Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy kurd politikusnő meghalt a börtönben, miután jelentette, hogy őrei megerőszakolták

Holtan találták börtönében Garibe Gezer törökországi kurd politikusnőt, nem sokkal azután, hogy korábban jelentést tett az őt ért szexuális erőszakról, amit börtönőrei követtek el ellene.

A 28 éves Gezer korábban a kurdbarát Demokratikus Régiók Pártja tisztviselője volt, és a török állam vádjai alapján életfogytiglan, plusz 21 év börtönre ítélték „terrorizmus” vádjával, amelynek „bizonyítékai” között olyanok voltak, mint például a tény, hogy a politikus nem volt hajlandó elhagyni az otthonát, miután lezárták a települést terrorellenes akcióra hivatkozva.

Gezer egyik bátyját, Bilal Gezert 2014-ben egy ISIS elleni tüntetésen ölték meg, másik bátyját, Mehmetet a török rendőrök lőtték le, amitől lebénult.

2014-ben tüntetéshullám robbant ki Törökország számos városában
a kurdok török kormány általi támogatását követelve az ISIS elleni harcban. A török kormány nemcsak, hogy nem segített, de a YPG harcosait sem engedte át a területhez, és azt sem engedélyezte, hogy Törökországból önkéntesek csatlakozzanak az ISIS elleni harchoz. A tüntetőket könnygázzal és vízágyúkkal lőtték, a zavargásokban 37 (más források szerint 31) ember halt meg. Erdoğan kijelentette, hogy nem hajlandó hadműveleteket indítani az ISIS ellen, kivéve, ha az a Bassár el-Aszad kormány ellen is irányul. Több olyan vád is felmerült továbbá a török kormánnyal szemben, melyek szerint a támogatták az ISIS merénylőit, egy ízben azzal, hogy engedtek  az országon átjutni egy öngyilkos merénylőt Kobániba. 2015. január 27-én Törökország könnygázt vetett be a határon átkelni próbáló kurdok ellen. Ezek az incidensek is számos halálos áldozatot követeltek.

Ügyvédje és családja szerint Gezert a börtönben több alkalommal megkínozták, közel egy hónapra magánzárkába zárták, majd megerőszakolták őrei.

„Ma felhívott egy illető, aki a börtön igazgató-helyetteseként mutatkozott be nekem. Ez a személy közölte, hogy a húgom öngyilkosságot követett el. Azt válaszoltam neki, hogy ezt nem hiszem el. Amikor arról beszéltem, hogy büntető feljelentést fogok tenni, azt mondta: „Majd ezt megbeszéljük részletesen, ha befárad ide.” Az illető azt is közölte, hogy testvérem holttestét orvosszakértőhöz vitték. (…) Nem hiszem, hogy a húgom öngyilkos lett. Biztos vagyok benne, hogy tettek valamit vele.”

nyilatkozta Aszia Gezer, az elhunyt nővére.

Az elhunyt politikus ügyét a szintén kurdbarát ellenzéki HDP felkarolta, és a török parlamentig vitte.

Gezeréhez hasonló vagy lényegesen enyhébb vádakkal jelenleg a HDP vezetőinek és tagjainak ezrei vannak börtönben Törökországban, számos párttag és más baloldali szervezetek vezetői is kényszerű emigrációba kényszerültek az elmúlt években az aktív politikai üldözés miatt.

A rendkívül kemény és évek óta tartó politikai üldözés nyomán a politikai ellenzék azzal vádolja Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, hogy politikai üldözés, és a tőle eltérő vélemények elfojtása céljából él vissza az ország szigorú terrorizmus-ellenes törvényeivel.

Ahogy azt Billay Gábor szerzőnk elemző cikkében is kifejtette, a 2016-ban, a sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotot – amely elsősorban azt jelentette, hogy Erdoğan a parlament beleegyezése nélkül hozhatott döntéseket – az államfő arra használta fel, hogy börtönbe zárhassa a HDP elnökségét.

Ekkor tartóztatták le, többek között, a párt akkori két társelnökét, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağt is, terrorizmus vádjával. A két politikus azóta is börtönben van, a tárgyalásuk nem nagyon halad. Eddig csak két vádpontban hirdettek ítéletet Demirtaş ellen, a többit négy éve folyamatosan halasztják.

A 2019-es helyhatósági választásokon a HDP politikusai összesen hatvanöt településen nyertek, mára azonban már csak hat polgármesterük maradt. A többi helyen a kormány terrorizmus vádjával egyszerűen eltávolította a kurd politikusokat pozícióikból, helyükre pedig saját embereit ültette.

A HDP-t aztán idén március óta jogi eszközökkel akarja ellehetetleníteni Erdoğan rezsimje. Az állítólagos „terrorizmus támogatásával” koncepciós eljárásban vádolt párt – amely tagja az Európai Unió Progresszív Szövetség néven ismert
pártcsaládjának – mellett, illetve a párt betiltása ellen nemzetközi szolidaritási akció szerveződött, melyhez az Európai Balpárt, a szocialisták és a zöldek is csatlakoztak.

A magyarországi rendszerkritikus baloldali Szikra Mozgalom is kiállt a HDP mellett, május 16-án a Szolidaritás Rojavával csoporttal közösen a budapesti török nagykövetség előtt tiltakoztak Demirtaş és társai meghurcolása ellen.

(Ahval News; Bianet)