Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mi nyomja az egekbe a krumpli árát?

Tovább drágulnak idehaza az alapvető élelmiszerek, míg tavaly az alma ára szökött az egekbe, idén a burgonya egyre megfizethetetlenebb, számol be a Pénzcentrum. Az élelmiszerek árának növekedését számos tényező befolyásolja, mint a járvány okozta válság, az egyre súlyosbodó munkaerőhiány a mezőgazdaságban, az általános infláció és a szélsőséges időjárási viszonyok. De még az elsőre távolinak tűnő energiaár-növekedés és a hazai energiafüggőség is komoly szerepet játszik abban, hogy egyre többet költünk a legalapvetőbb élelmiszerekre.

A Pénzcentrum beszámolója szerint a mostani drágulás mögött leginkább a munkaerőhiány és a növényvédőszerek árainak növekedése áll. Magyarországon nagybirtokos, profitorientált rendszerben működik a mezőgazdaság, a kormány teljes támogatásával. Ez a fenntarthatatlan rendszer a föld és a földeken dolgozók kizsákmányolására épül: az olcsó munkaerőt a vidéki legszegényebbek kizsákmányolásával szerzik meg a nagyvállalkozók, a földeket pedig hosszútávon káros eljárásokkal műveltetik a rövidtávú termelékenység növelésének érdekében.

Az sem ritka, hogy a munkaerőhiányt vendégmunkások beutaztatásával oldja meg az ágazat (Covid ide vagy oda), akik még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, így még könnyebb őket olcsón dolgoztatni.

A kizsákmányolás öngerjesztő: a vendégmunkások alkalmazása tovább nyomja lefelé a munkadíjakat, még rosszabb megélhetést biztosítva a hazai dolgozóknak, hosszútávon munkaerőhiányt, és tovább szegényedő lakosságot eredményezve.

A mostani árnövekedés nem egyedi eset, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az a koronavírus után tartós inflációra számíthatunk, amit a lakosság többek között az élelmiszerárakon fog drasztikusan érzékelni – illetve már érzékel. Az infláció motorja az üzemanyagárak emelkedése, amely a hosszú ellátási láncok miatt különösen nagy hatással van az élelmiszerek árára.

Számos élelmiszert, sőt, magához a mezőgazdasághoz szükséges alapanyagokat is hatalmas távokra utaztatnak, így előfordulhat, hogy egy adott terményt a termőhelyétől több száz vagy ezer kilométeres távolságban dolgoznak fel vagy fogyasztanak el. Ahogy az is, hogy egy adott termény előállításához az alapanyagok hatalmas távokat utaznak be, mielőtt a termesztésben hasznosulnának, mindez a növekvő benzinárak mellett.

De ugyanígy az energiaárak általános emelkedése is megfigyelhető a boltok polcain. A lakosságot hiába „védi” a rezsicsökkentés, az élelmiszerek árában megjelenik az energiaintenzív termelés egyre nagyobb költsége.

Magyarország különösen kiszolgáltatott e tekintetben: energiafüggőségünk miatt semmiféle kontrollal nem rendelkezünk az energia ára felett, mégis a mezőgazdaságunk meglehetősen energiaigényes eljárások mentén szerveződik.

Az elmúlt két év szélsőséges időjárása is komoly szerepet játszik a hazai termelés drágulásában (és valószínűleg ez évről évre egyre meghatározóbb tényező lesz). Természetesen az ökológiai válságot csupán a magyar gazdaság egymaga nem tudja megelőzni, azonban ezt a szempontot is ideje lenne beépíteni a hazai mezőgazdasági termelésbe. Kiváltképp, hogy az ökológiai szempontok szerint szerveződő termelés egyben az ellátási láncok rövidítését és hatékonyabb energiafelhasználást is jelentene, továbbá a földet és a földeken dolgozókat sem zsákmányolná ki.