Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rétvári Bence szerint a diagnosztikai rendszer miatt ugrott meg az SNI-s gyermekek száma az oktatásban

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, tavaly soha nem látott mértékben, több mint 6 ezerrel ugrott meg a sajátos nevelést igénylő (SNI) gyermekek száma az oktatásban. Ungár Péter az LMP országgyűlési képviselője írásban kérdezte meg az Emberi Erőforrások Miniszterét, hogy számba vették-e az SNI-s gyermekek érdekeit az iskolaérettségi törvény új szabályozásának meghozatalánál.

A képviselő úgy véli, a a 2019-ben módosított köznevelési törvény jelentősen hozzájárult a kiugró adatokhoz, amely alapján hatéves kortól kötelezővé vált
a beiskoláztatás, így nehezebb lett elhalasztani azt. Ungár szerint sok gyermek ebben a korban még nem áll készen az iskolakezdésre. ,,A hatéves gyermekek 20 százalékának még nehezen megy a beszédhangok megkülönböztetésének képessége és plusz időre, valamint felkészítésre lenne szükségük. A tanulási
zavarok sok tanulónál kiküszöbölhetőek lennének, ha a számukra megfelelő felkészítéssel érkeznének meg az iskolarendszerbe” -fogalmazott Ungár.

A képviselő kérdésére Rétvári Bence, az EMMI államtitkára válaszolt írásban. Rétvári cáfolta Ungár felvetését, miszerint a kormány nem iskolaérett gyermekeket kényszerítene az iskolapadba. Az államtitkár szerint a köznevelési törvény módosítójára azért volt szükség, hogy egy objektív külső szerv hozza meg az iskolai és az óvodai neveléssel kapcsolatos döntéseket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oktatási Hivatal a szülők által benyújtott halasztási kérelmek 96%-ának helyt adott, így a gyermek maradhatott tovább óvodában.

Rétvári kifejtette, a sajátos nevelési igényű gyermekek számának drámai emelkedése szerinte a kifinomultabb diagnosztikai rendszerek és a modernebb vizsgáló eljárások miatt van.

Bár az SNI-s gyerekek száma évről évre növekszik, ilyen mértékű növekedésre még nem volt példa, a fejlesztésükhöz szükséges szakemberek száma pedig már ezelőtt sem tudta lekövetni ezt a tendenciát. Az SNI-s gyerekek azok a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrum zavarral, vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a tanulási zavarral küzdők vannak az SNI-sek körében, számuk mostanra mintegy 40 ezerre emelkedett.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus korábban a Népszavának azt nyilatkozta, szerinte csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdők aránya. Úgy véli, ebben a járvány okozta „oktatási káosznak” is szerepe van, ugyanakkor a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást, így 2020 januárjától már sem a szülők, sem az óvodák, csak az Oktatási Hivatal dönthet arról, egy kisgyermek iskolaérett-e.

Mint arról korábban beszámoltunk a Mércén is, a távoktatás során azt várták el a szülőktől, hogy szakemberként viselkedjenek. A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület nem reprezentatív online kérdőíves felméréséből, melyet 770 érintett szülő töltött ki, kiderült, hogy sok fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű diák semmilyen távoktatást nem kapott. Ez a gyerekek 8,2 százalékára volt jellemző, 15,1 százalékuk csak hetente egyszer számíthatott kapcsolatfelvételre a pedagógussal, és 59 százalékuk részesült minden nap valamilyen formájú oktatásban. Ez azonban többnyire azt jelentette, hogy megkapták online a tananyagot, amit aztán egyedül, vagy a szülő segítségével kellett megoldaniuk.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd