Hatodik napja zajlanak a harcok Ukrajnában: az orosz inváziós erők azonban továbbra sem értek el áttörést a két legnagyobb ukrán város, Kijev és Harkov ostromában. A brit katonai hírszerzés szerint – elsősorban logisztikai hibák miatt – az elmúlt 24 órában minimális előrehaladást értek el a támadó csapatok, és részben az Ukrajana légtere feletti ellenőrzést is elveszítették. 

Ezzel párhuzamosan azonban egyre súlyosabb károkat okoznak az orosz bombák és rakéták: Kijev, Harkov és Csernyihiv városokban sűrűn lakott területeket lőnek, ahol nőttön nő a civil áldozatok száma is. A keddi napon a harkiv megyei kormányépület mellé csapódott egy bomba, erről a támadásról videófelvétel is készült, amely bejárta a közösségi médiát: a találat láthatóan az épület mellett közlekedő civil autóforgalmat érte.  

Just now: Bomb hits Kharkiv’s Central square pic.twitter.com/wQHdb1m00d

— Leonid Ragozin (@leonidragozin) March 1, 2022

A lakott területek mellett katonai bázisokat is eltaláltak orosz bombák: a Kijev és Harkiv között fekvő ohtirkai támaszponton több mint 70 ukrán katona vesztette életét egy robbanás következtében. A helyi hatóságok szerint a harkivi bombázások során eddig több tucat civil vesztette életét. 

Amerikai források szerint egy keddi műholdképen az látszik, hogy 64 kilométeres orosz konvoj tart Kijev felé északról, ami a város minden eddiginél erősebb ostromát vetítheti előre. 

Satellite images of the private #American company Maxar show many kilometers long columns of #Russian military equipment approaching #Kyiv from the northwest. It is located a few dozen kilometers from the city pic.twitter.com/4lL6mqDiYz

— NEXTA (@nexta_tv) March 1, 2022

Mint ismert, a hétfői tűzszüneti tárgyalások a két fél között eredeménytelenül zárultak. Az orosz delegáció egyik képviselője, Vlagyimir Medinszkij szerint az újabb orosz-ukrán egyeztetésekre hamarosan sor kerülhet, várhatóan a belarusz-lengyel határ közelében.

Támogatjuk Ukrajna uniós tagjelöltségét

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden a harkovi rakétázásokra reagálva további szankciók bevezetésére szólította fel a Nyugatot, mondván, Oroszország „barbár támadást” indított Ukrajna ellen, ezért „teljesen el kell szigetelni”. Az Európai Parlament a mai napon rendkívüli ülésen vitázik és szavaz az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló állásfoglalásról. Amennyiben a körülményeik lehetővé teszik, Zelenszkij ukrán elnök és a Verhovna Rada elnöke, Ruszlan Stefancsuk is bejelentkezik a plenárisra.

Megszólalt a nyugati szankciókkal kapcsolatban Dmitrj Peszkov a Kreml szóvivője, aki szerint az európai gazdasági válaszlépések nem fogják megváltoztatni Oroszország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Peszkov – ahogyan eddig az orosz vezetés minden alkalommal – ismét visszatutasította, hogy az orosz csapatok civil célpontokat támadnának, ahogyan tagadta a kazettás bombák és a vákuumbombák használatára vonakozó vádakat is.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden délelőtt  bejelentette, hogy Magyarország támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. (Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn hivatalosan is tagfelvételi kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz.)

„A tegnapi napon az Európai Unió nyolc tagországának, a három balti országnak, Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Bulgáriának és Szlovéniának az elnökei egy közös kezdeményezést tettek közzé Ukrajna európai integrációjának elősegítése érdekében, hogy minél előbb kapjon tagjelölt státuszt Ukrajna, és minél előbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozás témájában. Ezúton szeretném bejelenteni, hogy Magyarország támogatja ezt a kezdeményezést, sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a kérést”

– jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán.

Kedden 18 órakor Budapesten a Nemzetközi Beruházási Bank előtt Putyin-ellenes tüntetést tart a magyarországi hatpárti ellenzéki szövetség, az Egységben Magyarországért. Az eseményen felszólal majd Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje és Iványi Gábor, lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke is. Az eseményen adománygyűjtést szerveznek az ukrajnai menekülteknek.

Újabb ukrajnai menekültek érkeztek a Nyugatiba kedden

Eközben a menekültekkel teli vonatok folyamatosan érkeznek a budapesti Nyugati pályaudvarra, ahol a helyszínen étellel, itallal és útmutatóval segítik őket- számolt be az Inforádió. Rendőrségi közlés szerint az ukrajnai háború elől hétfőn 4002 ember, köztük 308 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon kedden azt írta, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább vagy rokonokhoz mentek.

 

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 291 ember, köztük 66 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg. Felidézték: a BRFK és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Országos Katasztrófavédelmi Kőigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Sokkal súlyosabb a helyzet egyelőre Lengyelországban, ahová múlt csütörtök óta már körülbelül 350 ezer ukrajnai menekült érkezett a lengyel belügyi államtikár szerint. 

