Egy év alatt több mint 30 százalékkal nőtt a burgonya ára, adta hírül a KSH friss adatira hivatkozva az RTL Klub híradója. A tévécsatorna riportja szerint az elmúlt hónapokban szinte minden élelmiszeripari terméket érintő drágulás leginkább a hazánkban nagy mennyiségben fogyasztott krumpli esetébe volt tetten érhető,  ez pedig jelentős terhet ró azokra az alacsony keresetű állampolgárokra, akik étkezésében ez a magasabb tápértékű, sokféleképpen felhasználható zöldségnek kiemelten fontos szerep jut. A burgonya hazai népszerűségét jól mutatja, hogy egy átlagos család havi 6 kilogrammot fogyaszt el belőle.

A krumpli árának emelkedésén jól végigkövethetők azok a komplex folyamatok, amelyek jelentős árdráguláshoz vezettek a mezőgazdasági termékek esetében. Egyrészt ott vannak a fokozódó klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok, amelyek következtében a termés Európa-szerte 20 százalékkal volt alacsonyabb az átlagnál. Másrészt pedig a jelenleg zajló energiaválság jelentősen megemelte a termeléshez használt, igen nagy fogyasztású mezőgazdasági munkagépek üzemanyagköltségeit, nem is beszélve az élelmiszeriparban óriási mennyiségben használt fertőtlenítőszerek és a műtrágya árairól. A hazai agrárszektorban további gondot jelent a komoly munkaerőhiány, és a idei minimálbéremelés is erősen éreztetheti a hatását az alacsony béreiről ismert iparágban.

Ezért Szűcs Attila, a burgonyatermesztőket képviselő Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács ( OBTT) Étkezi Burgonya Szekciójának az RTL Klub által megszólított tagja úgy véli,

könnyen elképzelhető, hogy idén további 25-30 százalékos áremelkedés fog végbemenni a burgonya esetében.

A jelentős árnövekedés ellenére azonban a kormány mégsem emelte be a burgonyát azon termékek listájára, amelyek esetében az elszabaduló infláció megfékezése érdekében hatósági árszabályozás került bevezetésre. Ahogy azt mi is megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök múlthét szerdán jelentette be, hogy február elsejétől kezdve hat alapvető élelmiszeripari termék esetében – a kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és 2,8 százalékos tehéntej – a kormány az árakat a 2021. október 15-i szinten rögzíti. Nagy István agrárminiszter nemrég egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az árstop által érintett élelmiszereket az alapján választották ki, hogy azzal a lehető legszélesebb társadalmi csoportnak kedvezzenek.

Ezen érvelés fényében különösen nehezen érthető, hogy a kormány miért nem vezetett be hatósági árazást a Magyarországon óriási mennyiségben fogyasztott krumpli esetében, miközben hajlandó volt élni ezzel az eszközzel a kristálycukor kapcsán, amiből a KSH adatai szerint egy átlagos háztartás feleannyit fogyaszt mint krumpliból.

A hatósági árazás kivitelezése emellett számos problémával küzd. Egyrészt a kormány az októberi árszint rögzítésével egy olyan időszakba utazott vissza képletesen, amikor már eleve nagyon magasak voltak az élelmiszerárak, másrészt pedig számos közgazdász – köztük a Mércének nyilatkozó Büttl Ferenc – véli úgy, hogy a néhány árucikkre érvényes árszabályozás nem lesz képes érdemben mérsékelni az élelmiszerdrágulást, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a kereskedők az árstop által nem érintett, de nagy mennyiségben fogyasztott termékek árának emelésével igyekeznek majd behozni a kieső bevételeket.

Fontos azonban megjegyezni, hogy szemben a csirkemell árának szabályozásában Orbán Viktor sztálinista fordulatát  vizionálló, leegyszerűsítő –és erősen szegényellenes felhangú – ellenzéki narratívákkal, az árszabályozás igenis lehet egy hatásos eszköz a megélhetéshez elengedhetetlen kiadások féken tartására. Ám ahogy azt a Mérce szerzője, Kiss Soma Ábrahám is kifejette, ahhoz, hogy ez az elképzelés valóban működőképes legyen, elengedhetetlen, hogy az állam nem csak szabályozóként, de termelőként is jelen legyen a mezőgazdaságban és biztosítsa a hozzáférést az állampolgároknak a legalapvetőbb élelmiszerekhez.

(via Napi.hu)