Az Ukrajnában zajló háború, az orosz megszállás miatt rengeteg ember hagyta el eddig az országot, köztük számos kárpátaljai ukrán-magyar kettős állampolgár, akik Magyarország törvényei szerint szavazhatnak a magyarországi választásokon.
A jellemzően Magyarországra menekült kárpátaljai magyarok faramuci helyzetbe kerültek a választások közeledtével, ugyanis amennyiben levélben szavaznának külhoni magyarként, ezt Kárpátalján értelemszerűen nem tudják megtenni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Választási Irodának (NVI) meg kell védenie az Ukrajnából menekülő magyarok választási jogát.
Noha nem minden kárpátaljai magyar szavazhat (már csak életkoruk miatt sem), a 131 ezres kárpátaljai magyarságból több tízezren menekülhettek eddig Magyarországra (a menekültek száma összességében a 170 ezret közelítheti), és tízezres nagyságrendű lehet azok száma, akik határon túli magyarként jogosultak a szavazásra a magyarországi országgyűlési választásokon. A határon túli magyaroknak regisztrálniuk kell a levélben szavazásra, ez a regisztráció azután tíz évig érvényes.
„Közérdekű bejelentéssel fordultunk a Nemzeti Választási Irodához, hogy védje meg az Ukrajnából menekülő magyar állampolgárok választójogát. A háború elől menekülő választópolgárok között ugyanis számosan lehetnek, akik levélben szavazásra regisztráltak, de már nem fogják tudni átvenni a szavazási levélcsomagot, mivel elhagyták otthonukat, más címet pedig a körülmények miatt nem tudtak megadni. Az is előfordulhat, hogy valaki éppen a háborús helyzet miatt nem regisztrálna levélszavazásra. Annak érdekében, hogy mindenki, aki akar, leadhassa szavazatát, a Nemzeti Választási Irodához fordultunk, intézkedésüket kérve”
– írja közleményében a jogvédő szervezet.
Hozzáteszik, egyelőre március 9-ig minden érintett módosíthatja a kézbesítési adatát a központi névjegyzékben, így egyelőre senki sem csúszott ki a határidőből. Mindazonáltal az NVI-nek gondoskodnia kellene arról, hogy a határidő esetleges lejárta miatt se vesszen el a menekülők lehetősége a bizonytalan szituációban.
Mint közérdekű bejelentésükben írják, „[a] háborús körülmények miatt az Ukrajna területén élő választópolgároktól életszerűtlen volna elvárni, hogy a központi névjegyzékkel kapcsolatos, a Ve. 84. § (1) bekezdése szerinti kérelmet nyújtsanak be, melyben határidőben kérik a szavazási levélcsomag személyes átvételét, vagy a levélcsomag kézbesítési címének megváltoztatását.”
Miután a második Fidesz-kormány bevezette, 2014 óta szavazhatnak a határon túli magyarok az országgyűlési választásokon pártlistákra. Az intézkedést az elmúlt években számos alkalommal – nem egyszer különösen gyomorforgató stílusban és tartalommal – kritizálta az ellenzék, rendszeresen belegázolva a határon túli magyarság méltóságába. A témáról Választás határok nélkül címmel sorozatot is indítottunk 2018-ban, melynek keretében határon túli és magyarországi szerzőink dolgozták fel a napi politikai csatározások során jellemzően egydimenziós szemlélettel kezelt, ezzel szemben ugyancsak komplex kérdést.
Lehet-e beszélni a határon túli kettős állampolgárok szavazati jogáról másképp, mint a „nemzetáruló vs. mélymagyar” szembeállításon keresztül? Szavazzanak-e a határon túli magyarok a 2018-ban esedékes országgyűlési választásokon? A Választás határok nélkül sorozatunkban 2017 őszén erről próbáltunk konstruktív vitát generálni, amely végül a következő évre is átcsúszott – határon inneni és túli megszólalókkal.