Az ENSZ menekültügyi szervezet, az UNHCR szerint 660 ezer főre emelkedett a szomszédos országokba menekültek száma a mai napig:

„A Nyugat cinkossága semmiképpen sem indokolta Oroszország katonai agresszióját” – a Die Linke és a németországi antifasiszták felszólaltak az ukrajnai háború ellen

A németországi baloldal, a radikális balodalhoz tartozó, NATO-ellenes békemozgalomtól a polgári árnyalatú baloldali csoportokig egységesnek tűnik a háború és a putyini agresszió megítélését illetően. Az Oroszországot illető szankciók és a NATO felelősségének hangsúlyozásában azonban nincs egység.

A békemozgamat érő gyakori kritika, hogy a putyini Oroszország szerepét lekicsinyli, és a NATO elsődleges bűnösségét hangsúlyozza egy olyan konfliktusban, amelyben Oroszország elnyomó birodalomként, agresszorként lép fel. A polgári baloldali TAZ kolumnistája például még február 20-i cikkében úgy értékelte, a békemozgalom egy jelentős része a mai napig csak a NATO-ban látja a problémát. A békemozgalomhoz közeli, linkés Sevim Dağdelen egy 20-i, tehát még az inváziót megelőző tüntetésen a nyugati hatalmak felelősségét hangsúlyozta elsősorban.

A TAZ szerzője szerint a békemozgalom más képviselői képesek árnyaltabb pozíciók kialakítására. Egy háborús helyzetben azonban nem valószínű, hogy ezek érvényesülnek. Kiemeli, egy Oroszország felelősségét realisztikusan felmérni képes, a Belaruszban, Ukrajnában és Kazahsztánban tapasztalt elnyomástól szabadulni kívánó emberekkel is szolidáris békemozgalomra most nagy szükség lenne, hiszen egy háborús helyzetben mindig fennáll annak a veszélye, hogy az erőszakra az erőszak fokozása lesz a válasz.

„A NATO-tapsikolók által a polgári médiában megfogalmazott vádakkal ellentétben, miszerint a békemozgalom és a Die Linke vakok Oroszországgal szemben, a múlt héten egyhangúlag elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborúját„ – írja a békemozgalomhoz közel álló Junge Welt híroldal.

A lap szerint a szövetségi választásokon 4.9%-ot elérő, ellenzéki szociáldemokrata Die Linke és a pacifista csoportok körében a tárgyalások és a közös biztonság politikájának követelése van előtérben, a marxista vagy anarchista antimilitarista kezdeményezések osztályharcos álláspontot képviselnek, amely az orosz háborús politikát és a NATO-t egyaránt elítéli, és az orosz és ukrán dolgozó lakosság közös érdekeire fekteti a hangsúlyt. A lap beszámol róla, hogy a baloldali párt, és az említett antimilitarista csoportok Németország-szerte béketüntetésekre szólítottak fel.

„A »nemzetközi jogot sértő agressziós háború« semmivel sem igazolható, Oroszországnak azonnal be kell szüntetnie az ellenségeskedést, bele kell egyeznie a tűzszünetbe és vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz” – olvasható a Die Linke vezetőinek, Susanne Hennig-Wellsownak és Janine Wisslernek, valamint Amira Mohamed Ali és Dietmar Bartsch frakcióvezetőknek a közös nyilatkozatában. A szövetségi kormányt felkérik, hogy szorgalmazza az Oroszországot és Ukrajnát érintő rendkívüli ENSZ-konferencia összehívását. A pártvezetők az Olaf Scholz által bejelentett külügyi és biztonságpolitikai fordulatot, és így a hadikiadások jelentős növelését a centrumpártokkal ellentétben nem fogadták egyértelmű támogatással. Hennig-Wellsow azt hangsúlyozta, a Bundeswehr eddig sem szűkölködött forrásokban. Azt is elmondta, pártja alulértékelte a putyini agresszió veszélyeit, és a pártnak az új realitásokhoz igazított biztonságpolitikai paradigmára van szüksége.

„Letenni a fegyvert – nemet a háborúra„ – ez a címe Reiner Braun és Willi van Ooyen nyilatkozatának. Mindketten társkezdeményezői annak a több mint tízezer ember által aláírt békefelhívásnak, amely az USA és a NATO hegemón törekvéseit nevezte meg az „ukrán válság„ fő okaként. A Nyugat cinkossága semmiképpen sem indokolta Oroszország katonai agresszióját – jelentette ki most a békemozgalom két koordinátora. Az Oroszország elleni szankciókat azonban a békemozgalom képviselői szerint el kell utasítani, mivel azok szerintük csak az ország lakosságát sújtják. A békemozgalomnak most az utcára kell vonulnia a háború ellen és a közös biztonság politikájáért.

Hasonló szellemben nyilatkoztak meg más németországi antifasiszta mozgalmak is. 

Cornelia Kerth és Florian Gutsche „a lehető leghatározottabban„ elítélték a moszkvai duma és az orosz elnök azon döntéseit, hogy „a nyers erőszak politikájára„ térnek át, mivel ezek „iszonyatos szenvedést hoznak az ukrán és az orosz népnek„. A VVN-BdA [Vereinigung der Verfolgten des Naziregimes – Bund der Antifaschistinnen und Antifaschisten / A Náci Rezsim Üldözötteinek Egyesülete – Antifasiszta Szövetség] antifasiszta egyesület szövetségi elnökei szerint az orosz politika „leghangosabb barátai„ Németországban ma az AfD, az úgynevezett Reichsbürger [A Birodalom Polgárai] és más jobboldali csoportok.

Köszönjük Jánosfalvi Péter munkáját, aki segített a mai összefoglalónk megírásában.