Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az infláció miatt sokan semmit nem éreznek a béremelésekből

Kedden tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a 2021. október kereseti statisztikákat, amelyek élén továbbra is jól mutat papíron a bruttó átlagbérek emelkedése, ám a fogyasztói árindex drasztikus növekedése és a bruttó- és átlagos adatoknál sokkal szerényebb nettó, illetve mediánbérek jelentősen árnyalják a képet.

Ami az átlagos fizetéseket illeti, tavaly októberben 431 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon az 5 főnél nagyobb vállalatoknál, a költségvetési és a nonprofit szektorban, azonban a teljes nemzetgazdaságban ennél alacsonyabb, 419 ezer forinton alakult. A nettó átlagkereset 286 ezer, míg az ország egészét tekintve 279 ezer forint volt.

A mediánbérek bár ugyancsak nőttek októberben, a Portfolio elemzése rámutat, hogy ezek növekedése lelassult az utóbbi időszakban.

A bruttó mediánkereset az ország egészében 337 ezer forinton alakult, míg a nettó már csak 224 ezer forint volt.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,9 százalékkal, a költségvetésben ezt meghaladóan, 9,4 százalékkal nőttek. 

Ezeket az értkeket mutatja még sokkal kedvezőtlenebbnek az infláció, amely októberre elérte a 6,5 százalékos szintet, amely novemberre ennél is magasabb, 7,4 százalékos lett. Ez még tovább csökkenheti a keresetek reálértékét, de a novemberi fizetési adatok csak februárban érkeznek majd. 

Forrás: KSH.hu

A növekvő pénzromlás oda vezetett, hogy a cégeknél októberben már csak 0,4 százalékkal nőttek a reálbérek.

A Portfolio megjegyzési szerint  ilyen alacsony, stagnálásba hajló ütemre az elmúlt években nem volt példa a vállalatoknál.

A lap a reálfizetések kapcsán azt is kiemeli továbbá, hogy bár országos átlagban 2%-kal nőttek a reálbérek októberben, ebben nagy szerepet játszik a költségvetési szektor, amelyen belül óriási különbségek mutatkoznak az egyes ágazatok béremelései között. Míg az egészségügyben például közel 40%-kal nőttek a nominálbérek (az orvosok béremelésének hatására), az oktatásban csak tíz százalékkal, míg a közigazgatás-védelemben 4 százalék alatt volt a növekedés üteme, tehát az utóbbi szektorban nemhogy nőtt volna a reálbér, inkább csökkent.

Ha még közelebbről megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy azok, akik az inflációnál kisebb béremelést kaptak, illetve akik minimálbért kapnak, már most érdemi életszínvonal-romlást tapasztalhattak.

A minimálbéresek és bérminimumosok ugyanis csak négy százalékos emelést kaptak a tavalyi évben. (Miután nem januártól, hanem februártól emeltek, így egyébként 4%-nál is kevesebb az emelkedés mértéke.) Őket a 2022-es 20 százalékos béremelés kompenzálhatja majd.

(Portfolio)

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd