Hosszabb élő bejelentkezésben beszélt a magyarországi romák parlamenti képviseletét érintő kérdésekről Hidvégi-B. Attila, a RomNet nevű portál főszerkesztője. Az alább megtekinthető videóban az újságíró az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) néhány nappal ezelőtti, botrányba fulladó közgyűlésére is reagál, amelyet az ORÖ által az idén április választásokon indított nemzetiségi lista kapcsán kellett összehívni.
Mint ismeretes, a roma önkormányzat tavaly novemberben döntött arról, hogy a 2022-es választásokon a nemzetiségi listáját nem a Fidesszel szövetséges Lungo Drom tagja, Farkas Félix (aki 2014 óta az Országgyűlés roma nemzetiségi szószólója), hanem az ORÖ elnöke, Agócs János fogja vezetni. A döntést a Lungo Drom azonban megtámadta, és a választási eredmény megsemmisítését kérte a bíróságtól, amely némi huzavona után teljesítette ezt kérést, és a választás megismétlésére kötelezte az ORÖ-t. Az ezzel kapcsolatos közgyűlésre hétfőn, január 31-én került sor, ám az ülés feszült hangulatban zajlott, melynek előzményét többek között az adta, hogy a Népszava információ szerint Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója a tavalyi év vége felé több találkozón is fenyegetés és ígérgetés, lekenyerezés kombinációját használva próbált rávenni az ORÖ tagjait a Fidesz érdekeinek képviseletére.
A Hidvégi által mondottakkal kapcsolatban kikértük az 1 Magyarország Kezdeményezés véleményét. A szervezet nevében Rácz Béla válaszolt írásban a kérdéseinkre, már cikkünk közlése után, az általa elmondottakat a keretes bekezdésekbe illesztettük.
A több mint 12 órás ülésen végül nem született döntés a nemzetiségi listáról, melynek következtében
az idei választásokon nem lehet majd roma nemzetiségi listára szavazni, ugyanis a nemzetiségi önkormányzatoknak február 1-ig kellett jelölniük egy listavezetőt, akiből a megfelelő számú szavazat esetén parlamenti képviselő, annak hiányában pedig nemzetiségi szószóló válhat.
Az ORÖ a Fidesz és az ellenzék ütközőzónájává vált
Rácz Béla szerint az Országos Roma Önkormányzat ülésén történtek egyrészt a szervezet szakmai hiányosságaira mutatnak rá, másrészt pedig arról tanúskodnak, hogy az ORÖ közgyűlés a Fidesz és az ellenzék ütközőzónájává vált. Az 1 Magyarország szerint a nemzetiségi képviselet hiánya inkább szimbolikusan fontos és nagy veszteség, hiszen hazánk legnagyobb kisebbségének nem lesz ilyen mandátuma. Viszont úgy vélik, egyik jelölt sem felelt meg a szervezet és a roma közösség számára is elvárható minimum követelményeknek, így minőségi változást nem is remélhettek volna a roma politikai reprezentációban. Ezért szerintük az ellenzék és a Fidesz feladata, hogy ezt a minőségi hiányosságot saját listáin pótolja.
Hidvégi szerint az ORÖ „szégyenteljes, személyeskedő döntésével” megfosztotta attól a magyarországi cigányságot, hogy a következő négy évben parlamenti képviselettel küzdjön a közösség tagjait érintő legfontosabb célokért és az ország legnagyobb kisebbségének nem lesz hangja az áprilisi választások után felálló új országgyűlésben. Az újságíró ezért arra buzdítja a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált – és ennek értemében az országos pártlistákra való voksolásra nem jogosult – romákat, hogy töröltessék magukat ebből a névjegyzékből.
Hidvégi-B. Attila szerint azonban az elmúlt hónapok fejleményei alapján kijelenthető, hogy az ellenzéki pártok a korábban elhangzott ígéreteikkel szembemenve, szintén nem tartják fontosnak, hogy a romák valódi parlamenti képviselettel rendelkezzenek.
Az újságíró feleleveníti, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az előválasztáson induló kormányfő-jelöltek között lezajlott, RTL Klubos vitán még arról beszélt, hogy a közös lista első 30 helyén legalább 3 roma származású politikusnak kéne befutó helyet biztosítani. Azonban az ellenzéki pártok közül csupán a Párbeszéd volt az, amelyik a pártok közötti megállapodás alapján ráeső listás helyekből a párt Nógrád megyei elnökének, Berki Sándornak a személyében – akivel nemrég a 24.hu készített hosszabb interjút –befutónak számító pozícióra jelölt egy roma származású politikust.
Azonban ahogy arra Hidvégi is felhívja a figyelmet, a legújabb, nyilvánosságra került információk szerint előfordulhat, hogy a zöld párt végül csak két befutónak számító helyet kap a közös listán, vagyis még Berki képviselővé válása is kérdéses.
A többi ellenzéki párt azonban a vezető roma politikusait (mint az MSZP-s Teleki László, a DK-val szövetséges Kolompár Orbán vagy a momentumos Lőcsei Lajos) mind annyira hátulra tette a listáján, hogy a közvélemény-kutatások alapján nehezen elképzelhető, hogy tagjai legyenek a következő országgyűlésnek.
