Rendkívül félrevezetőnek és szakmaiatlannak nevezi az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) béremelésről szóló MTI nyilatkozatát a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ). Véleményük szerint az egészségügyi dolgozók helyzete korántsem olyan jó, mint ahogy azt az EMMI igyekszik beálltani, csupán kiragadott példákkal próbálja feltupírozni az adatokat a minisztérium, továbbá sok egészségügyben dolgozó kimaradt a mostani béremelésből.

Januárban került sor a 30 helyett végül csak 21 százalékosra matekozott egészségügyi szakdolgozói béremelésre. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője még 2018 novemberében jelentette be, hogy az elkövetkező négy évben, tehát 2022-ig négy lépcsőben 72 százalékkal emelik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérét. Azonban, mivel továbbra is 2018-as bérekhez képest állapítják meg az egészségügyi szakdolgozók béremelését,  valódi értéken kevesebbet jelent a béremelés. A szakdolgozók bérén túl az EMMI az orvosi béremelési programot is folytatta, az ő bérük 28,5 százalékkal emelkedett a minisztérium közlése szerint.

A FESZ szerint az EMMI egy-egy esetet kiemelve igyekszik szebbé tenné a szakdolgozók fizetését. A FESZ rámutat, hogy a hivatalos statisztika sehol nem igazolja a minisztérium számait, a bérek átlagosan 180-200 000 forinttal kevesebbek, mint a ahogy azt közleményében feltünteti az EMMI. Továbbá megtévesztő az is, hogy a minisztérium nem közli, hogy az adott kereset hány munkaórát jelent. Valójában a szakszervezet szerint

„csak azok érik el vagy haladják majd meg a magyar átlagkeresetek szintjét (ami már 482 000 ezer Ft feletti átlagos keresetet jelent), akik másfélszer annyit dolgoznak, mint a törvényes munkaidő, alig van pihenőnapjuk, és sok éjszakai műszakot is vállalnak.”

A FESZ felhívja a figyelmet arra is, ahogy tette ezt korábban is, hogy a szakdolgozók és az orvosok bére között egyre nagyobb a szakadék. Az orvosok béremelkedésétől arányaiban is elmaradt a szakdolgozók bérnövekedése, csak jelentős túlmunkával tudnak a szakdolgozók a korábbi bérarányoknak megfelelő fizetést kapni.

Továbbá a FESZ beszámol arról, hogy sok szakdolgozónak kellett csalódnia első idei, papíron megemelt fizetésében: a szakszervezethez beérkező tapasztalatok szerint a béremelések több helyen jártak együtt az egyes pótlékok százalékos csökkentésével (ügyeleti díj, műszakpótlék stb.)

„Az ilyen csökkentést a jogszabály elvileg tiltja, de a kórházak anyagi helyzetük okán igyekeznek visszavenni a juttatásokból, úgyhogy a 2022-re beharangozott nagy összegű keresetben nem sok egészségügyi szakdolgozó reménykedhet, még jelentős többletmunka esetén sem.”

Végezetül a szakszervezet rámutat arra, hogy még a kormányzati kommunikáció sem hagy semmi reményt azzal kapcsolatban, hogy a mostani, ugyan visszás, de legalább létező béremelésből kimaradt egészségügyben dolgozók számíthatnak-e javulásra keresetükben. Mint például az a több tízezer, az egészségügyi intézmények műszaki gazdasági területein tevékenykedő munkavállaló, akik minimálbért vagy szakmai bérminimumot kapnak jelenleg.

A szakszervezet mindezek kapcsán már decemberben tárgyalt az EMMI-vel. Akkor a minisztérium ugyan egyetértését fejezte ki a legtöbb kérdésben, de ígéretek helyett inkább a Pénzügyminisztériumra mutogatott. Mindenesetre a mostani felállásban könnyebben tud sztrájkot kezdeményezni a szakszervezet, ha arra kerülne sor. A szakszervezet elnöke, dr. Soós Adrianna kapunknak adott decemberi nyilatkozatában elmondta, hogy  mivel az orvosok béremelése hellyel-közzel megtörtént, de közülük sokan legalábbis elviselhető anyagi helyzetben vannak, kevésbé tudja megalapozottan azt mondani a  minisztérium, hogy a  szakdolgozók sztrájkja veszélyeztetné az emberek életét, hiszen az orvosok valószínűleg nem fognak sztrájkolni.