Két pert is nyert a Fővárosi Törvényszéken a Meseország mindenkié című könyvet ért támadások következményeként a mesekönyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület: a szervezetet a 2021-ben elfogadott homofób törvény nyomán tisztességtelen üzleti gyakorlattal vádoló Fővárosi Kormányhivatalt új eljárásra kötelezte, a rendőrséget pedig tétlenségük miatt marasztalta el a bíróság, miután 2020-ban nem avatkoztak közbe egy szélsőjobboldali tüntetés alatt. Minderről a Labrisz számolt be pénteken.
Nem élvezhetett volna alkotmányos védelmet a provokáció
A két ítélet előzményeiről a Mérce is tudósított annak idején. 2020 októberében történt, hogy a Labrisz a második kerületi Átriumba szervezett egy, a Dúró Dóra Mi Hazánk-képviselő által nem sokkal korábban nyilvánosan ledarált mesekönyvből egy nyilvános felolvasást, amelyet szélsőjobboldai tüntetők zavartak meg.
Az eredetileg gyerekek részvételével meghirdetett matinét kénytelenek voltak online eseménnyé tenni, mert a szervezők napokkal korábban már súlyos fenyegetéseket kaptak. A rendőrség nem tiltotta meg, hogy „sürgős gyűlésként” szélsőjobbos ellentüntetést tartsanak az Átriumnál.
A Budaházy Edda és Gaudi-Nagy Tamás vezette társaság aztán a rendőrség által neki kijelölt területet is elhagyta, dulakodtak a biztonsági emberrel, és megakadályozták Mérő Verát abban, hogy az épületbe belépjen, és időben elinduljon a program. Az online közvetítés élvezhetetlen volt a zaj miatt, és a szülők kikapcsolták az adást, mert a gyerekek megriadtak. A Mesekönyv ellen tiltakozó szélsőségesek ellehetetlenítették a rendezvényt.
A szervezők a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtottak be a rendőri intézkedések elmaradása miatt, de azt kétszer is elutasították. Következett a bíróság, amely most teljes mértékben igazat adott a panaszosoknak, és jogerősen elmarasztalta a rendőrséget.
Az ítélet indoklása szerint a mesekönyv-felolvasás mint kulturális rendezvény is a véleménynyilvánításként értékelhető a gyermekek lelki fejlődése szempontjából, ezért alkotmányosan védett. Ráadásul a gyermekek mindenek felett álló érdekét is figyelembe kellett volna venni.
A bíróság azt is megállapította továbbá, hogy a homofób provokátorok tüntetése valójában nem élvezhetett volna alkotmányos védelmet, mert másik vélemény ellehetetlenítésére, kinyilvánításának megakadályozására, a mesefelolvasással közvetített üzenet eltiprására irányult. Ugyanakkor a rendezvény megzavarása miatt jelentős jogsérelmet is okozott a rendezvény szervezőinek, illetve a közvetítés követőinek, így a rendőrségnek intézkednie kellett volna a jogsérelem elhárítása érdekében, ennek elmaradása esetén pedig fel kellett volna oszlatnia a tüntetést. Mivel mindezeket elmulasztotta megtenni a rendőrség, az eljárása jogsértő, a panasz pedig megalapozott volt.
Koncepciós perekre emlékeztetett a kormányhivatal eljárása
A Labrisz egy másik pert is indított a Meseország mindenkiét ért támadások kapcsán: 2021 januárjában a Fővárosi Kormányhivatal tisztességtelen üzleti gyakorlattal vádolta az egyesületet mint könyv kiadóját.
A közérdekű bejelentésre indult vizsgálatban a kormányhivatal azt állapította meg, hogy a könyvet mesekönyvként értékesítik, a megnevezés és a borítón lévő grafikus ábrázolás is erre utal, az viszont nincs feltüntetve, hogy a mesék a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat jelenítenek meg. A hatóság szerint a fogyasztók így tudtukon kívül a mesék szokott tartalmán túlmutató tartalommal találkozhatnak, és a könyv megvásárlásáról félrevezető információk alapján dönthetnek. ”Minthogy a fogyasztók nem kapnak előzetes tájékoztatást a könyv tartalmáról és témaköréről, sérülnek a megfelelő tájékoztatáshoz való jogaik és érdekeik, ezzel pedig az egyesület tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg” -írta akkor az állami hatóság. A Labrisz a Fővárosi Kormányhivatal 2021. januári határozatát a Fővárosi Törvényszéken támadta meg.
A mostani perben a kormányhivatal a döntését a határozat meghozatala után fél évvel későbbi, „gyermekvédelminek” titulált, valójában homofób és transzfób törvénnyel, valamint bibliai hivatkozásokkal próbálta védeni.
A törvényszék jogellenesnek találta a fogyasztóvédelmi eljárást. Az ítélet szerint az alperes nem teljesítette teljes körűen tényállás-feltárási és indokolási kötelezettségét. A bíróság kifogásolta, hogy az alperes nem tette az eljárás részévé a mesekönyv egyik kiadását sem. „Tisztázatlan, hogy a könyvön szereplő tájékoztatások közül konkrétan mit vett figyelembe, a határozatának indokolásában említett megnevezésen és grafikus ábrázolásokon kívül a […] releváns tartalommal bíró fülszöveget a vizsgálat tárgyává tett-e.”
Ezek a hiányosságok lehetetlenné tették, hogy a bíróság érdemi vizsgálatot folytasson az ügyben. A bíróság így megsemmisítette határozatot, és új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt. A perben a Háttér Társaság képviselte az egyesületet.
Rédai Dorottya, a Labrisz Egyesület ügyvivője az ítélethirdetés után megjegyezte: „Jól tükrözi a mai kormányhivatalok működését az, mennyire elvakultan és ügybuzgón álltak a kérdéshez az illetékesek: egyszerűen nem tudták helyesen lefolytatni a törvénynek megfelelő eljárást. Ez koncepciós eljárásokra emlékeztető gyakorlat. Feltűnő, hogy a hivatal a bíróságnak nem küldött példányt a vizsgálat tárgyából, és jogi képviselőjük nem tudta megmondani, hányadik kiadást vizsgálták.”
A Meseország mindenkié című könyv kapcsán 2020 őszén szélsőjobboldali körök (Budaházy Edda, illetve a Mi Hazánkos Dúró Dóra) robbantottak ki botrányt. Nem sokkal később Orbán Viktor a Kossuth Rádióban szólalt fel a könyv ellen, fideszes önkormányzatok pedig a fenntartásukban álló óvodákban tiltották be a mesekönyvet. 2020 decemberében a kormánytöbbség egy sor, szexuális kisebbségeket sújtó intézkedést is elfogadott a parlamentben. 2021 nyarán aztán az Országgyűlés elfogadta a Fidesz homofób törvényjavaslatát, majd a a kormány országos népszavazási kezdeményezést indított négy, szexuális kisebbségek érintő kérdésben.
