij: ami Mariupolban történik, háborús bűn!

Mariupol polgármesterének állítása szerint az orosz egységek több ezer ukrán lakost vittek át a határon akaratuk ellenére Oroszországba, miközben folyik a harc a lebombázott városi színház romjai alatt ragadt túlélők kimentéséért. Becslések szerint 400 ezer ember esett az ostromlott város fogságába, ahol a támadások miatt nincs fűtés, víz és élelmiszer.

Mariupol megszerzése stratégia fontosságú az orosz hadsereg számára, összekötné a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigetet az orosz szeparatisták által birtokolt területekkel. A város elfoglalásával a Fekete-tengeri kereskedelemtől is elzárhatná Ukrajnát Oroszország.

Gyerekek, idősek halnak meg. A város elpusztult, eltörlik a föld színéről” – nyilatkozta Mikhail Versnin, mariupoli rendőr. Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Olha Stefanishyna azt mondta, a Mariupolban foglyul ejtett ukrán nőket órákig erőszakolták az orosz katonák.

Ezt tenni egy békés várossal, amit a megszállók tettek, olyan terror, amelyre évszázadokig emlékezni fognak” – jelentette ki Zelenszkij, Ukrajna elnöke egy videóüzenetben.

Az ENSZ becslései szerint eddig 847 civil áldozata van a február 24-én indított háborúnak és 10 millió ember kényszerült menekülésre – 6 és fél millióan Ukrajnán belül, 3 és fél millióan idegen országba.

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.