A RomNet főszerkesztője azt is kifogásolja, hogy miközben már csak két hónap van hátra a választásokig, még mindig nem ismert az Egységben Magyarország néven szövetségben induló ellenzéki pártok romaprogramja, így azt sem tudni, hogy a kormányváltást tervező pártok hajlandók-e beépíteni az elképzeléseik közé az Idetartozunk Egyesület és más civil szervezetek által novemberben nyilvánosságra hozott Roma Politikai Minimumban foglaltakat.
„A roma emancipáció ügye a közös ellenzéki lista kérdésköréhez viszonyítva nem prioritás”
Ahogy azt Rácz Béla egy korábbi írásában is kifejtette, szerinte a sokszereplős és egyéni, pártpolitikai érdekek mentén működő ellenzék számára a roma emancipáció ügye a közös ellenzéki lista kérdésköréhez viszonyítva nem prioritás. Vagy ha az, akkor erről valamiért még nincs kellő súlyú közös kommunikáció a romák felé. Az 1 Magyarország számára akkor vehető komolyan egy pártpolitikai szövetség, ha van konkrét és komolyan vehető ajánlata a roma közösség számára. Ezt az ellenzék programjában egyelőre még nem látják, ennek végleges verziója még nem is elérhető, de Rácz szerint a roma civil szervezetek követelései (a Romák 1Magyarországért Nyilatkozat, Idetartozunk Egyesület Roma minimum programja vagy a Roma Parlament alkotmányozási javaslata) nem az ellenzéki szövetség, hanem a pártok, jelöltek szintjén lettek kezelve. Az 1 Magyarország továbbra is nyitott szakmai egyeztetésekre az ellenzék roma programja kapcsán még a választások előtt is, és újból megküldték számukra a javaslataikat. Azt remélik, hamarosan Márki-Zay Péterrel és romaügyi szakértőjével, Lakatos Bélával is nyilvánosan beszélhetnek az ellenzék romastratégiájáról, illetve független civil szervezetként arra is keresik a lehetőséget, hogy egyeztethessenek a Fidesz és más induló pártok szakpolitikusaival és jelöltjeivel is.
Hidvégi-B. Attila konklúziója az, hogy az ellenzék azon ígérete, hogy hatalomra kerülésük a magyarországi romák helyzetének javítását hozná, nem volt több, mint „üres kampányszlogen, mézes-mázos ígéret”. Úgy látja, ismételten bebizonyosodott, hogy a politika „hülyének nézi” a romákat, és miközben az ellenzéki pártok elvárják a támogatását és a mozgósítást, a vezető roma értelmiségi szerint
„megint rólunk döntenek, nélkülünk.”
Hidvégi felhívja rá a figyelmet, hogy a magyarországi cigányságnak nem „egy zsák krumplira vagy néhányezer forintra” van szüksége, hanem arra, „hogy közülük valaki a nevükben és az érdekükben szót emeljen”. Szerinte ennek eléréséhez elengedhetetlen lenne, hogy a régóta vezető pozíciót betöltő ellenzéki politikusok belássák, „a nevüket nem örökre vésték bele a parlamenti ülésterem padsoraiba”, és ha kell, akkor akár a kényelmes listás helyükről lemondva is biztosítsák azt, hogy azok a roma politikusok, akik kemény munkájukkal bizonyították rátermettségüket, az Országgyűlésben képviselhessék közösségüket.
Hamis az a berögződés, hogy a romák mind a Fideszre szavaznak
Rácz Béla szerint az a hamis berögződés magyarázza a befutó helyre tett ellenzéki roma jelöltek számát, mely szerint a romák nem szavaznak az ellenzékre. Az ellenzéki pártok ezzel túl könnyen intézik el ezt a kérdéskört, és stratégiai hibát követnek el akkor, amikor nem tesznek komolyan vehető vállalásokat a romák részére. Rácz továbbá azt is sérelmezte, hogy az ellenzéki vezetés alatt működő főváros látszatintézkedéseken és tetszetős vállalásokon túl nem tudott minőségi szintet lépni a roma emancipáció és reprezentáció kérdéskörében, illetve a Jobbik összefogásban betöltött szerepe továbbra sem lett tisztázva. Szerinte összességében az elmúlt időszakban lezajlott események igazolják, hogy bármi lesz a választások eredménye, egyik forgatókönyv szerint sem fog megújulni a közélet.
A RomNet főszerkesztője szerint az, ha az ellenzéki közös lista befutó helyein végül nem fognak a romákat hitelesen képviselő politikusok szerepelni, az azt mutatja, hogy „a magyarországi romákkal a jövőben is bármit meg lehet tenni”. Ennek a következetlenségnek szerinte elejét kell venni, így
ha valóban nem lesz komolyan vehető roma programja és azt képviselő roma politikusa az ellenzéknek, akkor úgy véli, hogy talán romáknak nem is lenne szabad az ellenzéki listára szavaznia.
Az ellenzéki pártok felelősségre vonását Hidvégi szerinte nem a választástól való távolmaradás, hanem a Fidesz vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt támogatása jelentené, hiszen ezzel a nagy lélekszámú roma közösség valóban éreztethetné az ellenzéki pártokkal, hogy a cigányság érdekeit való figyelembe vevő politika nélkül nincs esélyük a kormány leváltására. A videóban Hidvégi-B. Attila így vonta kérdőre az ellenzéki pártokat: „Tényleg ezt szeretnétek, hogy ez legyen a megoldás?”. A RomNet főszerkesztője szerint az ellenzék az „utolsó óra utolsó percében” van, hogy megmutassa, valóban partnerként és szövetségesként tekint a magyarországi roma közösségre.
