Tovább folytatódott a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) STOP! Kiemelt Beruházások névre hallgató programsorozata, melyben a CKA helyi civilekkel közösen olyan környezetromboló nagyberuházások ellen szervez tiltakozásokat, melyek a kormány „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” beruházásokká minősített és így a helyi önkormányzatok és hatóságok bevonása nélkül, kormányrendeletekben határozhat a megvalósításukról.
Legyen szó a Groupama Aréna korszerűsítéséről, a Kopaszi-gáton létesített luxusstrandról vagy éppen a Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusszáról, a kormány számos nagy botrány kiváltó ügyben élt a kiemelt beruházássá minősítés eszközével, annak érdekében, hogy a társadalmi ellenállás ellenére is megvalósíthassa a számára fontos projekteket.
Az elmúlt hónapokban a CKA országszerte szervezett megmozdulásokat egyes kiemelt beruházások ellen. Novemberben a a Várban évek óta zajló építkezések ellen tüntettek, melyek keretein belül újjáépül a Szent György téri József főhercegi palota és a Honvéd Főparancsnokság, kibővítésre kerül a Levéltár épülete, kialakításra kerül a Pénzügyminisztérium új székháza a Szentháromság téren és egy újabb mélygarázs is létesül a vár területén, ám a civilek szerint a beruházás mellőzi az építészeti, civil társadalmi érdekeket, zöldfelület-csökkenést hozna a Várnegyedben, amelyet a kormány szerintük hatalmi szimbólummá kíván átalakítani.
A civilek felemelték a szavukat a balatonaligai Club Aliga területének magánosítása és az ott zajló, kormányközeli oligarchák vagyonát gyarapító beruházások ellen is, január végén pedig Sopronban hívtak össze demonstrációt, hogy a Fertő tavon tervezett, súlyosan környezetromboló hotelépítés ellen tiltakozzanak.
A STOP! Kiemelt Beruházások turnéjának mai állomása Komárom Koppánymonostori nevű városrésze volt. A demonstráció apropóját a Komáromban működő dél-koreai illetőségű akkumulátoripari vállalat, az SK Battery gyárához köthető beruházások adták. Korábban mi is megírtuk, hogy Koppánymonostori városrészben jó ideje probléma a komáromi ipari park okozta zajszennyezés, ezért hozták létre helyiek az Élhetőbb Monostorért nevű Facebook-oldalt. Az itt közzétett lakossági levél szerint
jelenleg 1,5 kilométeres távolságba is elhallatszik a dél-koreai vállalat akkumulátorgyárának zaja.
A gyárra kiadott építési engedélyben a legnagyobb zajkibocsátóként a hűtőtornyok szerepelnek, ezt a környéken lakók személyes tapasztalatai is megerősítik. A gyár egységes környezethasználati engedélye alapján egyébként épp a szóban forgó, nagy zajt kibocsátó hűtőtornyok miatt 2020. október 20-ig ellenőrző zajméréseket kellett végeznie a cégnek, melyek eredményeit el kellett küldenie az illetékes hatóságnak. Mint a levél írója emlékeztet, arra, hogy az előírt intézkedések megtörténtek-e, annak ellenére sem kaptak a helyiek választ, hogy azok nyilvánosságra hozásáért 2020 telén 640 aláírást gyűjtöttek össze.
A komáromi akkumulátorgyárban használt veszélyes vegyianyagok szintén súlyos problémát jelentenek, január végén egy üzemzavar következtében 14 ember kellett kórházba szállítani rosszullét miatt. Ráadásul a demonstráción felszólaló helyi lakos és civil aktivista, Monostori Éva szerint
a helyieknek hiába kell folyamatosan komoly áldozatokat hozniuk a zaj-és környezetszennyezés miatt, Koppánymonostor lakói eddig kevés pozitív hozadékát látták a városrészükben működő gyárnak.
Felszólalásában Monostori is felhívta rá a figyelmet, hogy a városukban működő gyár okozta problémák Komárom-Esztergom megye számos más településén, így Tatán és Tatabányán is érezhetők, ugyanis az SK Battery-nek otthon adó komáromi ipari park megnövekedett vízigénye miatt nemrég megkezdődött egy olyan távvezeték építése, ami részben tatabányai vízaknákból, részben pedig egy tatai tartalékkútból szállíthat majd karsztvizet Komáromba.
Ahogy arra a Helyközi Járat nevű kezdeményezés keretében megjelent cikkünkben már mi is felhívtuk a figyelmet, a naponta maximum 10 ezer köbméter víz szállítására tervezett fővezeték korábban kétszer is fennakadt a különböző engedélyező hatóságok szűrőjén és a további tervek szerint ráadásul készülne hozzá egy bekötővezeték is, amely viszont önálló engedélyezési folyamaton megy keresztül, és hivatalosan továbbra sem kapott zöld utat.
Ez utóbbi vezeték létesítése együtt járna Tata egyik, Fényes I. jelölést viselő kútjának termelésbe állításával. Az 1270 méter mély Fényes I-es kút egykor ivóvízkút volt, a környező települések ellátását szolgálta, és részben a Fényes strand medencéit is töltötték innen a későbbiekben. A kút 1999 óta tartalékkút státuszú, amelyből az üzemeltető vízmű, ha szükséges, a városi vezetékrendszerbe vizet tud táplálni.
A bekötővezetéket a tataiak számára emblematikus, a forrásairól, lápjairól és tanösvényéről ismert természetvédelmi területen és strandon, a Fényesen építenék meg és a helyiek attól tartanak, hogy a vezeték durván megnövelné a térségi karsztvízkiemelését, ezzel kiszáradással fenyegetve a város forrásait, közvetve pedig az általuk táplált felszíni vizeket és vizes élőhelyeket.
A komáromi tüntetésen Bukovszki Andárs, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke is felszólalt. Bukovszki felszólalásában kiemelte, hogy
a kormány eredeti céljával visszaélve arra használja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások rendszerét, hogy „egy szűk baráti-vállalkozói kör” gyarapodását segítse elő.
A tüntetés végén a Civil Kollégium Alapítvány felhívást intézett a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártokhoz, felszólítván őket, hogy a választások utáni 100 napon belül hozzanak létre egy független szakértőkből álló, a környezetkárosító beruházások ellen küzdő civil szervezetekkel együttműködő, transzparensen működő bizottságot, amely visszavonja a kiemelet jelentőségű beruházásokat lehetővé tevő jogszabályt és felülvizsgálatot kezdeményez a törvény 2006-os hatályba lépése óta kivitelezett összes beruházás esetében, hogy kiderüljön, melyeknél áll fenn a jogszabályelleneség és a társadalmi károkozás esete.
Az eseményről készített élő közvetítésünket itt lehet visszanézni:
