A koronavírus-járvány kezdete óta a francia kormány  mindent elkövetett annak érdekében, hogy az iskolákban (és kiváltképp az alsó-és középfokú oktatást biztosító intézményekben) ne kelljen felfüggeszteni a jelenléti oktatást. Azonban ennek a politikának köszönhetően január 13-án várhatóan mégis zárva marad az általános iskolák közel fele Franciaországban.

A szakszervezetek előrejelzése szerint az általános iskolai tanárok közel 75 százaléka döntött úgy, hogy sztrájkkal tiltakozik a Jean Castex vezette kormány járványkezelése ellen.

Az eredetileg az alapfokú oktatásban dolgozókat képviselő legnagyobb szakszervezet, az SNUipp-FSU (Syndicat National Unitaire des Instituteurs, Professeurs des écoles et PEGC – Tanítók és Tanárok Egységes Nemzeti Szakszervezete) által kezdeményezett sztrájkfelhíváshoz csatlakozott szinte minden, az oktatásban aktív dolgozói érdekvédelmi csoport. Beleértve az olyan szervezeteket is, mint az UNSA (Union nationale des syndicats autonomes – Független Szakszervezetek országos szövetsége) vagy a CFDT (Confédération française démocratique du travail –Francia Demokratikus Munkakonföderáció), amelyek híresek a kormánnyal és a munkáltatókkal való bensőséges viszonyukról, és a munkabeszüntetéstől való ódzkodásukról. Ráadásul a sztrájkoló tanárok mellé állt számos diákokat és szülőket tömörítő szervezet és politikai párt is.

A tiltakozást kezdeményező szakszervezetek úgy látják, az összeomlás szélére került a közoktatás Franciaországban, köszönhetően a kormány tűzön vízen át való ragaszkodásához az közoktatási intézmények nyitva maradását illetően. Ezt a makacsságot mutatja, hogy a Castex-kormány néhány nappal ezelőtt úgy döntött, módosítja azt az iskolákban használt korábbi járványügyi protokollt, melynek értelmében, ha egy diák megfertőződött a vírussal, akkor minden osztálytársára karantén, valamint távoktatás várt, amíg nem tudtak felmutatni egy negatív PCR vagy antigén tesztet.

Az új eljárásrend értelmében a diákok már akkor is visszatérhetnek az iskolába, ha felmutatnak egy negatív gyorstesztet, melyet kettő és négy nappal később megismételnek (tehát összesen 3 gyorstesztet kell elvégezniük, melyhez a gyógyszertárakban ingyenes hozzáférhetnek). A kormány vélhetően azért döntött a karanténszabályok enyhítése mellett, mert az omikron variánsnak köszönhetően rekordsebességgel terjedő járvány miatt várhatóan sokkal több diák fog megfertőződni a vírussal, és kényszerülhet izolációra.

Az első olvasatra is igencsak bonyolult procedúra érthető módon háborítja fel a szakszervezeteket, akik szerint az „leírhatatlan káoszhoz” vezethet az iskolákban. Úgy látják, hogy a negatív tesztek meglétét igazoló, a diákok szülei által aláírt dokumentumok adminisztrálása csak egy újabb súly az amúgy is leterhelt tanárok vállán.

A sztrájkot kezdeményező érdekvédelmi csoportosulások ezért a korábbi procedúra újbóli életbelépést követelik, melynek értelmében akkor is távoktatás várt az egész osztályra, ha egy diák koronavírusos lett. Emellett követelik  a kormánytól, hogy bocsátson a tanárok rendelkezésre megfelelő számú FFP2 típusú maszkot (ami a közönséges orvosi maszknál nagyobb védelmet biztosít a fertőzéssel szemben), valamint szenteljen a mainál nagyobb anyagi forrásokat a fertőzés miatt kieső pedagógusok pótlására.

A  szakszervezetek felhívásukban azt is kifejtik, hogy az elmúlt öt évben mutatott tevékenységével és a pedagógusok sérelmeire adott reakcióival Jean-Michel Blanquer közoktatási és ifjúsági miniszter „elveszítette bárminemű legitimitását” az oktatási rendszer irányítására.

A köztisztviselői pályát Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása után miniszeri bársonyszékre cserélő Blanquer igencsak népszerűtlen a tanártársadalom körében, köszönhetően a tanárok, szakszervezetek és szakértők által is élesen kritizált oktatási reformjainak és a koronavírus pedagógusokra jelentett veszélyeit relativizáló kijelentéseinek. A miniszter az utóbbi időben nem is annyira a közoktatás fejlesztésében, semmint a szélsőjobbodali hangokat megütő kultúrharcban leli az örömét. Nemrég ugyanis létrehozott egy Le Laboratoire de la République ( A Köztársaság Laboratóriuma ) nevű szervezetet, melynek deklarált célja az úgynevezett „woke-ideológia” franciaországi térnyerése elleni küzdelem.

A főleg pejoratív értelemben használt „woke” jelzőt általában azokra a baloldali mozgalma szokták rábiggyeszteni, amelyek felhívják a figyelmet, a politikai elit által tagadott rendszerszintű rasszizmus jelenlétére vagy a gyarmati időszak bűneire és a továbbra is komoly problémát jelentő szexizmusra . Az elmúlt években a szélsőjobboldal kedvelt narratívája lett a „woke-ság” elleni harc, az idei választásokra készülődve pedig a nem is olyan régen még önmagát centrista-liberálisként definiáló kormánypárt, a La République en Marche többek között ennek az üzenetnek az átvételével kívánja megszólítani a szélsőjobboldali szavazókat.